Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elérhető, hogy a Krím-félsziget újra Ukrajna része legyen, mondta el az amerikai Fox Newsnak adott interjújában.
A Kyiv Post beszámol azokról a hírekről, amely szerint november 20-án az orosz vezetés emelte a tétet Ukrajnával kapcsolatban és interkontinentális ballisztikus rakétarendszereket állított rá az ukrán fővárosra.
Az ukrán külügyminisztérium szerint túlreagálja a kijevi amerikai nagykövetség és több másik ország az Oroszország elleni ATACMS-támadás miatt kialakult helyzetet.
Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban.
A Reuters hírügynökség exkluzív információkat szerzett arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen feltételekkel lenne hajlandó tárgyalni Donald Trumppal egy esetleges ukrajnai tűzszünetről. Az orosz vezető nyitott a megbeszélésekre, de ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási terveiről, és nem hajlandó jelentős területi engedményekre. A hírügynökség öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrásra hivatkozva számolt be a részletekről.
A lengyel elnök bírálja a német kancellárt és az orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, amely szerinte alááshatja Donald Trump esetleges szerepét az ukrajnai béketárgyalásokban. Andrzej Duda szerint Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin egyeztetése kísérlet lehet arra, hogy még az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt tűzszünetet érjenek el Ukrajnában - írta a Kyiv Independent.
A bezárt orosz konzulátus továbbra is működik Bulgária fekete-tengeri városában, Várnában, a bolgár Szocialista Párt irodájában – az ügyet a nemzetbiztonsági ügynökség elé terjesztették, vizsgálatot sürgetve az orosz befolyásolási kísérletek miatt.
Pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – csaknem két évvel ezelőtt volt példa hasonlóra. A kancellárt még saját koalíciós partnere is bírálta, ahogy kritikát fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Ugyanakkor európai szempontból Donald Trump megválasztása után akár logikus lépésként is értelmezhetünk egy ilyen kapcsolatfelvételt, ahogy ez a német kormányfő indoklásában is megjelent. De miért éppen most került sor a hívásra, mit hozhat ez Scholznak és mit Putyinnak?
A Hamász politikai irodájának Törökországba költözéséről szóló hírek heves diplomáciai reakciókat váltottak ki. Török és amerikai források egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a palesztin szervezet vezetőinek tartózkodási helyével kapcsolatban, miközben Katar bejelentette, hogy felfüggeszti közvetítői szerepét a gázai konfliktusban – számolt be a Reuters.
Olaf Scholz német kancellár múlt pénteki telefonhívása Vlagyimir Putyinnal komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Több európai vezető szerint a lépés gyengíti az EU egységes fellépését Oroszországgal szemben, és erősítheti Putyin pozícióját.
Ellentmondásos hírek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az európai hatalmak is engedélyezték a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését Oroszország területe ellen. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter viszont még nyitva hagyta a lehetőséget – írja a The Moscow Times.
A Bloomberg beszámolt arról, hogy Törökországban kidolgoztak egy lehetséges békemegállapodást Ukrajna számára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője értékelte a terveztet.
A vasárnap hajnali Ukrajna elleni hatalmas orosz légitámadást Donald Tusk lengyel kormányfő is kommentálta az X-en, amelyben finoman beszólt Olaf Scholz német kancellárnak, aki a minap beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, telefondiplomáciát folytatva.
Putyin háborús nézetei nem változtak - nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár vasárnap az orosz elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetéséről.
Ukrajna és Japán külügyminisztere szombaton Kijevben megállapodott, hogy vezető külügyi és védelmi tisztségviselők részvételével magas szintű kétoldalú biztonságpolitikai párbeszédet indítanak, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborújára, amelyben újabban észak-koreai katonák is részt vesznek.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy szombati rádióinterjúban beszélt az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli kilátásokról. Kiemelte a diplomáciai megoldás fontosságát, ugyanakkor rámutatott a harctéri nehézségekre és az orosz fél békekötési szándékának hiányára is. Ennek ellenére az ukrán elnök reménykedik benne, hogy Donald Trump segítségével 2025-re béke jöhet.
Több jó gyakorlatot is azonosított a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megjött a napi jelentés.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
