Új felzárkóztatási program indul tízmilliárdokból 300 településen

Így jutottunk el az új kormánystratégiáig

A szeretetszolgálat egy három évvel ezelőtti kormányhatározat alapján működteti oktatási, foglalkoztatási és szociális elemekből épülő Jelenlét programját Tiszaburán és Tiszabőn, amely "a fogantatástól a foglalkoztatásig" kíséri végig a gyermekek életét. A komplex fejlesztési modell eddigi tapasztalatai vezettek oda, hogy az 1404/2019. (VII. 5.) számú, "Felzárkózó települések" hosszú távú programjának megalapozásáról" címet viselő kormányhatározat már azt rögzíti: a kormány egyetért azzal, hogy az új felzárkóztatási program "módszertani támogatását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület valósítsa meg". Később pedig azt is megjegyzi, hogy ez egy "diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia".

Ez a kormányhatározat egyébként emlékeztet rá, hogy a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről volt már 2015-ben egy kormányrendelet, és az ott meghatározott településkörből a KSH által készített legalacsonyabb komplex mutató alapján választottak ki mintegy 300 települést a most induló hosszabb távú fejlesztési program szakaszos megvalósításához. Ez a szakaszos megvalósítás azt jelenti, hogy

ebből a 300 településből az alábbi 30 településen indul el a program első szakasza még idén a második félévben, amelyhez az idei büdzsében összesen 10 milliárd forintot el is különítettek.

Az első körben kiválasztott 30 település

1. Alsószentmárton
2. Besenyőd
3. Boldogkőújfalu
4. Csenyéte
5. Csököly
6. Dámóc
7. Fulókércs
8. Göncruszka
9. Gyulaj
10. Hirics
11. Kastélyosdombó
12. Kisszentmárton
13. Lakócsa
14. Magy
15. Nógrádszakál
16. Nyírkáta
17. Nyírmihálydi
18. Nyírpilis
19. Ricse
20. Rimóc
21. Rohod
22. Tarnabod
23. Tarpa
24. Téseny
25. Tiszabő
26. Tiszabura
27. Tiszakarád
28. Told
29. Vizsoly
30. Zemplénagárd

A modell lényege

A fenti listán valóban ott van már a két említett Tisza-menti település: Tiszabő és Tiszabura. Vécsei a múlt heti eseményen azt is mondta: a tiszabői iskola, valamint a tiszaburai iskola és óvoda fenntartását 2016. szeptember 1-jén vette át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány. Hozzátette: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma meghaladja a 97 százalékot, illetve a két településen évente születő mintegy 80-80 gyermek esetén sok a szülési komplikáció. Ezért a komplex program például magzatvédő vitamint és babacsomagot is tartalmaz, továbbá ha majd megépül a Biztos Kezdet Gyerekház, akkor a 3 évesnél kisebb gyermekeknek szóló programok mellett tudatos szülőket is igyekeznek formálni a sokszor fiatalkorú édesanyákból.

A Jelenlét program kapcsán a szeretetszolgálat munkatársai Tiszabőn segítették a települési könyvtár létesítését a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárral együttműködésben. Tiszaburán a művelődési ház ad teret közösségi programoknak, könyvtár is üzemel. Mindezek mellett Tiszabőn savanyítóüzem létesült, Tiszaburán asztalosüzem és varroda indult; valamint mosoda is üzemel; támogatják az iskolai felzárkózást, a kulturális és sportprogramokat.

Az immár kormányhatározattal országosan kiterjesztett felzárkóztatási programról Vécsei Miklós, illetve Bátki Márton a tiszaburai, valamint Tasi Krisztina, a tiszabői Jelenlét program vezetője beszélt a mai Magyar Nemzetben megjelent cikkben, miszerint:

• A miniszterelnöki biztosi megbízást a Tiszaburán és Tiszabőn elindított Jelenlét modellprogram alapján kapta és az a cél, hogy a két településen szerzett tapasztalatok alapján kezdjék meg az elszegényedett települések felzárkóztatását.
• Tiszabura alig 30 év alatt a környék leggazdagabb településéből az egész ország egyik legszegényebb községévé vált a tsz megszűnésével, és ma a 3300 fős település lakosságának kilencven százaléka cigány származású, ahol a lakosság több mint fele 18 év alatti, így nagyon gyorsan fiatalodik a település.
• A munkanélküliség hatalmas Tiszaburán, mivel az önkormányzat csak 150-300 főnek tud közmunkát biztosítani, de az emberek megragadják a lehetőségeket és a növekvő munkaerőhiány miatt is javul a helyzet, mert egyes gyárak naponta kisbuszokkal szállítják a munkaerőt magukhoz. Vannak, akik napi öt órát ingáznak, hogy dolgozni tudjanak.
• A máltaiak "diagnózisalapú" felzárkózási stratégiát szeretnének megvalósítani, hogy ne az állami intézmények által központilag megszabott keretek, hanem a helyi szükségletek alapján lehessen segíteni a problémákon. Tiszaburán például sikerült megnyitni egy asztalosszakember révén egy műhelyt, ma már 9 férfi dolgozik ott és hosszú hónapokra előre tele vannak megrendeléssel. A varrodában is helyiek dolgoznak, tízezres nagyságrendben, nagy presztízsű eseményekre és cégeknek teljesítenek megrendeléseket, így például a budapesti borfesztiválra Tiszaburán készül az összes pohártartó.
• Tiszabőn savanyítóüzemet hoztak létre a máltaiak, ahol a minap éppen a helyi közfoglalkoztatásban megtermelt paradicsomot dolgozták föl. Korábban már cékla- és káposztatermékeket is előállítottak, és jó eséllyel hamarosan az egyik nagy országos élelmiszerlánc is forgalmazni fogja a termékeiket.

A máltai program lényege, hogy a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérje a helyi gyerekeket, hiszen így nyílhat rá esélyük, hogy jobb életük legyen, mint ami szüleiknek adatott

- hangsúlyozta a lapnak Vecsei Miklós.

Bővül a program

A friss kormányhatározat azt is rögzíti, hogy az említett 30 településnek pályáztatás nélkül biztosítani kell a Magyar Falu Program keretében rendelkezésére álló programelemeket, azaz például út-, óvoda- és egyéb fejlesztési lehetőségeket. Az is benne van a határozatban, hogy az érintett minisztereknek biztosítania kell az alábbi közszolgáltatásokat is.

Összességében egy valóban komplex, a helyi adottságokat figyelembe vevő és abból építkező, nem pedig egy fentről, a távoli Budapestről, "íróasztal mögül" meghatározott fejlesztési program látszik kibontakozni a legszegényebb 30, majd további 270 településen a most eldöntött keretek alapján.

A településfejlesztés, helyi gazdasági fejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségű helyi közszolgáltatások:

a) Bölcsőde
b) Óvoda
c) Háziorvos és házi gyermekorvos
d) Védőnői ellátás
e) Családsegítés, szociális munka, család- és gyermekjóléti szolgálat
f) Gyermekétkeztetés
g) Szociális étkeztetés
h) Házi segítségnyújtás
i) Közművelődési feladatellátás, közművelődési intézmény, közösségi tér
j) Megszervezett ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz-kezelés, hulladékszállítás
k) Karbantartott úthálózat, úttartozékok és műtárgyak
l) Munka- és iskolakezdéshez, településmérethez igazodó helyi, illetve helyközi közösségi közlekedés
m) Közvilágítás
n) Megfelelő közbiztonság
o) Falugondnoki szolgálat
p) Megfelelő sportolási lehetőség
q) Zenetanulási lehetőség

A szeretetszolgálat és az uniós fejlesztések

Az elmúlt években a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus több mint 70 programjában vett részt és több mint 10 milliárd forintnyi támogatást nyert el sokrétű társadalmi feladatai ellátására. A tiszabői általános iskola bővítésére, rekonstrukciójára több mint 350 millió, a tiszaburai általános iskoláéra pedig csaknem 400 millió forintnyi támogatást kapott a szeretetszolgálat, amelyek 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai forrást takarnak.

Az uniós fejlesztések támogatott projekt kereső adatbázisa szerint a szeretetszolgálat 56 projektet nyert el közvetlenül a 2014-2020-as ciklusban, azaz a 70 feletti szám feltehetően azt jelenti, hogy bizonyos más projektekben szintén részt vesz támogatóként. A legnagyobb projektek a fenti említett kettő iskolafejlesztési programon kívül, amelyeket a szeretetszolgálat visz projektvezetőként:

• Veszprém, Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítese és az ezzel kapcsolatos mo-i szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medence szomszédos országaival együttműködésben végrehajtott módszertani fejlesztések és tapasztalatcsere által, 911 millió forint elnyert támogatás
• Kecskemét, Ifjúsági önkéntes közösségek hálózata, 867 millió forint elnyert támogatás
• Győr, A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület intézményeinek infrastrukturális fejlesztései a hátrányos helyzetűek (re) integrációja érdekében, 649 millió forint elnyert támogatás
• Tiszagyenda, Segítő jelenlét születéstől a szakképzésig a Kunhegyesi járásban, 400 millió forint elnyert támogatás
• Miskolc, Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban, 328 millió forint elnyert támogatás
• Erk, A Jelenlét program kiterjesztése három településre, 300 millió forint elnyert támogatás.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Máthé Zoltán

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• magyar máltai szeretetszolgálat,
• felzárkózó település,
• roma felzárkóztatási stratégia,
• településfejlesztés