A Budapestet januártól képviselő brüsszeli iroda vezetője szerint egy humánerőforrás, egy infrastruktúra és egy kis- és középvállalkozás operatív program tervét küldte el a kormány Brüsszelbe. Ez radikális változás lenne, hiszen nem lennének regionális fejlesztési programok, noha azok mind a 2007-2013-as (ROP), mind a 2014-2020-as ciklusban voltak (lényegében a TOP régiós szintű leosztása), és így a mostani 10 darab Operatív Program 3-ra csökkenne 2021 után.
A mostani ciklusban fut például a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program is (VEKOP), amely részben Budapestnek, a fővárosi cégeknek is segít amellett, hogy a főváros körüli települések fejlesztéseit is ebből a korlátozott keretből finanszírozzák. Emellett fut a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program, amely megyénként, illetve megyei jogú városonként osztott le jelentős forrásokat, igaz ezen városok közül többnél ellenzéki vezetésű lett a polgármester az októberi választások után
A volt EP-képviselő a három Operatív Program tervéből azt a feltételezett kormányzati célt olvassa ki, hogy a fővárost és a vidéki nagyvárosokat megfosszák uniós pénzektől és központi kormányzati pénzleosztási struktúrákat építsenek ki. Emiatt leszögezte: „El kell érnünk, hogy a Bizottság ne engedje, hogy ilyen adminisztratív trükkökkel vágja el a kormány a Budapestet olyan forrásoktól, amelyek járnak neki, miközben a kormányzat kezébe helyezi az összes pénzt, amelyet aztán politikai alapon osztanak szét.”
Később hozzátette:
Egy ilyen konstrukcióval nagyon személyre szabottan tudják a pénzeket elosztani. Ennek az útjába akarunk állni.
A beszélgetés kitért a minap kötött visegrádi fővárosi kezdeményezésre is, amely azt célozza, hogy minél több forrást tudjanak a nagyvárosok közvetlenül a brüsszeli közös kasszából elérni. Jávor szerint a minap meghirdetett Európai Zöld Megállapodás ebből a szempontból is óriási lehetőség, mert egyébként is általános cél, hogy a 7 évre szánt teljes EU-s forráskeretnek már ne 20%-a, hanem 25%-a menjen a klímaváltozás elleni küzdelemre. Ráadásul az Európai Bizottság amiatt aggódik, hogy lesz-e elég értelmes projekt ennek a hatalmas pénztömegnek a lekötésére.
Egyúttal azt is elismerte, hogy mivel már előrehaladott tárgyalások folynak a 2021-2027-es költségvetésről, így alapvető szerkezeti változásokat és nagy összegű vissza nem térítendő támogatásokat már nem lehet elérni a fővárosoknak. Ezzel együtt is küzdeni fog azért, hogy minél több forrást tudjon elérni Budapest közvetlenül az EU közös kasszájából. Ez a jelek szerint inkább hitel alapú forrás lehet majd.
Jávor jelezte: az új budapesti városvezetés tervei között szerepel egy nagy léptékű energiahatékonysági program, amelyhez akár az Európai Beruházási Bank hitelkonstrukciói is kapóra jöhetnek, hiszen a bank az új zöld stratégia jegyében 2021 után már nem finanszírozhat fosszilis energiához köthető projekteket. Így az ebből felszabaduló forrásokat is az energiahatékonyság finanszírozására szánhatják.
A Budapestet januártól képviselő brüsszeli iroda vezetője mindezek kapcsán felvillantotta:
Kialakíthatunk olyan konstrukciókat, amelyben akár sok tízezer lakást elérő programot tudunk elindítani.
Sok konkrétumot még nem említett ezzel kapcsolatban, de elmondta: ez lehet a panelprogram továbbgondolása azzal, hogy nem csak a panelekre szeretnénk koncentrálni. Kijelentette:
A legnagyobb energetikai megtakarítást a családi házas területen lehet elérni, ezért a panelen túl társasházaknak és családi házaknak is szeretnénk elérhetővé tenni a programot.
A konstrukció lényege Jávor elmondása szerint az lenne, hogy a felvett hitelt a megtakarításból fizeti az, aki hozzájutott. "Néhány év alatt letudja a saját hitelét anélkül, hogy nagy mértékű saját tőkére lenne szükség. Erre nagyon jó példák vannak Európa-szerte. Az fontos, hogy ha ilyen programok indulnak, azok minél komplexebbek legyenek, a homlokzatszigetelést kísérje például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, megújulós projektek. Ezzel tudunk radikális változást elérni" - fogalmazott a brüsszeli iroda leendő vezetője.
Jelenleg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 105 milliárdos, a VEKOP-ban pedig bő 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a lakossági energiahatékonysági beruházásokra tisztán hitelből, az MFB Pontokon keresztül. Ezen keretek közül a VEKOP-ot idén ősszel már felfüggesztették, mert kimerült a keret, az ország többi hat régiójának szóló keret jelentős része azonban még továbbra is szabad.
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images
