Minden idők legmagasabb szintjére kapaszkodott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya az elmúlt napokban amellett is, hogy a hosszabb futamidejű kötvényhozamok trendszerű csökkenéséről az utóbbi hetekben már nem beszélhetünk és továbbra is bizonytalan, hogy hogyan alakul a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamat. A piaci mozgások hátteréről két állampapírpiaci szereplőt kérdeztünk.
A forint amellett szárnyalt az egyik legnagyobb mértékben a feltörekvő piaci devizák között év eleje óta, hogy Magyarország továbbra is rendkívül nagy kihívásokkal néz szembe, mivel "eléggé nagy" a kockázata annak, hogy mégsem jön össze az EU/IMF-megállapodás - hívja fel ügyfelei figyelmét ma kiadott anyagában a Societe Generale (SocGen) londoni stratégiai csapata. Emiatt úgy fogalmaznak, hogy a forint euróval szembeni eladása "tökéletes fedezés" arra az esetre, ha romlik a feltörekvő piaci hangulat.
Nemcsak a SocGen elemzői fogalmaznak meg mostanában figyelmeztető üzeneteket a forint kilátásai kapcsán, hanem más bankházak is, illetve múlt héten mi is rámutattunk már arra, hogy túlárazhatta a piac az EU/IMF-megállapodás esélyét. A külföldi befektetők egyébként már három hónapja nettó vevők a magyar eszközpiacokon, a magyar állampapír állományuk történelmi csúcs közelében jár és a devizaopciós piac is szokatlan nyugalmat áraz a forintpiacon. Az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények tehát alaposan felkavarhatják a magyar piaci "állóvizet". Természetesen nagyon sok múlik azon is, hogy a külpiaci környezet továbbra is olyan kedvező marad-e, mint azt év eleje óta látjuk.
A forintpiac már nagyjából beárazta az áprilisra, komplikációk esetén májusra várható EU/IMF- hitelmegállapodás létrejöttét, de a kamatpiacon lehet még tartalék csökkenésre a jegybanki kamatvágások még nagyobb beárazása miatt - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Pasquale Diana. A Morgan Stanley régiós országokért felelős vezető elemzője szerint kétségtelenül benne van a pakliban, hogy a magyar piacokra nehezedő nyomás enyhülése miatt a kormány végül kitáncol a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásból, de két fő ellenérve is van arra, hogy ez várhatóan mégsem következik be. A vezető elemző szerint Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett vonjon be forrásokat az adósságfinanszírozásra és ha ezt az IMF-hitel tudná biztosítani, akkor azt kellene elfogadni. Elismeri azonban, hogy a kormány más szempontokat is mérlegel, hogy mozgásterét fenntartsa.
Miután az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberi hároméves hitelprogramja meglepően erős pozitív hatást gyakorolt az eurózóna pénz- és tőkepiacaira, felfokozott várakozás övezi a második ilyen eseményt, amelyre most szerdán kerül sor. Várhatóan most is több százmilliárd eurót kérnek majd kölcsön fedezet ellenében a hitelintézetek az EKB-tól, de továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire használják, azaz a növekvő likviditás tudja-e tovább enyhíteni például a periféria országok kötvénypiaci feszültségeit. Egyes jegybankárok már amiatt aggódnak, hogy a piaci szereplők túlságosan függővé válnak az olcsó jegybanki forrástól és éppen ez az, ami miatt könnyen lehet, hogy az EKB az utolsó ilyen eseményt tartja.
Nemcsak amiatt kapkodtuk a fejünket a görög válság elmúlt bő két éve során, hogy éppen milyen újabb fordulat mutatkozik a dél-európai ország mentési kísérletében, hanem amiatt is, hogy sorra születtek azt új, és első ránézésre meglehetősen furcsa szavak. Előbb csak "disznó" országokról és válságkezelő alapok mozaik szavairól hallottunk, aztán arról, hogy tőkeáttétellel kellene megnövelni az alapok "tűzerejét". Később a kollektív cselekvési klauzulával és a magánszektori veszteséghárítás bűvös szavakkal is meg kellett ismerkednünk, ahogy az Európai Központi Bank új programjaival is. De hogyan függ össze ez a sok új kifejezés és mit is takarnak leegyszerűsítve? Mivel még sokszor hallunk róluk, ezért fontosnak tartjuk, hogy alábbi cikkünkben röviden megválaszoljuk ezeket a kérdéseket.
Ismét sikerült igen feszült hetet okozniuk a görögöknek azzal, hogy többször is elhalasztották a politikai döntést a nemzetközi szervezetek által követelt költségvetési megszorításokról, majd miután az utolsó pillanatban megállapodtak róla, visszadobták azt az eurózóna pénzügyminiszterei. Bár a következő napokban a görögök várhatóan a piacok számára megnyugtató utat választanak, és így elkerülhetővé válik az államcsőd, mégsem nyugodhatunk meg teljesen, mert nagyon sok még a bizonytalanság görög helyzettel kapcsolatban, illetve annak a többi periféria ország megítélésére gyakorolt hatásában.
Szerda hajnalban a legerősebb szintre kapaszkodott a svájci frank az euróval szemben azóta, hogy a Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptemberben bevezette az 1,20-as szintnél az árfolyamküszöböt. A frank utóbbi hetekben látott fokozatos erősödése amellett következett be, hogy több svájci gazdasági fundamentum alapján is arra számíthatnak a befektetők: a jegybanknak meg kell védenie az árfolyamküszöböt és lehetőség szerint el kellene érnie a frank gyengülését. Szokatlan módon a frank fokozatos erősödésében a jegybank élén történő személyi változás lényeges szerepet játszik és amíg ez az ügy nem rendeződik, addig könnyen elképzelhető, hogy a piac teszteli a jegybank elszántságát az árfolyamküszöb megtartására. Ha a tesztre valóban sor kerül, akkor valószínűleg a jegybank minden erejét beveti és képes lesz megvédeni az árfolyamküszöböt. Ez a magyarországi frankhitelesek szempontjából is (részben) nyugtató fejlemény lenne.
Miközben a végkifejlethez közeledik a már több éve húzódó görög válság, aközben egy újabb jelentős probléma bukkant fel a látóhatáron, amelynek több jegye kísértetiesen hasonlít a görög ügyre. Az utóbbi egy-két hétben egyre inkább aggódni kezdett ugyanis a befektetői közösség Portugáliáért, pontosabban azért, hogy a GDP arányában 100% fölé emelkedő adósságráta és a recesszió végül a portugáloknál is oda vezet, hogy egy második hitelprogramra szorul az ország és/vagy az adósság átütemezésekor veszteséget hárítanak a magánbefektetőkre is. Annak ellenére is, hogy az uniós vezetők az elmúlt hónapokban minden alkalommal azt hangsúlyozták: a görög ügy kivételes, más országban nem szenvedhetnek veszteséget a befektetők. Ezt egyébként a görög veszteséghárítási téma előtt is ígérték. A portugál fejlemények jól mutatják a görög ügy elszigetelésére vonatkozó stratégia gyengeségét, a periféria országok közötti pénzügyi fertőzés terjedését. A folyamat amellett is rányomhatja a bélyegét a spanyol és olasz piacokra is, hogy az Európai Központi Bank új hároméves hitele nagymértékben csökkentette a feszültségeket az elmúlt egy hónapban és február végén újabb hároméves hitelosztásra kerül sor.
Akár be is jöhet a magyar kormány azon stratégiája, hogy az év első fele az eurózóna adósságválsága miatt még feszült lesz, de a második félévtől már a nyugat-európai kilábalás a magyar gazdaságot is húzhatja - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban John J. Hardy. A Saxo Bank devizapiaci stratégiai részlegének vezetője azonban nagyon sok megoldandó feladatot lát még a kontinens előtt, és véleménye szerint reális veszély a rendezetlen görög államcsőd, amely - ha bekövetkezik - a magyar piacot is negatívan érintené. John J. Hardy arra figyelmeztetett: számos példa van a történelemben arra, hogy olyan helyzetben jelentsen csődöt egy állam, mint amely helyzetbe saját magát navigálta Magyarország. Hangsúlyozta azt is: "a csőd gyakran nem azért következik be, mert a matematika alapján ez a racionális, hanem egyszerűen csak így dönt az ország vezetése". A svájci frankban eladósodott magyar devizahitelesek véleménye szerint bízhatnak abban, hogy a svájci jegybank képes lesz megakadályozni a frank erősödését, és ehelyet inkább a gyengülését fogja elérni.
Vagy a magánbefektetőknek, vagy az eurózóna tagállamoknak az eddig gondoltnál mélyebben a zsebükbe kell nyúlni a görögök adósságterheinek enyhítésére, de ezt egyelőre egyikük sem akarja. Az idő és vele a görög állam finanszírozási lehetőségei azonban vészesen fogynak. A görög államcsőd egyre közelít, mindez pedig az EU-IMF-tárgyalásokra készülő Magyarországra is rossz fényt vethet.
Az elmúlt hetekben felerősödtek a piaci aggodalmak a magyar állam fizetőképességével kapcsolatban az EU/IMF-megállapodás körüli kérdőjelek mellett és amint keddi elemzésünkben rámutattunk: amennyiben a tartós piaci bizonytalanság miatt nem lenne képes devizakötvényt kibocsátani az állam, nyár vége körül kimerülnének mozgósítható devizaalapú tartalékai. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy ezen szélsőséges esetben is tudna forintért cserébe devizaforrást kapni az állam a jegybanktól. Így tehát a kulcskérdés az, hogy ha akadozna, esetleg teljesen befagyna a forintalapú állampapírpiac, akkor meddig lenne képes az adósságfinanszírozásra az állam. Alábbi elemzésünkben röviden ezt a témát járjuk körbe.
Az utóbbi időben az IMF-megállapodás kapcsán többször felmerült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a magyar állam az idén képes magát piaci forrásokból finanszírozni. Látványosan túlzó, illetve nyugtató célú megnyilvánulások egyaránt akadtak, ezért a most induló kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy is áll a magyar állam fizetőképessége. Az első részben a lejáró devizaadósság devizában történő megújításának lehetőségeit elemezzük. Mint látni fogjuk, nincs annyi devizája az államnak, amelyből maradéktalanul törleszteni tudná a 2012-ben lejáró devizakötelezettségeit, így elkerülhetetlennek látszik a piaci alapú forrásbevonás. Ez viszont jelenleg drága és bizonytalan, így az EU/IMF-segítség nélkül belevágni az idei adósságfinanszírozásba hazárdjáték lenne.
Igazi hólabda-effektust láthattunk 2011-ben az eurózónában, hiszen a fizetési övezet egy kis súlyú országából indult folyamatok év végére már azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy az adósságválság az egész eurózónát maga alá temeti. Mindehhez persze távolról sem csak a görögök magatartása és az eurózóna létrehozása körüli hibák, hanem a vezető döntéshozók késlekedő válságkezelése, a fájdalmas döntések halogatása is jelentősen hozzájárult. A sokszor tűzoltó jellegű, de átfogónak hirdetett válságkezelési csomagok csak ideig-óráig nyugtatták meg a piacokat. Visszatekintve az évre így elmondható, hogy az európai dominók dőlési sorozata nemhogy megállt volna a görög-ír-portugál hármas határainál, hanem a zóna legnagyobb országait is fenyegetni kezdte. Az év végére megszaporodtak az eurózóna szétesését vizionáló hangok és valóban úgy indul a 2012-es év, hogy meglehetősen bizonytalan az övezet egyben maradása.
Az idei év egyik legnagyobb pénz- és tőkepiaci sztorija külföldön a svájci frank rendkívüli szárnyalása volt, amely itthon is az egyik legfontosabb beszédtémát jelentette egész évben. Ez nem véletlen, hiszen mintegy egymillió frankhiteles család szenvedett egyre inkább az egyre csak emelkedő havi törlesztő részletektől. Ez azonban nemcsak az eurózóna adósságválságával, hanem ősztől egyre inkább a magyar kormány gazdaságpolitikájának megcsappant hitelességével, az emiatt bekövetkezett forintzuhanással is magyarázható volt, ami természetesen az euró- és jenhiteleseket is sújtotta. A devizahiteles problémára a kormány radikális devizahitel-leépítési tervvel igyekezett válaszolni, amely felemásra sikeredett, hiszen a forint miatt egyelőre sokkal többen érzik mindennek hátrányait. A több mentőcsomag miatt gyakran csak kapkodták a fejüket az érintettek, hogy mit is jelentenek ezek pontosan. Hasznos tehát év végén áttekinteni ezeket és nem árt az ok-okozati összefüggéseket is tisztázni, mert azok olykor "érdekesen" jelentek meg a kormányzati kommunikációban.
A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: három és fél hónapos mélypontra csökkent a külföldi befektetők magyar állampapír állománya a Moody's felőli magyar leminősítés után, így még fontosabbá vált, hogy a magánnyugdíjpénztári átalakítások miatt instabilabbá vált állampapírpiacon hogyan reagálnak a legnagyobb piaci szereplők. Három hete, a befektetési alapkezelők leminősítésre adandó válaszreakcióját körbejáró cikkünkben már rámutattunk: nyáron volt, aki még akkor is zsákolta a magyar papírokat, amikor a többi külföldi már inkább az eladói oldalon állt. Az akkori titokzatos óriási vevő a Templeton Alapkezelő volt, amely alapjain keresztül szeptember végére már mintegy 25%-át birtokolta a külföldi befektetők teljes magyar forintalapú állampapír állományának. Emiatt kiemelten fontos, hogy hogyan reagál a mostani, leminősítésekkel tarkított igen bizonytalan nemzetközi befektetői környezetben az óriás szereplő.
Az elmúlt két hétben rendkívül felgyorsult események alapján lényegében eldőlt, hogy az eurózóna válságkezelésének egyik legfőbb célja, az olasz piacok fertőzéstől való megóvása, elbukott. Az olasz állampapír hozamok ugyanis a görög huzavona és az olasz belpolitikai válság miatt abba a veszélyzónába emelkedtek, ahol korábban a görögök, az írek és a portugálok már kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni. A gond azonban az, hogy az olasz a világ harmadik legnagyobb állampapírpiaca, így mérete miatt az eddigi módszerekkel nem képes sem az eurózóna pénzügyi mentőkerete, sem a Nemzetközi Valutaalap külső segítséget nyújtani. Ez a belpolitikai válság és a romló olasz gazdasági kilátások mellett csak tovább fokozza az állampapír befektetők aggodalmát.
A devizahiteleseket célzó további mentőcsomagok sorozatos ígérete után alig egy hét alatt mára odáig jutottunk, hogy a kormány egyelőre nem tervez ilyet, és hajlandó a bankokkal együtt gondolkodni a lehetséges megoldásokról. Nem ez az első eset, hogy a nagy határozottsággal bejelentett kormányzati tervek és a megvalósítással járó igen komoly kockázatok végiggondolása után módosulnak az elképzelések. Elképzelhető, hogy a kommunikációs fordulat mögött mélyebb tartalmú változások is lehetnek. Ha valóban erről van szó, akkor könnyen lehet, hogy ez az utolsó pillanatban következett be.
Bár a Kormányszóvivői Iroda minapi közleménye és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter friss kijelentése is azt az üzenetet közvetíti: a kormány stabil és tovább már nem gyengülő forintárfolyamot szeretne látni, más nyilatkozatok és azok piaci következményei alapján azonban mégsem lepődhetnénk meg a forint további leértékelődésén. Ahhoz, hogy a forint stabil és viszonylag erős maradjon a kormány radikális devizahitel-leépítési tervei mellett, a Magyar Nemzeti Bank igen aktív segítsége lenne szükséges. Ez viszont az ország nemzetközi tartalékainak drámai csökkenésével járna. Azokat egy új EU/IMF hitelcsomag fel tudná duzzasztani, de a legutóbbi jelzések alapján ezt a forgatókönyvet mindenképpen el szeretné kerülni a kormány, mert "az a gyengeség jele lenne". Amennyiben azonban a gazdaságpolitikai tervek jelentős befektetői bizalomvesztést okoznának és beszűkülne az állam adósságának finanszírozása, akkor idővel mégis erre szorulhat az ország.
"Azt érzem: a kormány tudatában van annak, hogy a tűzzel játszana, ha elengedné a költségvetési fegyelmet" és ennek tudata különösen fontos - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a magyar kormánynál lényegesen gyengébb GDP-növekedési pályával kalkulál, de arra számít, hogy az államháztartási hiánycélok betartása érdekében, ha valóban szükség lesz rá, akkor a magyar kormány további költségvetési szigorító csomagokat hoz. Nem lenne meglepve akkor, ha ezek inkább az adóemelő, mint kiadáscsökkentő lépésekre épülnének. Michal Dybula egyértelműen hasznosnak tartaná, ha Magyarország "beszerezne" egy külső pénzügyi biztonsági védőhálót, mivel például jelentős kockázatát látja annak, hogy legalább egy hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott ún. bóvli kategóriába rontja a magyar besorolást. Véleménye szerint ez a veszély egyelőre visszafoghatja a forintot az érdemi erősödéstől, az állampapírpiacon viszont nem számol drasztikusan negatív következményekkel, ha ez az esemény valóban bekövetkezne.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
