2024 elején optimizmus jellemezte a hazai kiskereskedelem kilátásait, amire meg is volt minden okunk, hiszen a 2022 második felét és 2023-at meghatározó inflációs sokk véget ért és visszatért a reálbér-növekedés. Év végére (a legfrissebb adat októberi) azonban kiderült, hogy a 2024-ben annyi erő volt a lakosságban, hogy a kiskereskedelem volumene visszatérjen a 2021-es szintre, de ez már tavasszal összejött, azóta lényegében egy helyben toporog ez a szektor.
A kormányzati kommunikáció persze minden hónapban arról szólt, hogy elindult a növekedés, amely az éves bázisú adaton alapult és a 2023-as zuhanás korrekciója volt, mint az az alábbi grafikonon is látszik.
Fix bázison nézve azonban kiderül, hogy a forgalom volumene az év második és harmadik negyedéve során alig változott, voltak erősebb és gyengébb hónapok, de a vége az, hogy októberre éppen a 3 évvel ezelőtti volument tudta hozni ez a szektor.
A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, az elemzői konszenzus 9 százalék körül áll. Ennyivel lehetett magasabb a béremelkedés, mint az általános infláció itthon, így felmerül a kérdés, hogy ez
a többlet miért nem csapódott le a boltokban?
Az egyik magyarázat, hogy az emberek a szolgáltatásokra költöttek inkább, amelyek inflációja igen intenzív volt az év elején, ugyanis sok cég ekkor érvényesítette áraiban a 2023-as 17,6 százalékos áremelkedést. Az év elején a szolgáltatások áremelkedése 10 százalék körül mozgott, ez 7-re szelídült az év végére az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A MNB különösen két csoportot, a banki és a telekommunikációs szektort emelte ki, mint amelyik jelentősen emelte árait az év elején.
A másik magyarázat, hogy a lakosság ekkor töltötte vissza az elmúlt években az infláció által megtépázott megtakarításait. Ezt hívta a kormány óvatossági motívumnak, amelynek "oldódása" segítheti a fogyasztás visszaállását.
Európa sem nagyon mozdult
Bár a régióban több olyan ország volt, ahol a fogyasztás sokkal dinamikusabban nőtt, mint a magyar (ilyen volt Románia és Bulgária) az európai átlag szintén a 2021-es bázis közelében mozog.
Most aztán tényleg?
A csalódást keltő idei év után nehéz 2025-re bármit jósolni. A legvalószínűbbnek azért az látszik, hogy azok a váratlanul erős fékező erők, amelyek 2023-24-et jellemezték jövőre tovább enyhülnek,. Abban bízhatunk, hogy ha a reálbér-növekedés tartós lesz, akkor gyorsabban "oldódik az óvatossági motívum" és szinte egészen biztosan alacsonyabb lesz a szolgáltatások inflációja is, hiszen a 2024-es, mérsékelt szinthez kell csak a cégeknek igazodniuk. Aggodalomra esetleg az inflációkövető adóemelések adhatnak okot, amely érinti többek között az üzemanyagokat is.
A kötelező akciózás vége
Idén véget ért a kötelező akciózás is, amelynek ugyan nem voltak olyan látványos hatásai, mint a 2023-ban elkaszált árstopnak, kivezetésével megszűntek a kormányzati árbeavatkozások. Maradt ugyanakkor az árfigyelő és a zsugorinfláció elleni "küzdelem". Utóbbival részletesen szoktunk mi is foglalkozni:
Megjöttek a MOHU automaták
Az idei nagy változás a boltokban a betétdíjas termékek megjelenése és a visszaváltási rendszer indulása volt. Ez nem startolt zökkenőmentesen és sok helyen még most is ott tartanak a boltok, hogy keresik az automaták ideális helyét. Néhol a belső eladótérbe telepítették az automatákat, de ez káoszhoz vezetett, most inkább külső helyszíneket keresnek az egységek, de az is felmerült, hogy a hajléktalanszállókat kell megcélozni, hiszen a visszaváltás egy jelentős részét a fedél nélkül élők bonyolítják.
Magyarországon az érintett palackforgalom 3-3,2 milliárd darab körül mozog évente, vagyis 150-160 milliárd forint mozdul meg a visszaváltások nyomán. Ez részben csak átfolyik a vásárlókon, de hatalmas lehet az az összeg is, amelyet nem az a háztartás vált vissza, amelyik az 50 forintot a kasszánál kifizette. 2025-ben a visszaváltások számának további felfutása várható és egészen biztos, hogy egyenletesebb lesz az automaták elosztása.
Marad a kiskereskedelmi különadó
Az idei év kellemetlen meglepetése, hogy marad a kiskereskedelmi különadó, ráadásul azt az ágazat online platformszolgáltatóira is kiterjesztik. A kabinet majdnem 300 milliárd forintot vár a kiskereskedelmi adóból jövőre. A kiskereskedelmi különadó 2020, vagyis a koronavírus-járvány óta velünk van egyre emelkedő kulcsokkal, illetve 2022-ben egy egyszeri pótadóval. Ha a 2024-es és 2025-ös bevételi tervek teljesülnek, akkor a költségvetés majdnem 1100 milliárd forint bevételre tesz szert öt és fél év alatt ebből a forrásból.
Csörte a Sparral
Az idén nagyon eldurvult a konfliktus a kormány és a Spar között. A kiskereskedelmi cég még március közepén robbantotta a bombát, amikor Hans Reisch, a kiskereskedelmi cég osztrák anyavállalatának vezérigazgatója a Die Pressének adott interjúban arról beszélt, hogy a magyar kormány úgy csökkentette volna a kiskereskedelmi különadót, hogy cserébe részesedést kap a cégből. A cég vádjai szíven üthették a kormányt, mert március 21-én, a Portfolio Építőipar 2024 konferenciáján Lázár János, építési és közlekedési miniszter is szokatlan vehemenciával támadott vissza, többek között "fűszeresnek" nevezte a Spart és azt mondta, hogy az a vállalat, amely nem adja meg a tiszteletet a kormánynak, az nem maradhat Magyarországon.
Minden nehézség ellenére azonban egy lánc sem tervezi azt, hogy kivonul az országból.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
