Olyan időjárás jön, hogy emiatt a tudósok is törik a fejüket

Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata kedden közölte, hogy Európában jelentős különbséggel ez volt a valaha mért legmelegebb március, ami szélsőséges csapadékeloszlást eredményezett a minden más kontinensnél gyorsabban melegedő földrészen.

Világszinten 2024 márciusa a második legmelegebb volt a Copernicus adatbázisában, folytatva a 2023 júliusa óta tartó rekord vagy közel rekord hőmérsékletű időszakot.

Azóta gyakorlatilag minden hónap legalább 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, amikor az emberiség megkezdte a szén, olaj és gáz tömeges égetését.

Márciusban a hőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, fenntartva egy olyan szélsőséges anomáliát, amelyet a tudósok még mindig próbálnak teljes mértékben megmagyarázni.

"Az, hogy még mindig 1,6 Celsius-fokkal vagyunk az iparosodás előtti szint felett, valóban figyelemreméltó" - nyilatkozta Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Klímaváltozási és Környezeti Intézetének kutatója.

Határozottan az ember okozta klímaváltozás szorításában vagyunk

- mondta az AFP-nek.

A tudósok figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés minden töredék fokos emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események - például hőhullámok, heves esőzések és aszályok - intenzitását és gyakoriságát. A klímaváltozás nem csak a hőmérséklet emelkedéséről szól, hanem az üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid és a metán által a légkörben és a tengerekben csapdába ejtett többlethő tovagyűrűző hatásairól is.

A meleg tengervíz is bajt okoz

A melegebb tengerek nagyobb párolgást és több nedvességet jelentenek a légkörben, ami hevesebb esőzéseket okoz és energiát ad a ciklonoknak, de befolyásolja a globális csapadékeloszlást is.

A Copernicus szerint Európában a márciusi hőmérséklet 0,26 Celsius-fokkal haladta meg a 2014-ben felállított korábbi rekordot. Európa egyes részein "a valaha feljegyzett legszárazabb március volt, míg máshol a legcsapadékosabb" mintegy fél évszázada - mondta Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központtól, amely a Copernicus klímafigyelő szolgálatot működteti.

Hőhullám Ázsiában

Márciusban a tudósok megállapították, hogy a klímaváltozás felerősítette a Közép-Ázsiát sújtó szélsőséges hőhullámot, és olyan körülményeket teremtett, amelyek Argentínában szélsőséges esőzésekhez vezettek, 16 ember halálát okozva.

A globális hőmérséklet látványos emelkedése miatt 2023, majd 2024 lett a valaha feljegyzett legmelegebb év. 2023 volt az első teljes naptári év, amely meghaladta az 1,5 Celsius-fokos határt - a Párizsi Klímaegyezményben a legtöbb nemzet által elfogadott biztonságosabb felmelegedési küszöböt.

Ez a hosszabb távú cél ideiglenes, nem pedig állandó átlépését jelentette, de a tudósok figyelmeztettek, hogy a hőmérséklet-emelkedés e küszöb alatt tartásának célja egyre inkább elérhetetlenné válik.

Másra számítottak a tudósok

A kutatók arra számítottak, hogy a rendkívüli hőhullám alábbhagy, miután a felmelegedést okozó El Niño jelenség 2024 elején tetőzött, és fokozatosan átvált a hűtő hatású La Niña fázisba. A globális hőmérséklet azonban makacsul magas maradt, vitát indítva a tudósok között arról, milyen egyéb tényezők hajthatják a felmelegedést a várakozások felső határára.

Az Európai Unió megfigyelőrendszere műholdak, hajók, repülőgépek és időjárási állomások milliárdnyi mérését használja klímaszámításaihoz. Nyilvántartásai 1940-ig nyúlnak vissza, de más éghajlati adatforrások - például jégfuratok, évgyűrűk és korallcsontvázak - lehetővé teszik a tudósok számára, hogy következtetéseiket sokkal régebbi bizonyítékok alapján is kiterjesszék.

A tudósok szerint a jelenlegi időszak valószínűleg a legmelegebb a Földön az elmúlt 125 000 évben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio