Ez a legfontosabb fegyver, amivel az energiabeszerző vállalatok vissza tudják vágni a költségeket

Az egyéves forward görbék valamivel magasabb árszinten való piaci konszolidációt jeleznek előre a határidős földgáz és a villamosenergia-piacon egyaránt.

Azonban a CO2-kvóta árfolyamok az európai energiaválság előtti időszakhoz képest 2-2,5-szer magasabb szinten mozognak a konszolidációs időszakban,

és a másnapi zsinór áramárak is jelentősen meghaladják a krízis előttieket - mondta Orbán Gábor előadásában.

Közben ugyanakkor a kereslet jelentősen csökkent, az árampiacon kisebb (-4,7%), a gázkeresletben (-24,3%) nagyobb csökkenés volt a válság előtti szinthez képest. A továbbiakban a hazai lakossági földgázfelhasználás esetén 31%-os csökkenést prognosztizál a NEKT 2019–2030 között, összességében azonban 8,5-9 milliárd köbméter körül maradhat a hazai földgázfelhasználás, és a tavalyi mintegy 8,4 milliárd köbméterről hozzávetőleg 9 milliárd köbméterre nőhet 2035-ig.

Ami a hazai villamosenergia-keresletet illeti, itt a korábbi várakozásokat meghaladó mértékű bővülés valószínű a következő 6–10 évben szerinte. A hazai földgáz- és árampiacon várható fogyasztásnövekedésről elmondta, a hazai éves teljes bruttó villamosenergia-felhasználás (HMKE-k nélkül) a 2024-es 44,7 terawattóráról (TWh) körülbelül 61 TWh-ra emelkedhet 2035-ig.

A kilátások között szerepel

a megújulók nagymértékű előretörésének folytatódása is.

A Nemzeti Energia- és Klíma Terv (NEKT) 2024-es felülvizsgált verziója alapján a megújulók aránya a bruttó végsőenergia-felhasználásban 30%-ra nőhet. A naperőművek beépített kapacitása 2030-ig elérheti a ~12 gigawattot (GW), míg a szélerőmű kapacitás a jelenlegi 0,33 GW-ról 1 GW-ra emelkedhet.

Ha még mélyebbre nézünk az áralakulás tekintetében, akkor azt is látjuk, hogy

a napon belüli árvolatilitás extrém szintre emelkedett az elmúlt 3-4 évben, és az energiaválság lecsengése után is tartósan magas szinten maradt.

2021-től, de különösen 2022-től jelentősen megugrott azon napok aránya az évben, amikor a napon belüli ár ingadozás mértéke nagyobb, mint 50 euró. E mögött elsősorban a megújulók, főként a naperőmű kapacitás bővülése áll, az időjárásfüggő termelés arányának növekedése a HUPX másnapi piacon (DA) pedig egyre gyakrabban eredményez negatív árszinteket, a csúcsórákban pedig egyre alacsonyabb az áram órás ára. 2023-24-ben jelentősen nőtt azon órák száma az évben, amikor az ár 5 EUR/MWh alatt alakult a HUPX-en.

Az előbbiekből következően a rövid távú rugalmassági megoldások iránti igény nő, ahogy egyre nagyobb az eltérés a naperőművi kínálat és a kora reggeli - esti órák kereslete között. Ennek kezelésére már léteznek megoldások, például a keresletoldali szabályozás, az akkumulátoros tárolás és a határokon átnyúló kereskedelem az összekapcsolt hálózatokon keresztül.

Az első és legfontosabb olyan fegyver, amivel az energiabeszerző vállalatok sok költséget meg tudnak takarítani, az a keresletoldali válasz

 - fogalmazott hozzátéve hogy a mérő mögötti energiamenedzselés óriási lehetőség, és ebben a magyar energiapolitikának is van funkciója.

A hosszabb távú rugalmasság biztosításában továbbra is központi szerepet játszik az energiahatékonyság, és

a földgáztüzelésű (CCGT) erőművek szerepe is nélkülözhetetlen a rugalmasság biztosításában.

Ezek üzemeltetésével kapcsolatban ugyanakkor kihívás, hogy nagyon rövid az az időszak éven belül, amikor ezek az erőművek nyereségesen tudnak működni kis hatékonyság mellett is. A nappali PV-termelés kiszorító hatása miatt a fosszilis erőművek elsősorban a reggeli és esti órákban tudják értékesíteni a termelésüket, ami az árképzésben is megjelenik.

A kieső termelés kompenzálása érdekében a szabályozási piacokon keresnek megoldásokat, miközben az éves futási idő csökkenése mellett nő a fosszilis erőművek fajlagos költsége, ami hozzájárul a fogyasztási csúcsok körüli extrém árak kialakulásához. Emellett a fosszilis termelők költségstruktúráját az európai energiaválság előtt alkalmazott árszintekhez képest 2-2,5-szeres földgáz- és emissziós kvóta árfolyamok tovább növelik, tovább súlyosbítva az energiapiaci nyomást. A földgáz ártendenciák értékelésére kitérve rámutatott, az elmúlt években rendkívüli ármozgásokat, szélsőséges volatilitást és régiónként eltérő piaci reakciókat láthattunk.

A TTF és CEEGEX közötti spreadek alakulása jól mutatja, hogyan alkalmazkodtak a piacok a fundamentumokhoz. 2023 során a CEEGEX megtartotta prémium piaci pozícióját, viszont 2024-ben megfordultak a piaci fundamentumok és a TTF vált a prémium piaccá, ami a közép-kelet-európai piacok versenyképességét jelezte, 2025-re normalizálódás látszik a piacok közötti dinamikákban, azonban a régiók közti spreadek volatilitása továbbra is fennáll.

A fordulat oka nem világos, nincs egyértelmű magyarázat rá

- mondta. A 2022-es piaci sokkot követően a TTF és CEEGEX árak közötti spread fokozatosan stabilizálódott, a piacok visszatértek a fundamentum-vezérelt mozgásokhoz. Bizonyos időszakokban a spreadek negatív tartományba fordultak, ami a közép-kelet-európai piacok versenyképességét jelezte.

A régiós piaci mozgások jelentős volatilitást hozhatnak a TTF tél–nyár spreadbe

– a 2024 végi negatív szint újra emlékeztet a 2022-es kihívásokra, a köztes stabil időszak ellenére

- húzta alá Orbán Gábor.

Elmondása szerint a korábban hosszú éveken át jellemző helyzettel szemben a kereskedőknek jelenleg nem igazán van motivációjuk arra, hogy jelentős készletet képezzenek télre, pedig bőven lenne mit pótolni.

A TTF tél-nyár spread február óta jelentősen javult, több tényező, mindenekelőtt a tárolási célok enyhítése, a piaci fundamentumok javulása, illetve a profitrealizálás hatására. A februári korrekció némi enyhülést hozott, de a piac változatlanul érzékeny maradt a szabályozási irányokra és fundamentális kilátásokra.

2025-ben meghatározó kérdés lesz a tárolási kötelezettségek jövője, a transzatlanti viszonyok és a geopolitikai feszültségek alakulása.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a nyári árakkal, és hogy lesz-e racionalitása a nyári betárolásnak" - mondta.

Címlapkép forrása: Portfolio