Paradox módon az Európai Unió egy újabb szabályozással pezsdítheti fel a túlbürokratizált üzleti környezetet: egy a 27 tagállami jogrenden kívül álló regulációs rendszer áthidalhatná az eltéréseket, és versenyképesebbé tehetné az uniós vállalatokat. A „28. rezsim” néven készülő egyszerűsített szabályozást az Európai Bizottság hivatalosan csak 2026-ra ígéri, de uniós tisztviselők a Portfolio-nak azt mondták, hogy Brüsszelben gyors ütemben haladnak a tervek elkészítésével, így azt akár már a nyáron bemutathatják. Egyesek abban bíznak, hogy az áramvonalasított egységes rendszer olyan sikeres lesz, hogy idővel a tagállamok saját bürokráciájukat is hozzá igazítják.
A közös védelmi politika erősítéséről, Ukrajna biztonsági garanciáiról és az Oroszországgal való béketárgyalások lehetséges kereteiről egyeztetnek majd az Európai Unió vezetői a március 6-i csúcstalálkozón a tanács előzetes programterve alapján. Lengyelország különösen aktív szerepet vállal a folyamatban, miközben az uniós vezetők a védelmi kiadások növelésének és a fegyverkezési szabályok egyszerűsítésének lehetőségeit mérlegelik. Az új finanszírozási mechanizmusok kérdése is napirendre kerül, de egyelőre elkerülnék a közös adósságvállalást a tagállamok.
Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.
Az Európai Unió átfogó védelmi kiadási programot indít, amelynek célja a katonai képességek fejlesztése és az európai hadiipar megerősítése. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU külön finanszírozási eszközt hoz létre a stratégiai fontosságú területekre, köztük a légvédelemre, precíziós csapásmérő fegyverekre és a katonai mesterséges intelligenciára. A kezdeményezés sürgősségét fokozza, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok egyre inkább távolodik Európa biztonsági támogatásától, így az EU-nak saját forrásokra kell támaszkodnia védelmi képességei megerősítésében.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett ambiciózus klímacéljai mellett, de a versenyképesség megőrzése érdekében enyhítene bizonyos környezetvédelmi szabályokon. Az Európai Bizottság egy új ipari megállapodással támogatná az európai vállalatokat, miközben csökkentené az adminisztratív terheket és ösztönözné a hazai termelést. Bár egyes iparágak üdvözlik az egyszerűsítést, kritikusok attól tartanak, hogy a változások gyengíthetik a klímavédelmi szabályozásokat és az átláthatóságot.
Franciaország, Olaszország és Lengyelország az Európai Unió szén-dioxid-határadó (carbon border adjustment mechanism, CBAM) kiterjesztését szorgalmazza, hogy új bevételi forrást teremtsenek a Covid-időszakban a közös adósságfelvétel hozamfizetéseinek finanszírozására. A kezdeményezés ugyanakkor komoly politikai vitákat vált ki, mivel egyes országok attól tartanak, hogy Donald Trump esetleges visszatérése az Egyesült Államok élére kereskedelmi megtorláshoz vezethet. Az Európai Bizottság júliusban mutathatja be az adótervezetet.
Bár az EU számára jelentős kiadásnövekedést jelentene a védelmi beruházások felfuttatása, a gazdasági hatások már rövid távon is kedvezők lehetnek. A Kiel Intézet elemzése szerint a védelmi kiadások növelése akár 0,9-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat az európai GDP bővüléséhez, mivel a hadiipari beruházások munkahelyeket teremtenek és fellendítik a technológiai innovációt nagyon rövid idő alatt. Hosszú távon pedig a védelmi iparba áramló források javíthatják az uniós gazdaság versenyképességét, különösen a termelékenység növekedésén keresztül. Mario Draghi, volt EKB-elnök reformcsomagja szerint a megfelelő koordináció és közös uniós finanszírozás segíthet abban, hogy a védelmi beruházások ne csak az európai biztonságot erősítsék, hanem gazdasági előnyöket is teremtsenek. Az uniós gyártók előnyben részesítése és a védelmi beszerzések EU-s összehangolása szintén hozzájárulhat az ipari kapacitások fejlesztéséhez és a gazdasági növekedéshez.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el az Európai Bíróság által kiszabott bírságok és a befagyasztott támogatások miatt. A kormány 2024 júniusa óta napi 1 millió eurós büntetést bukik el a költségvetésből az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bizottság közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy már közel 325 millió eurót levont az országnak járó uniós támogatásokból a 2021–2027-es kohéziós források terhére, és a bírság tovább halmozódik. Eközben Magyarország a jogállamisági eljárás miatt több mint 1 milliárd eurót tavaly év végén végleg elveszített, és ha a befagyasztott forrásokat nem sikerül időben felszabadítani, akkor az n+2 szabály miatt még további milliárdok veszhetnek el minden év decemberében. A fedezettel rendelkező uniós pályázatoknál már csak korlátozott a kabinet mozgástere.
Nemhogy elég katonája nincs az Európai Uniónak, a meglévők sem jutnának ki a frontra: a katonai mobilitási stratégia hiába kulcsfontosságú szerepet játszik a kontinens védelmi képességeinek megerősítésében, az Európai Számvevőszék jelentése szerint az eddigi fejlesztések jelentős hiányosságokkal küzdenek. Bár az EU 1,69 milliárd eurót különített el a kettős felhasználású infrastrukturális projektekre, a finanszírozás elosztása aránytalan volt, és számos stratégiailag fontos beruházás elmaradt. A koordináció hiánya, az előzetes stratégiai tervezés gyengesége és a katonai szempontok háttérbe szorítása mind hozzájárult ahhoz, hogy a program végrehajtása nem hozta meg a várt eredményeket. Az uniós ellenőrök szerint sürgős reformokra van szükség.
Az EU 2028-tól kezdődő pénzügyi keretének egyik fő kihívása a helyreállítási alaphoz felvett közös adósság törlesztése, amely évente 13,9 milliárd eurót igényel – értékelte az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága a most induló vitát az unió új közös költségvetéséről. A védelmi és biztonsági kiadások emelkednek, részben az immobilizált orosz vagyon felhasználásával. Az EU bővítési tervei, különösen Ukrajna csatlakozása, további jelentős kiadásokat hozhatnak. Az Európai Bizottság 36,5 milliárd eurós új saját bevételi forrásokat javasolt, de ezek kidolgozása egyelőre nagyon lassan halad. Az Európai Parlament szakbizottsága a költségvetés reformját és nagyobb parlamenti ellenőrzést sürget ezek miatt.
Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön a tagállamokkal a gazdasági visszaesés kezelése érdekében, akár a vészhelyzeti záradékok elindításával. Eközben a kohéziós alapok átcsoportosítása is lehetőséget teremt egyéb prioritások finanszírozására. Felmerült annak lehetősége is, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből megmaradó forrásokat védelmi kiadásokra fordítsák – hangzottak el az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett egy áttekintést az állami támogatási intézkedések alkalmazásáról az ideiglenes válság- és átállási keret (TCTF) keretében. A jelentés szerint a tagállamok aktívan éltek a lehetőséggel, de a jóváhagyott forrásoknak csak egy részét használták fel eddig. GDP-arányos Magyarország folyósította a legtöbb támogatást a vállalatoknak és a háztartásoknak.
Tüttő Kata megválasztásával az első magyar, aki egy uniós intézmény élére került a Régiók Európai Bizottságának elnökeként. Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter a bizottság növekvő befolyását emelte ki, amely az Európai Parlament súlyával vetekedik, miközben még nem vesz részt közvetlenül a döntéshozatalban. Az új elnök, Tüttő Kata hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát és az európai összetartás erősítésének szükségességét, kiemelve a kohéziós politika kulcsszerepét az Unió stabilitásában és a tagállamok közötti konvergenciában.
Az Európai Bizottság új agrártámogatási rendszert vezetne be, amely kevesebb adminisztrációs terhet jelentene a gazdáknak, miközben nagyobb védelmet nyújtana a termelőknek. A rendszer célja, hogy az agráriumot a klímavédelem partnereként kezelje, és az uniós agrárpolitika (KAP) következő ciklusára vonatkozó elképzelések szerint a támogatásokat nem területalapon, hanem a gazdaságok szintjén osztanák el. A Vision névre keresztelt dokumentum tabudöntő is, az agrárfinanszírozáshoz eddig nem mert hozzányúlni Brüsszel, de az Európai Bizottság hosszú távú stratégiát mutatott be az agrárszektor jövőjére vonatkozóan.
Az Európai Bizottság tervei szerint bevezetné a „Made in the EU” kvótákat és karbonkibocsátási termékcímkéket, hogy fellendítse a szenvedő uniós gyártóipart és elérje a klímavédelmi célokat. A Bizottság Tiszta Ipari Megállapodásának (Clean Industrial Plan) tervezetében foglalták össze, amelyet a Politico a február 26-i bemutatója előtt megszerzett. A dokumentum az Európai Unió stratégiáját vázolja fel, amely összekapcsolja a blokk klímavédelmi és iparrevitalizációs erőfeszítéseit.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első részben a forint árfolyammozgását és az ezt kiváltó tényezőket elemeztük. Vendégünk Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt. A második blokkban arról beszéltünk, hogy újabb bővítés előtt áll az Európai Unió, és olyan országok csatlakozhatnak a közösséghez, amelyek felzárkóztatásra szorulnak. Ez Magyarországra is hatással lehet, mivel csökkenhetnek az uniós forrásokat. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A harmadik részben a ma megjelent építőipari adatokat elemeztük Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével.
Alapvetően változnak meg az európai nagybankok nyilvánosságra hozatali szabályai.
A vámok miatt jön a drágulás.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Eközben a védelmi cégek árfolyama tovább ralizik.
A vámháborús félelmek dominálják a piaci hangulatot.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Egyre több országban veti meg a lábát a magyar ételmentő startup.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
