A Pannon Egyetem rektora már előadása címével - Az esélytelenek nyugalmával...– őszintén a globális klímaváltozás "megállíthatóságáról" - is eloszlatta a reményeket azzal kapcsolatban, hogy az emberiség megoldást tud-e találni a klímaváltozás problémájára. A Balaton Konferencia 2024 hallgatósága ezután egy kerekasztal beszélgetés keretében ismerhette meg a Balatont érintő legégetőbb problémákat.
A Balaton és környezete az ország egyik legfontosabb rekreációs, turisztikai és kulturális térsége, amely tudatos, átgondolt, az érintetteket bevonó fejlesztése, továbbgondolása össznemzeti érdek és felelősség. Rostási Ágnes, a Pannon Egyetem stratégiai rektorhelyettese szerint az első lépés annak megértése, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a térségnek, és a tudomány segítségével feltérképezni a lehetőségeket. Az egyetem a területfejlesztési stratégiához hozzá is csatolta az általuk elkészített javaslatcsomagot, amely részleteit minél szélesebb körben igyekeznek megismertetni: ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme a május 2-ai Balaton Konferencia 2024 Veszprémben, a Portfolio és a Pannon Egyetem közös szervezésében.
Látványos építkezések tucatjai indultak az utóbbi években a Balaton-parti településeken, amelyek nemcsak a belföldi turizmus legismertebb célpontjai, hanem kulturális és társadalmi örökségükkel az ország egyik legfontosabb gazdasági térségét, ökoszisztémáját is adják egyben. Ezért a régió további fejlődésének, a szinergiák hatékony kihasználásának alapja, a szakmai, a politikai és a gazdasági szereplők céljainak és operatív beavatkozásának összehangolása, az ehhez szükséges párbeszéd megteremtése, amelynek kereteit a Portfolio és a Pannon Egyetem új rendezvényével igyekszik biztosítani.
Kína jelentős településfejlesztésbe kezdett Tibet déli területein, amely kiváltotta a szomszédos államok rosszallását. Arra gyanakodnak, hogy Peking szándékai valójában a térség geopolitikai erőviszonyainak felborítására irányul – számolt be a South China Morning Post.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Miért érkeznek új beköltözők tízezrei a budapesti agglomeráció egyre szélesebb gyűrűjébe – úgy Budapestről, mint az ország más részeiről, sőt határon túlról is? Miért nem Budapestre költöznek? Jó ez az agglomerációnak? Ezek összegyűjtésére tett kísérletet a kerekasztal-beszélgetés, amit június 7-én, a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia felvezető rendezvényeként tartott a HÉTFA Kutatóintézet és a Magyar Urbanisztikai Társaság polgármesterek, főépítészek és más önkormányzati szakemberek közreműködésével.
A Balaton nem csupán egy tó, nem csupán a belföldi turizmus legismertebb célpontja, hanem több tucatnyi kisebb és nagyobb településével, régiós központjaival, kulturális és társadalmi örökségével és jelenével az ország egyik legfontosabb gazdasági térsége, ökoszisztémája is egyben. Mivé kéne válnia a Balatonnak? Hogyan érheti el ezt? Hogyan lesz mindez fenntartható, fejlődőképes, jövedelmező a résztvevők és fogyasztók, felhasználók számára? A Balaton gazdasági térség jelenéről és jövőjéről a Portfolio Balaton Business Forum 2023 konferencián beszéltek a szakértők.
Milyen gazdasági környezettel megyünk neki a nyárnak? Milyen hatással lesz ez az ingatlanfejlesztők életére? Hogyan tud részt venni a rengeteg barnamezős terület a főváros által kijelölt fejlesztési irányban? Hogyan lehetnek élhetőbbek az új fejlesztési területek? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Property X 2023 konferencia második szekciójának előadói, majd egy panelbeszélgetés keretében az irodapiaci bérlői igényeket járták körül a szakértők.
Csaknem kétmilliárd forint európai uniós támogatással bekötőút épül Kecskemét határában összeköttetést teremtve az M5-ös autópályával és a 445-ös főúttal - közölte Kecskemét polgármestere az MTI-vel. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: az útfejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán 1,937 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a kecskeméti önkormányzat.
Becslések szerint a felhasznált energia felét meg lehetne takarítani azzal, hogy csak akkor van hideg/meleg egy adott épületben amikor ott vagyunk. Ehhez ráadásul nem is kell új lakásba költözni, minimális felújítási költséggel bármelyik lakásban megoldható, de az új lakásoknak már ezek a rendszerek is a részeik. A fenntarthatóság azonban nemcsak az épületenergetikát jelenti, hanem már az ingatlanfejlesztések koncepciójának kialakításakor megjelenik, ahol viszont Magyarországon több mint 30 éve van egy súlyos hiányosság.
"Az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáltuk, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogjuk újrarendszerezni." - fogalmazott múlt héten Lázár János. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó 12 alapelvet mutatjuk be.
155 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatásból folytatódik a Visszhang-domb turisztikai fejlesztése illetve felújítják a Csokonai- és a Dózsa György utca közötti lépcsőt. A munkálatok várhatóan csak a szezon után kezdődnek el – írja az Infostart a Tihanyi Visszhang helyi lapra hivatkozva.
Év végével mostani formájában megszűnik a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., melynek feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át - írja a Magyar Közlöny.
Tájékoztató anyagokat, oktatóvideókat és felhasználói kézikönyveket készített a Lechner Tudásközpont, hogy ezekkel segítse az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, az E-TÉR használatát. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy milyen információt, hol lehet keresni rajta.
Számítások szerint mintegy 3500 milliárd forint uniós támogatás visszatartása lehet a tét 2021-2027 között - írja a Népszava, amely szerint az Európai Bizottság az erről szóló hivatalos levelet idén júliusban küldött el a magyar kormánynak az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
Közzétették kedden reggel az első 5 olyan uniós pályázat tervezetét, amely már a 2021-2027-es ciklus TOP Plusz programjához tartozik – hívta fel a figyelmet Facebook-videójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy ebben az időszakban mintegy 1700 milliárd forintos keretet szán a kormány a TOP Pluszra, a 2014-2020-as ciklusbeli mintegy 1600 milliárdos támogatási keret után. Frissítés! Kedden délelőtt végül összesen 12 TOP Plusz pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
