A Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős osztálya (DG INTPA) átszervezés alatt áll, melynek célja, hogy a világ különböző pontjain lévő irodáinak számát radikálisan lecsökkentsék. A jövőbeni irányvonal a brüsszeli központi döntéshozatalra helyezné a hangsúlyt, ezzel is reagálva a globális politikai és gazdasági változásokra.
Az Országos Bírói Tanács érvénytelenítette a kormánnyal tavaly kötött, a bírói körökben komoly felháborodást okozó megállapodást, amely a bírói kar béremeléséért cserébe jelentős szervezeti átalakításokat írt elő. A döntés egy hónapok óta húzódó bizalmi válság lezárását jelentheti.
Magyarország jelentős eredményeket ért el az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorításában, az uniós forrásokból finanszírozott projektek esetében az arány mindössze 3,1 százalék. Ugyanakkor a jogállamisági eljárás keretében befagyasztott támogatások felszabadításához még több területen szükség van további reformokra, amelyeket eddig az EU nem tartott kielégítőnek.
Brüsszelben egy monumentális pénzügyi tárgyalás van kibontakozóban. Az Európai Unió arra készül, hogy megvitassa a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hétéves közös költségvetés reformját, amely több mint 1200 milliárd eurót oszt szét a különböző szakpolitikai területeken. Ez a hosszadalmas szakpolitikai és technikai jellegű folyamat a példátlan geopolitikai instabilitás, a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia erősítésének toxikus elegyében zajlik. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint a belső politikai instabilitás átformálják az EU prioritásait, és kihívást jelentenek a költségvetés-tervezés hagyományos megközelítései számára.
Az Európai Bizottságot egyre több kritika éri az uniós egységes piac szabályainak betartatásával kapcsolatban, ami a vállalatok szerint növeli költségeiket és akadályozza a gazdasági növekedést. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke prioritásként jelölte meg az egységes piac megerősítését, a tagállamok által bevezetett nemzeti szabályozások komoly fennakadásokat okoznak a szabad kereskedelemben és a termelési láncok működésében.
Németország és Franciaország csökkenő befolyása az Európai Unióban – miután mindkét országot belpolitikai válságok sújtanak – jelentős diplomáciai vákuumot teremtett. Főként Párizs és a francia diplomácia visszahúzódása lassítja az uniós ügymenetet. Különösen a védelem és a gazdasági reformok terén érezhető a tétlenség Brüsszelben, ez pedig lehetőséget kínál Lengyelország számára, hogy stratégiai vezető szerepet vállaljon, kihasználva a soros elnökség jelentette kibővült mozgásteret. Így elérhetik azt, ami még a briteknek sem sikerült soha.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tizennégy projektcsoportot hozott létre, hogy hatékonyabbá tegye a stratégiai kezdeményezések és horizontális politikák kidolgozását és megvalósítását. A projektcsoportok célja a politikai irányítás és az együttműködés erősítése a különböző területek között.
Január 12-től alkalmazható az új Egészségügyi Technológiaértékelési (HTA) rendelet, amely az innovatív gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségét hivatott javítani az EU-ban. Az új keretrendszer megkönnyíti a tagállamok közötti együttműködést, gyorsabb és megalapozottabb döntéshozatalt téve lehetővé.
Az Európai Unió figyelmeztet a belső piac integrációjának lassulására, miközben egyre nagyobb nyomás alá kerül az Egyesült Államok és Kína gazdasági stratégiái miatt. A Mario Draghi által készített versenyképességi reformcsomagot követő uniós jelentés szerint a geopolitikai feszültségek, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és stratégiai függőségek komoly kockázatot jelentenek az EU versenyképességére nézve.
2025 több területen jelentős változásokat hoz a magyarok mindennapi életében is, mivel az Európai Unióban több kulcsfontosságú szabályozást vezet be. Az intézkedések egy része a fenntarthatóság javítását, a folyamatok egyszerűsítését célozza, de változnak az okiratügyintézés, a választási kampányokra vonatkozó előírások, a vakcinák alkalmazhatóságának szabályozása, valamint a vám- és az adórendszer is.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) aggódik az EU új fenntarthatósági jelentési szabályainak lehetséges hírnévromboló hatásai miatt, amelyek gyengíthetik a bank „klímabarát” imázsát. A szabályozás szerint a banknak egy zöld eszközarányt kellene közölnie, amely jelentősen alacsonyabb, mint a jelenlegi saját klímahatás-mutatója.
Az Európai Unió sürgősségi terveket készít az iparágak megsegítésére, válaszul az emelkedő energiaárakra, a szigorú környezetvédelmi szabályozásokra és a globális versenytársak alacsonyabb áraira. Stéphane Séjourné, az EU iparpolitikáért felelős vezetője szerint a február végén bemutatandó Clean Industrial Deal az iparágak hosszú távú támogatását célozza.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megnyitotta első magyarországi innovációs képviseletét, amely bekapcsolja a helyi tehetségeket Európa legnagyobb innovációs hálózatába. A képviselet célja a magyar innovációs ökoszisztéma erősítése, valamint az együttműködés elősegítése az üzleti, oktatási és kutatási szektorok között.
Számos izgalmas és fontos témáról beszéltünk 2024-ben a Bruxinfo percekben a Porfolio Checklist podcastjében. Szó volt az Európai Számvevőszék idei jelentéséről, amely rávilágít az uniós források szabálytalan felhasználásának növekvő problémáira, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok terén, amelyek hibaaránya jelentősen emelkedett. Magyarország különösen érintett, hiszen 2024 végén több mint 1,1 milliárd eurónyi forrást veszít el a jogállamisági viták és a kapcsolódó zárolások miatt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök politikai vétófenyegetéssel próbálja megmenteni. De a kormánynak csak korlátozott jogi eszközei vannak erre. Valamint azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy miért marad le versenyképességben az Egyesült Államoktól az Európai Unió.
2025 januárjában Lengyelország második alkalommal veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Magyarországtól, egy olyan időszakban, amelyet globális és európai szinten is jelentős kihívások és lehetőségek jellemeznek. Hatalmasak az elvárások Varsóval szemben, sokan már a magyar EU-elnökség júliusi kezdete óta vágták a centit, hogy a lengyelek átvegyék a stafétát. Az új tanácsi vezetés olyan kritikus témákra összpontosít, mint a biztonságpolitika, az energiatranszformáció, a gazdasági reziliencia, valamint az EU versenyképességének növelése. Lengyelország ezen időszak alatt egyértelműen meg kívánja határozni saját prioritásait, és az unió jövőjét befolyásoló folyamatok élére állni.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
A francia BPCE bank érdekeltsége lesz a partnere ebben.
A bitcoin történelmi csúcsa közelében áll.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
A Világgazdasági Fórumon értékelték a nagy irányváltást a világ vezető bankárai.
Újra módosultak a határidők.
29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
