Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámvita továbbra is nyitott kérdés, ám Donald Trump elnök már a kezdetektől intenzív nyomást gyakorol Brüsszelre, hogy az európai piac növelje az amerikai gázvásárlásait a vámok elkerülése érdekében. Az EU azonban egy erős ütőkártyát tart a kezében: a 2027-től hatályba lépő metánkibocsátási szabályozás. Ez a rendelet kötelező kibocsátáscsökkentést ír elő a fosszilis tüzelőanyag-importőrök számára, amely jelentős akadályt jelenthet az amerikai gázexport előtt. Ha az EU enged a szabályozás szigorából, azzal kedvezőbb feltételeket teremthet az amerikai LNG számára. Ezzel viszont saját klímacéljai kerülhetnek veszélybe - írja a Semafor.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai: az elemzői várakozások alapján 2024 negyedik negyedéve kiegyensúlyozottan alakulhatott az olajcég számára, a feldolgozás-kereskedelem (Downstream) és a kutatás-termelés (Upstream) üzletágak is aránylag jól szerepelhettek a némiképp romló iparági környezetben. Az elemzők szerint a negyedik negyedév bár 2023 Q2 óta a leggyengébb időszak lehetett a Mol számára, azonban így sem fog szégyenkezni az olajcég, a várt eredmény hosszú távon nézve kifejezetten erősnek mondható.
Az Európai Bizottság szorosabb együttműködésre törekszik az LNG-beszállítókkal az energiaárak mérséklése és az ellátásbiztonság növelése érdekében – írta meg a Reuters egy uniós tervezetre hivatkozva. A február 26-án bemutatásra kerülő intézkedéscsomag a közös LNG-beszerzés lehetőségeinek kihasználására összpontosít, valamint külföldi infrastrukturális projektekbe történő befektetések terveit is tartalmaz, amelyek hosszú távon előnyös szerződéseket biztosíthatnak az unió számára.
Az orosz földgázszállítás újabb csúcsot ért el a Török Áramlat vezetéken keresztül február 10. és 16. között – derül ki a TASS hírügynökség jelentéséből, amely az Európai Földgázszállítási Rendszerüzemeltetők Hálózatának (ENTSOG) adataira épül. A Portfolio számításai szerint a Török Áramlaton leszállított rekordmennyiség nagyjából egyharmada érkezett hazánkba, de a Kiskundorozsmánál beérkezett gázvolumen nem döntött rekordot, csak annak közelében maradt.
Donald Trump és Narendra Modi legutóbbi találkozójának középpontjában az USA és India közötti kereskedelmi egyensúly javítása volt, ami az energiaszektorban való szorosabb együttműködés útján szeretne a két ország megvalósítani. A felek megállapodtak abban, hogy India – lépést tartva gyorsan növekvő energiaigényével – jelentősen növelheti az amerikai olaj- és gázimportot. Ez mindkét országnak előnyös lehet: India a diverzifikáltabb beszerzések révén javítja az ellátásbiztonságát, míg az Egyesült Államok bővítheti az egyik legígéretesebb, folyamatosan növekvő ázsiai piacon való jelenlétét - írta meg a Financial Times.
Oroszország gazdasága erősen függ az olaj- és gáziparból származó bevételektől. Bár a nyugati szankciók célja ezeknek a bevételeknek a csökkentése, az orosz fosszilis energiahordozók exportja továbbra is jelentős. Kína, Törökország és India voltak a legnagyobb vásárlók januárban, miközben az Európai Unió az előző évekhez képest visszafogta importját, de még mindig jelentős mennyiségű orosz energiát vásárol.
A Szentendre központjában történt gázvezeték-sérülés miatt jelentős fennakadások alakultak ki a 11-es főúton. A hatóságok lezárták az érintett útszakaszt, ami komoly torlódásokat okozott mindkét irányban. A helyzet kezelésére a katasztrófavédelem és a gázművek szakemberei is a helyszínre érkeztek - tudósított a 24.hu.
A bécsi székhelyű CEGH gáztőzsde az osztrák földgázpiac központi szereplője. Az ukrán tranzit 2025-ös leállítása volt az elmúlt 20 év legnagyobb változása a vállalat életében, melynek következtében a tőzsde egyre inkább a nyugati forrásokra – például Norvégiára, Németországra és LNG-kikötőkre – támaszkodik. A vállalat a jövőben a fenntartható energiahordozókra fókuszál, biometán- és hidrogénplatformokat fejleszt, miközben Ausztria potenciálisan hidrogén-csomóponttá válhat. Eközben új kihívó érkezik a regionális gázközpont címre: a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimport szerepének növekedése, és ezzel együtt a magyarországi CEEGEX gáztőzsde regionális erősödése új lehetőségeket teremt hazánk számára a közép-kelet-európai gázpiacon - írta meg a Reuters.
Újabb részletek kerültek napvilágra arról az uniós tagállami kezdeményezésről, amely a gáztárolók időközi feltöltési céljainak felülvizsgálatát szorgalmazza. A mai EU-s tanácskozáson több ország azt javasolta, hogy a kötelező előírások helyett önkéntes alapon határozhassák meg a tárolóik időközi feltöltési céljait. Németország, Franciaország és Hollandia attól tart, hogy a jelenlegi szabályok túlfeszítik a piacot. A Bizottság azonban egyelőre kitart amellett, hogy a mostani szabályok elegendő mozgásteret biztosítanak, és akár további két évvel is meghosszabbítaná azokat.
Elsőként múlt héten számoltunk be arról, hogy közelebb került az ukrajnai béke elérésére, miután kiszivárgott Donald Trump állítólagos béketerve, amely lehetővé teheti a tűszünet elérését akár már húsvétra. Tegnap este ezt követően újabb fejlemények érkeztek: Trump és Putyin telefonon egyeztettek, hamarosan pedig már a személyes találkozóra is sor kerülhet. Szintén bizakodásra ad okot az is, hogy az ukránok is nyitottnak tűnnek a kompromisszumokra, így három év után végre valós esély van a háború lezárására. Eközben a piaci reakciók sem maradnak el: korábban már elemeztük, kik lehetnek a nyertesek, most pedig azt néztük meg, hogy mely részvények lehetnek a potenciális béke legnagyobb vesztesei, legalábbis kezdetben. A közműcégek mellett a hadiipart is érzékenyen érintheti a tűzszünet.
"Nincs napirenden" az uniós gázárplafon bevezetése – jelezte egy névtelen uniós tisztviselő a Politico-nak azután, hogy tegnap a Financial Times megszellőztette a potenciális tervet és a szakmai szervezetek aggályairól szóló levelet is. Közben a Reuters arról értesült, hogy ma az uniós tagállamok tárgyalni fognak a kötelező gáztároló feltöltési célok esetleges lazításáról, és a keretrendszer kinyújtásáról. Ez a tegnapi és ma reggeli esés után a gázárak további markáns csökkenését is elindíthatja, ha azt látják a piaci szereplők, hogy nem kell a tagállamoknak bizonyos hónapokra előre meghatározott szintekre "bármi áron" feltölteniük a tárolóikat, hanem a célok csak önkéntes jellegűek lennének.
Ukrajna gázkészlete vészesen csökken, a tárolók már csak a 9%-os szintet tartják. Az ország kénytelen a hiányt az Európai Unióból - főként Magyarországról és Szlovákiából - érkező fokozott gázimporttal pótolni, ám a megnövekedett fogyasztás tovább súlyosbítja a helyzetet. A támadások az ukrán gázinfrastruktúrát is érintik, így a kemény téli körülmények között az energiaellátás biztosítása komoly kihívást jelent - írta meg a Reuters.
Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy ideiglenes gázárplafont vezet be, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államokkal szembeni jelentős árkülönbséget - tudta meg a Financial Times több brüsszeli forrástól. A javaslat azonban már most ellenállásba ütközik az iparági szereplők részéről, akik attól tartanak, hogy egy ilyen lépés alááshatja a piacba vetett bizalmat és negatívan befolyásolhatja az energiaellátás biztonságát. A gázpiacon fokozott aggodalmak mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy a tartósan hidegebb, szélcsendesebb téli időszak végére leapadó európai gáztárolókat hogyan lehet feltölteni őszig, és a norvég Equinor gázkereskedési egységének vezetője azt vázolta a Bloombernek, hogy akár 350-nel több LNG-hajót kell majd Európába vonzani idén tavalyhoz képest, hogy ez sikerülhessen; ez viszont masszív árversenyt is okozhatna az ázsiai piacokkal, ami felhajthatná az árakat. Egy ilyen helyzetet is igyekezne megakadályozni a Brüsszelben meglebegtetett árplafon, de kérdés, hogy nem sül-e el rosszul.
A Nitrogénművek februárban levelet küld a kötvénytulajdonosoknak, amelyben arra tesz javaslatot, hogy 2-3 évvel halasszák el a most májusban lejáró vállalati kötvény tőkerészének kifizetését – jelezte Bige Zoltán stratégiai vezető a Bloombergnek.
Miután tegnap megírtuk, hogy a magyar hátterű MET Csoport nyújt humanitárius jellegű gázszállítást a moldovai szakadár régióba, amely mögött orosz hitelkeret áll, mivel a szakadár régió elutasította az újabb uniós finanszírozást, megkérdeztük a cégcsoportot az ügy hátteréről.
"Az orosz hitel és funkcionális támogatás” segítségével a magyar hátterű MET juttat el gázt Transznyisztriába február 13-tól 16 napon át – jelentette be hétfőn Vadim Krasznoszelszkij, a moldovai szakadár terület vezetője a Telegramon, igaz a gáz forrását és az orosz hitel összegét nem árulta el. A bejelentéssel párhuzamosan a moldovai miniszterelnök azt jelezte: nem fogják blokkolni a napi 3 millió köbméternyi gáz eljutását a szakadár régióba, amely súlyos gázhiánnyal küzd a tél kellős közepén. Frissítés! A MET Csoport kedden nyilatkozatot küldött a témában a Portfolio-nak, amelyről külön cikkünk itt érhető el.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Elon Musk keze is benne lehet a dologban.
Tíz év alatt 2,2 évet emelkedett az átlagéletkor Európában.
Bár finom úriembernek és kiváló vezetőnek tartja, mint mondta.
Mi kell az árak csökkentéséhez?
Így gondolkodhat Donald Trump?
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
