Hatalmas lett a februári költségvetési hiány

Magas lett a februári deficit, de már-már ez a megszokott - ez olvasható ki az NGM előzetes államháztartási adatközléséből. Az 1655 milliárd forintos pénzforgalmi hiány februárban egyáltalán nem kimagasló, ez jól látható az alábbi ábrából is.

Mi történt februárban?

A minisztérium közleménye szerint a februári időarányosnál magasabb deficit hátterében egyszeri tényezők állnak:

• az ÁFA-visszatérítések természetes szezonalitása miatt a nettó ÁFA-bevételek 318,5 milliárd forintot, az éves előirányzat mindössze 4%-át tették ki,
• a téli hónap miatt az időarányosnál többet, 150,9 milliárdot fordított az állam a rezsicsökkentés támogatására,
• 536 milliárd forintba került a 13. havi nyugdíj kifizetése (ebben már az egyéb ellátások 13. havi kifizetése is benne lehet)

A kamatkiadásokra fordított összeg február végéig 1038,3 milliárd forint volt, 182,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki kifizetéseknél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok januári és februári kamatfizetési időpontjainak köszönhetően - részletezi a tárca a következő okot.

Gyorszámításunk szerint csak februárban 652,633 milliárd forint volt a kamatkiadás, emiből körülbelül 370 milliárd forintnyi köthető a lakossági PMÁP-konstrukciókhoz. A 652,633 milliárd forintos idei februári kamatkiadás a 2024 februári kamatkiadási összeget is meghaladja, egy évvel ezelőtt ilyenkor ugyanis 558,8 milliárd forintot költött kamatokra az állam. Vagyis csak a kamatkiadásokban volt egy 92 milliárd forintnyi extra kiadás idén februárban.

A tárca azt is kiemeli, hogy 2025 február végéig a gyógyító-megelőző ellátásokra 531,5 milliárd forint kifizetésére került sor, amely az előző évi kiadásokat 145,2 milliárd forinttal haladja meg. A kimagasló bővülés annak köszönhető, hogy 2025. február elején a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami, önkormányzati és egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá az orvostudományi egyetemek részeként működő klinikai központok 96,4 milliárd forint működési támogatásban részesültek, melyet a meghatározott prioritási sorrend alapján 2025. február 28. napjáig használhattak fel.

Gyors számításunk szerint csak februárban 307 milliárd forintot fizetett ki az állam gyógyító-megelőző ellátással kapcsolatos célokra, ami 62%-kal haladta meg a 2024 februárban látott összeget.

Rekordmagas kéthavi hiány

Ezzel február végéig 1722,8 milliárd forintos deficit jött össze az államháztartás központi alrendszerében, ami rekordmagasnak mondható a korábbi évekkel összevetve. Még a tavaly február végén látott, eddigi csúcsnak mondható 1704 milliárd forintos kumulált deficitszintet is meghaladja.

Így áll a költségvetés 2 hónap után

Bár nominálisan romlott a költségvetés helyzete a tavalyi évhez képest, az első két hónap alatt, viszont az éves pénzforgalmi hiány teljesítettsége tekintetében jobb a helyzet. Az éves 4122 milliárd forintos hiányterv 41,8%-a teljesült két hónap alatt, ami első ránénézre kimagasló, azonban lehet árnyalni ezt a képet.

A legfontosabb, hogy a 41,8%-os teljesítettség jobb, mint az elmúlt pár év kéthavi adata. Vagyis bár orrnehezen indult a költségvetés éve, de nem olyan mértékben, mint korábban. Ebben feltehetően az is szerepet játszik, hogy bár februárban több kiadási tétel is magasabb összegben teljesült, mint 2024-ben, a bevételek is szépen növekedhetnek, részben például az inflációkövető adóemelés miatt is.

Másrészt ha valóban több egyedi kiadási tényező játszott szerepet a februári magas hiányban, akkor azok kifutásával és a gazdasági fundamentumok fennmaradásával párhuzamosan az éven belüli deficitlefutás is kedvezően alakulhat a korábbi évekkel összevetve. Ennek kapcsán az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a makrogazdasági számok mennyiben alakulnak a kormányzati várakozásoknak megfelelően, az első pár hónap ebből a szempontból nem éppen volt kedvező:

Harmadrészt azt is érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt hetekben változóban van a költségvetés politikák szigorúságával kapcsolatos megközelítés, elsősorban Európában, a német kormány döntésének következtében. Egy ilyen környezetben feltehetően a befektetők, a piacok is elnézőbbek lehetnek majd akár az uniós, azon belül is a régiós, illetve magyar hiánypályák alakulásával kapcsolatban, nem fognak 1-1 deficit adat kapcsán megijedni (a 2026-os hiánycél magyar kormányzati megemelésén sem akadtak fent a piacok). Ez ugyanakkor azzal a következménnyel is járhat, hogy az általánosságban magasabb hiánypályákat magasabb adósságkibocsátással fedezik az országok, ez az "adósságkibocsátási verseny" pedig megdrágíthatja az államok finanszírozását, magasabb kamatok formájában.

Fontos az idei költségvetési pálya lefutása kapcsán azt is megemlíteni, hogy információink szerint a kormány több kiadás esetén kiadásstopot rendelt el, ami viszont abba az irányba mutat, hogy a relatív jobb idei évkezdet a költségvetésben nem minden szempontból fenntartható, és ennek az időben kiadást eltoló intézkedés hatásának kifutásával romolhatnak a deficitszámok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images