Az EU-csúcs után jöhet a magyar kormány nagy hazardírozása

Az EU-csúcson, amely nagyrészt harmonikusan zajlott, az uniós vezetők egyszerűen megkerülték Magyarországot, amely nem írta alá az állásfoglalást Ukrajnáról, amit minden más EU-tagállam "határozottan támogatott". Eközben viszont a védelmi kiadások uniós szintű növeléséről szóló kezdeményezések gyorsan átmentek Magyarországon is, így teljes EU-s konszenzus alakult ki.

A következő, március 20-ára tervezett csúcstalálkozó azonban nehezebbnek ígérkezik.

Az Euractivnak nyilatkozó uniós diplomaták szerint Budapest visszafogta magát, hogy több muníciót takarítson meg a következő héten esedékes nagy csatára – egy létfontosságú döntésre, az EU-szankciók csomagjának meghosszabbításáról, amelyet minden fél évben felül kell vizsgálni, és amely március 15-én jár le.

Az EU korlátozó intézkedései olyan személyeket, cégeket és egyéb entitásokat céloznak, amelyeket az EU úgy ítél meg, hogy közvetlenül aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, utazási tilalmakat és vagyonbefagyasztásokat alkalmazva ellenük.

Jelenleg több mint 2400 egyén és entitás szerepel az EU feketelistáján.

Az elmúlt három évben Budapest rendszeresen kihasználta a szankciók időszakos megújítását alkudozási eszközként, és többször is kísérletet tett néhány szankcionált személy eltávolítására a listáról. Az utóbbi hetekben Magyarország azt állította, hogy nyolc személyt szeretne eltávolítani az EU Oroszországra vonatkozó szankciók listájáról, és több engedményt szeretne kicsikarni az Ukrajnával folytatott gáztranzit tárgyalásokon.

Címlapkép forrása: EU