Az Európai Bizottság egy ambiciózus stratégiát jelentett be „A Competitiveness Compass for the EU” (Versenyképességi Iránytű) címmel, amely az EU gazdasági növekedésének újraélesztésére és fenntartható jólét biztosítására irányul. Ez a terv célozza az EU gazdasági növekedésének felpörgetését, a lemaradásának csökkentését más nagy gazdaságokhoz képest, az innovációra, a dekarbonizációra és a gazdaságbiztonságra összpontosítva.
Az uniós végrehajtó testület hangsúlyozza a szabályozási környezet egyszerűsítésének és gyorsításának, valamint az EU és a tagállami jogi környezetének jobb koordinációjának szükségességét.
Kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik az EU szabályozásának egyszerűsítése a bürokrácia csökkentése és az adminisztratív eljárások gyorsítása, amelyhez egy Competitiveness Coordination Tool nevű rendszert vezetnek be, amely összehangolja a szabályozásokat a kulcsfontosságú területeken, mint például az energia és a digitális infrastruktúra üzemeltetése és létesítése.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke mai beszédében megerősítette, hogy az Európai Unió erősségei továbbra is stabil alapot nyújtanak a gazdasági és ipari fejlődéshez. Kiemelte, hogy az EU erős ipari bázissal, jól képzett munkaerővel és a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkezik, miközben az egyenlőtlenségek szintje itt a legalacsonyabb. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az EU hagyományos üzleti modellje – amely az olcsó kínai munkaerőre, az olcsó orosz energiára és az Egyesült Államokra mint biztonsági garanciára épült – mára fenntarthatatlanná vált.
A Bizottság elnöke elismerte, hogy Európa termelékenységben és versenyképességben jelentősen lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Letta- és Draghi-jelentések világos javaslatokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni. Véleménye szerint az Unió képes megfelelő lépéseket tenni a gazdasági dinamizmus helyreállítása érdekében, és ezek az elemzések pontos iránymutatást adnak az előttük álló kihívások kezelésére.
Von der Leyen kiemelte, hogy az EU-nak horizontális reformokat kell végrehajtania az egységes piac lehetőségeinek teljes kiaknázása érdekében.
Az egyik legfontosabb pillérnek az innováció ösztönzését nevezte, amely elengedhetetlen a versenyképesség javításához. Rámutatott, hogy bár az európai szabadalmi bejegyzések száma megegyezik az Egyesült Államokéval, azok gyakorlati hasznosítása nem az Unióban történik, hanem más régiókban.
Ezért arra van szükség, hogy az innovációs környezetet vonzóbbá tegyék a vállalatok számára, hogy azok Európában kamatoztassák fejlesztéseiket, ne vigyék el az USA-ba vagy Kínába.
– mondta von der Leyen.
Az elnök külön kitért a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának elmaradására is. A jelenlegi helyzetet aggasztónak nevezte, mivel az európai vállalatok mindössze 13 százaléka használja az AI-t üzleti folyamataiban, ami jelentős lemaradást jelent a globális versenytársakkal szemben. Ennek orvoslására a Bizottság egy átfogó AI-stratégia bevezetését tervezi, amely ösztönözni fogja a vállalatokat és kutatóintézeteket arra, hogy nagyobb mértékben építsenek erre a technológiára. Von der Leyen szerint ez a lépés kulcsfontosságú lesz az európai gazdaság versenyképességének növelésében és a digitális átalakulás felgyorsításában.
Ursula von der Leyen beszédében kiemelte, hogy az EU továbbra is elkötelezett a dekarbonizáció mellett, és nem tér le a zöld átállás útjáról.
Hangsúlyozta, hogy Európa a világ legvonzóbb célpontja a tisztaipari beruházások számára, és az ilyen technológiák 20 százalékát itt állítják elő. Az elnök szerint a fenntartható ipar kiépítése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági érdek is, amely biztosíthatja az Unió globális versenyképességét.
Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít a hagyományos iparágakkal is, különösen az autóiparral és a nehézipari szektorokkal. Ezen párbeszédek célja, hogy közösen találjanak megoldásokat az energiaárak csökkentésére, amely az ipar egyik legnagyobb kihívása jelenleg. Az elnök elismerte, hogy az energiaárak túl magasak, és ennek kezelésére a Bizottság február elején mutatja be az Affordable Energy Price Action Plan-t, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz majd a költségek mérséklésére.
A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európa a globális kereskedelem egyik meghatározó szereplője, hiszen 76 országgal van kereskedelmi egyezménye, és 72 számára az EU a legnagyobb partner. Szerinte ez nem csupán a belső piac méretének köszönhető, hanem annak is, hogy Európa a szabályokon alapuló, átlátható és kiszámítható kereskedelmi rendszert képvisel. Kiemelte, hogy ez a hitelesség és stabilitás továbbra is erősíti az Unió pozícióját a világkereskedelemben.
A kritikus nyersanyagok kérdésével kapcsolatban von der Leyen elmondta, hogy az EU nem csupán az alapanyagok behozatalára törekszik, hanem a teljes értéklánc kiépítésére. A partnereknek az lehet igazán vonzó, hogy
az EU késztermékeket vásárol majd tőlük, ami számukra is biztosítja, hogy versenyképesebbek legyenek miközben megőrzik szuverenitásukat.
Végül von der Leyen bejelentette, hogy a Bizottság átfogó deregulációs folyamatot indít el a vállalkozások működési környezetének egyszerűsítésére. A vállalatok világos üzenetet küldtek arról, hogy a szabályozások túl bonyolultak, és a beruházások elindítása túl sok időt vesz igénybe. Ennek orvoslására a Bizottság egységesíti a taxonómiai szabályokat, 25 százalékkal csökkenti a jelentéstételi kötelezettségeket, míg a kis- és középvállalkozások számára ez az arány 35 százalékkal alacsonyabb lesz. Az elnök szerint a javasolt intézkedések évente átlagosan 37 ezer eurós megtakarítást jelenthetnek egy vállalat számára, amely hozzájárulhat az uniós üzleti környezet versenyképességének javításához.
Drasztikus szabálycsökkentés jön
Stéphane Séjourné versenypiaci biztos beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság egy jelentős szabályegyszerűsítési eljárásba kezd, amely
szerinte sokkoló hatással lesz a jelenlegi rendszerre.
Kiemelte, hogy a meglévő jelentéstételi kötelezettségek mennyisége, alapossága és kiterjedtsége indokolja ezt a lépést, mivel ezek jelentős adminisztratív terhet rónak a vállalkozásokra. Séjourné szerint az egyszerűsítés nem csupán a bürokrácia csökkentését szolgálja, hanem hozzájárulhat az európai gazdaság versenyképességének javításához is.
A biztos bejelentette, hogy a szabályegyszerűsítés egyik fő pillére a digitalizáció lesz, amelynek keretében 2027-ig bevezetnek egy egységes digitális adatlapot, amelyet minden vállalatnak ki kell töltenie az EU egész területén.
Séjourné szerint ezzel megszűnik a tagállami szintű párhuzamos adminisztráció, és a cégek számára egy átláthatóbb, könnyebben kezelhető rendszer jön létre.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Bizottság elkötelezett amellett, hogy egyetlen uniós standard váltsa fel a jelenlegi 27 különböző nemzeti szabályozást, ezzel is csökkentve az üzleti környezet fragmentáltságát.
Séjourné beszédében kiemelte, hogy Európa számára létfontosságú, hogy megfelelő mennyiségű befektetést hajtson végre a következő években. Szerinte az EU gazdasági jövője azon múlik, hogy elegendő forrást biztosítson a stratégiai beruházásokhoz, és ebben kulcsszerepe lesz a közkiadásoknak, valamint a tőkepiacok hatékonyabb működésének. A biztos hangsúlyozta, hogy az európai pénzügyi rendszernek dinamikusabbá kell válnia, hogy versenyképes maradhasson az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Ennek érdekében Séjourné bejelentette, hogy az EU következő közös költségvetésében nemcsak a Tőkepiaci Unió (CMU) erősítésére összpontosítanak, hanem
egy új befektetéstámogató, versenyképességi alapot is létrehoznak, amelynek részleteit az MFF-tárgyalásokon tisztázzák.
Régi adósságokat törleszt Brüsszel
Az innovációs hiány pótlására az EU újraindítja a támogatási programjait olyan kezdeményezésekkel, mint a Start-up and Scale-up Strategy, amely a start-upok és azok növekedési akadályainak leküzdésére irányul. Ebbe beleértve a kockázati tőke hozzáférését és a piaci szegmentáltságot.
Az AI Continent Initiative növeli Európa mesterséges intelligencia képességeit mega AI gyárakkal és egy egységes szabályozási kerettel, míg a Quantum Strategy befektet a kvantumtechnológiákba, hogy átalakítsa az olyan szektorokat, mint az egészségügy és a védelem.
Emellett a Biotech and Advanced Materials Acts támogatják az innovációt a biotechnológiában és az új ipari felhasználású anyagok kutatását.
Mivel előzetesen a kritikusok attól tartottak, hogy a környezetvédelmi és a zöldátállás célkitűzéseit fogja beáldozni Brüsszel a gazdasági növekedésért, a testület ennek megerősítésére is új programokat indít, vagy megerősíti a meglévő keretrendszereket.
Azt írják a javaslatban, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy 2050-re dekarbonizált gazdasággá váljon, miközben versenyképes marad.
Az Affordable Energy Action Plan biztosítja a hozzáférést az alacsony költségű elektromos energiához és enyhíti a magas energiaárakat, míg a Clean Industrial Deal támogatja a gyártást és a cleantech-et, szabályozott cselekvési tervekkel az energiaigényes szektorok számára. A Circular Economy Act elősegíti a befektetéseket az újrahasznosításba és csökkenti a használt nyersanyagok lerakódását.
A gazdasági biztonság és ellenállóképesség biztosítása létfontosságú a versenyképességhez az Európai Bizottság szerint, ezért a már meglévő Economic Security Strategy-t bővítik ki. Ez enyhíti a kockázatokat a kritikus nyersanyagoktól és technológiáktól való függőségek terén.
Új elemként a menetrendben szerepel a White Paper on the Future of European Defense, amely a bizottsági ígéretek szerint erősíti majd a védelmi együttműködést a tagállamok között, valamint a hadiipar innovációját, míg a Preparedness Union Strategy növeli az ellenállóképességet a kiberfenyegetések és az éghajlatváltozással összefüggő kockázatokkal szemben.
Hangsúlyozzák – ami az a Draghi- és Letta-jelentések egyik legfontosabb megállapítása –, hogy a Belső Piac továbbra is Európa versenyképességének motorja.
Ennek erősítésére a Horizontal Single Market Strategy eltávolítja az akadályokat és megakadályozza az újak létrejöttét, hogy valóban könnyebb legyen a határon átnyuló szolgáltatások nyújtása a cégeknek.
A legfontosabb pénzügyi eszköz a tőkepiaci unió lesz (CMU), ennek első lépéseként a Savings and Investment Union (megtakarítási és befektetési unió) mobilizálja a magánbefektetéseket és hatékonyabban használja fel a közpénzeket. A cél az, hogy az európai megtakarításokat, privát tőkét inkább az EU-ban fektessék be, ne vigyék a tengerentúli tőzsdékre.
A becslések szerint ez akár 12-15 ezer milliárd eurónyi forrást mozgathat meg a következő öt évben.
Emellett érkezik a Union of Skills keret is, amely a bizottsági ígéretek szerint befektet a felnőtt- és élethosszig tartó tanulásba, a tudásmegőrzésbe (vagyis hogy az európai fiatalok ne az Egyesült Államok tech szektorában kössenek ki), emellett a magasan képzett emberek bevándorlását is támogatná, hogy az EU az agyelszívás nyertes oldalára kerüljön.
A Versenyképességi Iránytű egyértelmű látásmódot nyújt egy innovatívabb, dekarbonizáltabb és biztonságosabb Európára, és példátlan együttműködést igényel az EU intézményei, a nemzeti kormányok és a regionális hatóságok között – összegezte a dokumentumban a Bizottság, amely minden érintett félre felszólít arra, hogy támogassák és aktívan járuljanak hozzá ezen kezdeményezések megvalósításához, biztosítva az EU fenntartható jólétét a jövőben.
Az időbeosztás a különböző lépéseknél a következő: | |
Lépés | Időbeosztás |
Omnibus simplification and definition of small and mid-caps | 2025. február 26. |
Single Market Strategy | 2025. második negyedév |
Revision of the Standardisation Regulation | 2026 |
European Savings and Investment Union | 2025. második negyedév |
MFF, including Competitiveness Fund | 2025 |
Union of Skills | 2025. első negyedév |
Quality jobs roadmap | 2025. negyedik negyedév |
Skills Portability Initiative | 2026 |
Clean Industrial Deal and an Affordable Energy Action Plan | 2025. első negyedév |
New State Aid Framework | 2025. második negyedév |
Steel and metal action plan | 2025 |
Chemicals industry package | 2025. negyedik negyedév |
Strategic dialogue on the future of the European automotive industry | 2025. első negyedév |
Sustainable Transport Investment Pact | 2025. harmadik negyedév |
European Port Strategy | 2026 |
Carbon Border Adjustment Mechanism Review | 2025 |
Circular Economy Act | 2026. negyedik negyedév |
The White Paper on the Future of European Defence | 2025. első negyedév |
Preparedness Union Strategy | 2025. első negyedév |
Critical Medicines Act | 2025 tbc |
Joint purchasing platform for Critical Raw Minerals | 2025. második-harmadik negyedév |
Revision of public procurement | 2026 |
Water Resilience Strategy | 2025. második negyedév |
European Climate Adaptation Plan | 2026 |
Start-up and Scale-up Strategy | 2025. második negyedév |
European Strategy for Research and Technology Infrastructures | 2025. harmadik negyedév |
28th regime | 2026 |
European Research Area Act | 2026 |
AI Continent Initiative | 2025. negyedik negyedév |
Apply AI Strategy and Data Union Strategy | 2025. harmadik negyedév |
EU Quantum Strategy | 2025. második negyedév |
European Biotech Act | 2025. negyedik negyedév |
Life Sciences Strategy | - |
Advanced Materials Act | 2026 |
Space Act | 2025. harmadik negyedév |
Review of the Horizontal Merger Control Guidelines | 2026 |
Digital Networks Act | 2025. negyedik negyedév |
Vision for agriculture and food | 2025. első negyedév |
Forrás: Európai Bizottság/Portfolio |
Címlapkép forrása: Portfolio