A kutatás főbb megállapításai
- 5 év alatt a K+F (kutatás-fejlesztési) támogatást elnyerő cégek átlagosan 1 forint támogatásra 36,6 forint bevételnövekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk.
- Az Opten adataival összevetve az is kiderült, hogy a K+F támogatásban részesülők jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok a cégek, amelyek nem ilyen célú támogatást, kaptak, illetve egyáltalán nem kaptak támogatást.
Így készült a kutatás
A Via Credit közel 18.000 olyan magyarországi céget vizsgált meg, amelyek a 2005-2019 időszakban 10 és 100 millió közötti magyar és uniós támogatáshoz, valamint konkrétan K+F pályázati pénzhez jutottak. A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték a vállalati pénzügyi hatások azonosítása céljából. Az adatokat a palyazat.gov.hu és a NKFIH, a mérleg és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.
Az elemzésből kiderült, hogy a támogatások döntő többségét mikro- és kisvállalkozások kapták, közép- és nagyvállalatok csupán 15 százalékot tettek ki. A mikrovállalkozások átlagosan 28 millió forint, a kisvállalkozások 33 millió, a középnagyságúak 38, míg a nagyvállalatok 48 millió forint támogatáshoz jutottak a 100 millió forint alatti támogatási programokban.
Sokkal gyorsabb a vállalati növekedés K+ F támogatás után
A Via Credit elemzéséből kiderült, hogy a vállalatok átlagosan 31,5 millió forint K+ F támogatást kaptak. Öt év alatt átlagosan 1 forint támogatásra 36,6 forint bevételnövekedést értek el és 5,9 forinttal nőtt az EBITDA-juk (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény). Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelték a munkatársaik számát.
A K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem jutottak ilyen pénzhez, illetve egyáltalán nem kaptak támogatást
– emelte ki Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője az Optenben elérhető céges adatokkal való összevetés láttán.
A Via Credit az összes vizsgált társas vállalkozás árbevétel változását nézte 2005-2019 között. Szimulációs számítást készítettek arra az esetre, ha egy vállalat megkapja az átlagos – 31,5 millió forint – K+F támogatást. Az árbevétel változást osztották el ezzel az összeggel, és ezek alapján kiderült, hogy mekkora egy forintnyi támogatás bevételnövekedésre, illetve EBITDA-ra gyakorolt hatása. Abban az esetben, ha egy cég nem kapott semmilyen támogatást, akkor a természetes növekedését vették alapul.
Íme a kapott eredmények
Azon vállalkozásoknál, akik elnyertek bármilyen EU-s támogatást a vizsgált időszakban, egy forint támogatás árbevételre gyakorolt hatása átlagosan 17,8 forint volt. Ez mindössze 3,4 forint volt azoknál a cégeknél, amelyek nem nyertek el semmilyen támogatást. Azok a cégek viszont, amelyek kifejezetten K+F célú támogatást nyertek el, átlagosan 36,6 forint bevételnövekedést produkáltak.
Ha mindezt az EBITDA adatokra nézzük, akkor is látványos a különbség a K+F célú támogatások, illetve az egyéb támogatások, valamint a támogatás nélkül működő cégek között. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek bármilyen EU-s támogatást nyertek: 1 forint támogatáshoz képest átlagosan 2,4 forint volt az EBITDA változás mértéke, míg csupán 0,6 forint azoknál a cégeknél, amelyek nem nyertek semmilyen támogatást. Azon cégeknél viszont, amelyek direkt K+F célú támogatást nyertek, minden 1 forint támogatás átlagosan 5,9 forinttal növelte az EBITDA-át.
A kapott eredmények azért is érdekesek, mert a Magyar Nemzeti Bank 2017 tavaszán éppen a Portfolio Uniós Forrás konferenciáján közzétett elemzése többek között azt mutatta ki, hogy bár jelentős különbségek voltak azonosíthatók abban, hogy mely ágazatba került az EU-pénz, de például a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál csekély hatást lehetett azonosítani. Adataik alapján a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására kiírt pályázatok (innovatív beruházások) hatékonysága alacsony volt (vagy hosszabb a megtérülési idő), mivel az átlagos támogatási összeg 39,3 millió Ft volt, a létszám: 1,5 fővel, a hozzáadott érték 15-20 millió Ft-tal, az üzemi eredmény12 millió Ft-tal nőtt meg, de csak rövid távon.
A cégméret is számít
A cégméret is hatással van az eredményekre: a közép- és nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás – derül ki az elemzésből. Ha jobban belegondolunk, a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több tízmilliós támogatás.
Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többtízmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották
– mondta Papadimitropulosz Alex. „A KKV besorolást is vizsgálva azt látjuk, hogy változó az eredmény, a mikro- és nagyvállalatoknál előnyös a több támogatás, a kis- és középvállalatoknál fordítva.” – tette hozzá a Via Credit szakértője.
Ez a kapott eredmény összhangban van a fent már említett 2017-es MNB-elemzés egyik kapott eredményével. Avállalati méretkategóriákat vizsgálva az MNB azt találta, hogy minél nagyobb volt a cégméret, annál nagyobb gazdasági hatást lehetett azonosítani, ami azzal is összefügg, hogy a nagyobb cégek nagyobb támogatást nyertek el és ennek nagyobb lehetett a kifejtett gazdasági hatása.
A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és egy főre eső támogatáshoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjét hogyan befolyásolja a kapott pénz.
Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek, ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a többezer nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot eredményezik.
- tette hozzá a Via Credit szakértője.
Címlapkép forrása: Thomas M Barwick INC, Getty Images
