Ipari összeesküvéssel számolna le az EU a streaming káosz miatt

Az Európai Bizottság tartalomkorlátozási konzultációjára beérkezett felvetések mintegy 70 százaléka filmipari szereplőktől származott, de ezen túl számos névtelen és magánszemélyektől futott be, amikből szintén a szakma álláspontja olvasható ki, írja az Euractiv.

Mindez feltehetően egy összehangolt akció része lehetett, mivel sok esetben teljesen azonos szövegezésű felvetések érkeztek, és több válaszadó is ugyanazt a dokumentumot csatolta, amelyet korábban, 2024 januárjában már felhasználtak egy hasonló lobbiakció során. Az érveiket tartalmazó dokumentumot 711 filmiparhoz köthető szervezet írta alá.

Az iparág persze azt szeretné, ha fennmaradna a jelenlegi helyzet, amelyben az audiovizuális szektor, beleértve a Video-on-Demand (VOD) platformokat, mint a Netflix, Disney+ vagy Amazon Prime, országonként eltérő tartalmakat kínálhatnak a fogyasztóknak. Így egyesével lényegesen több pénzt tudnak kérni a licencjogokért, mintha az egész EU-ra vonatkozó katalógust kéne kínálniuk.

A 2018 óta hatályos tartalomkorlátozásra vonatkozó rendelet már most is tiltja az indokolatlan akadályokat az EU egységes piacán belül, a határon átnyúló termék- és szolgáltatás-hozzáférésnél.

Ez a szabályozás elsősorban az e-kereskedelmi platformokra összpontosít, de a szerzői joggal védett tartalmak és az audiovizuális szektor jelenleg még kivételt képeznek ez alól, mivel a gyártók eddig sikeresen lobbiztak az Európai Parlament fogyasztóvédelmi szakbizottsága ellenében.

A Nemzetközi Film Forgalmazók és Kiadók Szövetsége (FIAD) szerint az iparág jelentős károkat szenvedne, ha ők is bekerülnének a szabályozás hatálya alá, mivel a filmgyártás finanszírozása nagyban függ a területi alapú licencelési rendszertől.

Leginkább arra élezik ki aggodalmaikat, hogy hozzá kéne nyúlniuk a jelenlegi finanszírozási modelljükhöz, ha elesnének a licencszerződéiseiken megkeresett hasznuktól.

A fogyasztói szervezetek ugyanakkor érthetetlennek tartják a tartalomkorlátozás fenntartását az egységes digitális piacon. A BEUC fogyasztóvédelmi szervezet szerint a korlátozások megszüntetése előnyös lenne a kulturális sokszínűség szempontjából, és lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy az EU teljes kulturális kínálatához hozzáférjenek.

Eközben a digitális fogyasztók egy része már jó ideje VPN szolgáltatásokkal kerüli meg a területalapú tartalomblokkolásokat. A Statista 2024-es számai alapján a nagyobb nyugat-európai országok megkérdezettjei közt már most is is 50 és 60% között mozog az ilyen programot használók száma.

Bár a legtöbben elsősorban biztonsági szempontok miatt használ VPN-t, felhasználók nagyjából 10-15%-a kifejezetten a blokkolások megkerülésére tölt le ilyen alkalmazást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images