• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Hatalmas a félelem az arany piacán - Itt a jó alkalom?

Hároméves mélypont körül mozog az utóbbi hetekben az arany piacán a spekulatív szereplők körében a nettó vételi kontraktusok száma és eközben ténylegesen három éve a leginkább negatív a rövid távú aranypiaci befektetők között a nemesfém teljesítményével kapcsolatos várakozás; mindemellett pedig most pénteken már sorozatban ötödik hete zárt az 50 hetes mozgóátlag alatt az árfolyam. Ezek a technikai tényezők egyértelműen mutatják, hogy a tavaly nyáron elért történelmi csúcs óta jelentősen veszített vonzerejéből az arany és igen nagy a félelem a befektetők körében arra, hogy a 12. éve tartó trendszerű emelkedés megtörhet. Vannak azonban olyan szakértők, akik éppen ezen, ritkán látható erősségű félelmek miatt számítanak arra, hogy intenzíven emelkedni fog az arany árfolyama. Ezt egyébként számos fundamentális tényező is alátámaszthatja.

Több százmilliárd forintot bukunk IMF-hitel nélkül

Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU/IMF-védőháló, akkor hitellehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással szembesülne az állam, mint akkor, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg - derül ki a Portfolio.hu elemzéséből. Havi bő tízmilliárd forintba kerül tehát az államnak a kormány csatározása a nemzetközi szervezetekkel, azaz a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások elhúzódó előkészítése. Alábbi elemzésünkben nemcsak ennek a késlekedésnek az állami kamatterhekre gyakorolt káros hatásait szemléltetjük, hanem azt is, hogy különböző forgatókönyvek mellett 2014 tavaszáig milyen óriási, több száz milliárd forintos különbségek mutatkozhatnak a kamatterhekben. Mintegy 375 milliárddal több lehet a kamatkiadás akkor, ha egyáltalán nem lesz hitelmegállapodás ahhoz képest, mint ha gyorsan megkötnénk, de egy centet sem hívnánk le belőle.

Történelmi csúcs született Magyarországon - Hogyan lehet ez?

Minden idők legmagasabb szintjére kapaszkodott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya az elmúlt napokban amellett is, hogy a hosszabb futamidejű kötvényhozamok trendszerű csökkenéséről az utóbbi hetekben már nem beszélhetünk és továbbra is bizonytalan, hogy hogyan alakul a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamat. A piaci mozgások hátteréről két állampapírpiaci szereplőt kérdeztünk.

Tökéletes célpont a forint?

A forint amellett szárnyalt az egyik legnagyobb mértékben a feltörekvő piaci devizák között év eleje óta, hogy Magyarország továbbra is rendkívül nagy kihívásokkal néz szembe, mivel "eléggé nagy" a kockázata annak, hogy mégsem jön össze az EU/IMF-megállapodás - hívja fel ügyfelei figyelmét ma kiadott anyagában a Societe Generale (SocGen) londoni stratégiai csapata. Emiatt úgy fogalmaznak, hogy a forint euróval szembeni eladása "tökéletes fedezés" arra az esetre, ha romlik a feltörekvő piaci hangulat.

Nemcsak a SocGen elemzői fogalmaznak meg mostanában figyelmeztető üzeneteket a forint kilátásai kapcsán, hanem más bankházak is, illetve múlt héten mi is rámutattunk már arra, hogy túlárazhatta a piac az EU/IMF-megállapodás esélyét. A külföldi befektetők egyébként már három hónapja nettó vevők a magyar eszközpiacokon, a magyar állampapír állományuk történelmi csúcs közelében jár és a devizaopciós piac is szokatlan nyugalmat áraz a forintpiacon. Az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények tehát alaposan felkavarhatják a magyar piaci "állóvizet". Természetesen nagyon sok múlik azon is, hogy a külpiaci környezet továbbra is olyan kedvező marad-e, mint azt év eleje óta látjuk.

Nem kérdés, hogy az olcsóbb IMF-hitelt kellene választani

A forintpiac már nagyjából beárazta az áprilisra, komplikációk esetén májusra várható EU/IMF- hitelmegállapodás létrejöttét, de a kamatpiacon lehet még tartalék csökkenésre a jegybanki kamatvágások még nagyobb beárazása miatt - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Pasquale Diana. A Morgan Stanley régiós országokért felelős vezető elemzője szerint kétségtelenül benne van a pakliban, hogy a magyar piacokra nehezedő nyomás enyhülése miatt a kormány végül kitáncol a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásból, de két fő ellenérve is van arra, hogy ez várhatóan mégsem következik be. A vezető elemző szerint Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett vonjon be forrásokat az adósságfinanszírozásra és ha ezt az IMF-hitel tudná biztosítani, akkor azt kellene elfogadni. Elismeri azonban, hogy a kormány más szempontokat is mérlegel, hogy mozgásterét fenntartsa.

Újabb pénzosztásra készül a világ - Milyen következményekkel járhat?

Miután az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberi hároméves hitelprogramja meglepően erős pozitív hatást gyakorolt az eurózóna pénz- és tőkepiacaira, felfokozott várakozás övezi a második ilyen eseményt, amelyre most szerdán kerül sor. Várhatóan most is több százmilliárd eurót kérnek majd kölcsön fedezet ellenében a hitelintézetek az EKB-tól, de továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire használják, azaz a növekvő likviditás tudja-e tovább enyhíteni például a periféria országok kötvénypiaci feszültségeit. Egyes jegybankárok már amiatt aggódnak, hogy a piaci szereplők túlságosan függővé válnak az olcsó jegybanki forrástól és éppen ez az, ami miatt könnyen lehet, hogy az EKB az utolsó ilyen eseményt tartja.

Furcsa szavak tömegét kellett megtanulnunk a válság miatt

Nemcsak amiatt kapkodtuk a fejünket a görög válság elmúlt bő két éve során, hogy éppen milyen újabb fordulat mutatkozik a dél-európai ország mentési kísérletében, hanem amiatt is, hogy sorra születtek azt új, és első ránézésre meglehetősen furcsa szavak. Előbb csak "disznó" országokról és válságkezelő alapok mozaik szavairól hallottunk, aztán arról, hogy tőkeáttétellel kellene megnövelni az alapok "tűzerejét". Később a kollektív cselekvési klauzulával és a magánszektori veszteséghárítás bűvös szavakkal is meg kellett ismerkednünk, ahogy az Európai Központi Bank új programjaival is. De hogyan függ össze ez a sok új kifejezés és mit is takarnak leegyszerűsítve? Mivel még sokszor hallunk róluk, ezért fontosnak tartjuk, hogy alábbi cikkünkben röviden megválaszoljuk ezeket a kérdéseket.

Görög bohózat - Mi jön ezután?

Ismét sikerült igen feszült hetet okozniuk a görögöknek azzal, hogy többször is elhalasztották a politikai döntést a nemzetközi szervezetek által követelt költségvetési megszorításokról, majd miután az utolsó pillanatban megállapodtak róla, visszadobták azt az eurózóna pénzügyminiszterei. Bár a következő napokban a görögök várhatóan a piacok számára megnyugtató utat választanak, és így elkerülhetővé válik az államcsőd, mégsem nyugodhatunk meg teljesen, mert nagyon sok még a bizonytalanság görög helyzettel kapcsolatban, illetve annak a többi periféria ország megítélésére gyakorolt hatásában.

Most eldőlhet, mennyire gondolja komolyan a harcot a svájci jegybank

Szerda hajnalban a legerősebb szintre kapaszkodott a svájci frank az euróval szemben azóta, hogy a Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptemberben bevezette az 1,20-as szintnél az árfolyamküszöböt. A frank utóbbi hetekben látott fokozatos erősödése amellett következett be, hogy több svájci gazdasági fundamentum alapján is arra számíthatnak a befektetők: a jegybanknak meg kell védenie az árfolyamküszöböt és lehetőség szerint el kellene érnie a frank gyengülését. Szokatlan módon a frank fokozatos erősödésében a jegybank élén történő személyi változás lényeges szerepet játszik és amíg ez az ügy nem rendeződik, addig könnyen elképzelhető, hogy a piac teszteli a jegybank elszántságát az árfolyamküszöb megtartására. Ha a tesztre valóban sor kerül, akkor valószínűleg a jegybank minden erejét beveti és képes lesz megvédeni az árfolyamküszöböt. Ez a magyarországi frankhitelesek szempontjából is (részben) nyugtató fejlemény lenne.

Hiába fojtják le a görögtüzet? - Itt az újabb válsággóc

Miközben a végkifejlethez közeledik a már több éve húzódó görög válság, aközben egy újabb jelentős probléma bukkant fel a látóhatáron, amelynek több jegye kísértetiesen hasonlít a görög ügyre. Az utóbbi egy-két hétben egyre inkább aggódni kezdett ugyanis a befektetői közösség Portugáliáért, pontosabban azért, hogy a GDP arányában 100% fölé emelkedő adósságráta és a recesszió végül a portugáloknál is oda vezet, hogy egy második hitelprogramra szorul az ország és/vagy az adósság átütemezésekor veszteséget hárítanak a magánbefektetőkre is. Annak ellenére is, hogy az uniós vezetők az elmúlt hónapokban minden alkalommal azt hangsúlyozták: a görög ügy kivételes, más országban nem szenvedhetnek veszteséget a befektetők. Ezt egyébként a görög veszteséghárítási téma előtt is ígérték. A portugál fejlemények jól mutatják a görög ügy elszigetelésére vonatkozó stratégia gyengeségét, a periféria országok közötti pénzügyi fertőzés terjedését. A folyamat amellett is rányomhatja a bélyegét a spanyol és olasz piacokra is, hogy az Európai Központi Bank új hároméves hitele nagymértékben csökkentette a feszültségeket az elmúlt egy hónapban és február végén újabb hároméves hitelosztásra kerül sor.

Akkor is lehet államcsőd, ha ez nem racionális (Interjú)

Akár be is jöhet a magyar kormány azon stratégiája, hogy az év első fele az eurózóna adósságválsága miatt még feszült lesz, de a második félévtől már a nyugat-európai kilábalás a magyar gazdaságot is húzhatja - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban John J. Hardy. A Saxo Bank devizapiaci stratégiai részlegének vezetője azonban nagyon sok megoldandó feladatot lát még a kontinens előtt, és véleménye szerint reális veszély a rendezetlen görög államcsőd, amely - ha bekövetkezik - a magyar piacot is negatívan érintené. John J. Hardy arra figyelmeztetett: számos példa van a történelemben arra, hogy olyan helyzetben jelentsen csődöt egy állam, mint amely helyzetbe saját magát navigálta Magyarország. Hangsúlyozta azt is: "a csőd gyakran nem azért következik be, mert a matematika alapján ez a racionális, hanem egyszerűen csak így dönt az ország vezetése". A svájci frankban eladósodott magyar devizahitelesek véleménye szerint bízhatnak abban, hogy a svájci jegybank képes lesz megakadályozni a frank erősödését, és ehelyet inkább a gyengülését fogja elérni.

Jön a görög végkifejlet - Mit jelenthet ez Magyarországnak?

Vagy a magánbefektetőknek, vagy az eurózóna tagállamoknak az eddig gondoltnál mélyebben a zsebükbe kell nyúlni a görögök adósságterheinek enyhítésére, de ezt egyelőre egyikük sem akarja. Az idő és vele a görög állam finanszírozási lehetőségei azonban vészesen fogynak. A görög államcsőd egyre közelít, mindez pedig az EU-IMF-tárgyalásokra készülő Magyarországra is rossz fényt vethet.

Kiszámoltuk, meddig húzhatja ki a magyar állam

Az elmúlt hetekben felerősödtek a piaci aggodalmak a magyar állam fizetőképességével kapcsolatban az EU/IMF-megállapodás körüli kérdőjelek mellett és amint keddi elemzésünkben rámutattunk: amennyiben a tartós piaci bizonytalanság miatt nem lenne képes devizakötvényt kibocsátani az állam, nyár vége körül kimerülnének mozgósítható devizaalapú tartalékai. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy ezen szélsőséges esetben is tudna forintért cserébe devizaforrást kapni az állam a jegybanktól. Így tehát a kulcskérdés az, hogy ha akadozna, esetleg teljesen befagyna a forintalapú állampapírpiac, akkor meddig lenne képes az adósságfinanszírozásra az állam. Alábbi elemzésünkben röviden ezt a témát járjuk körbe.

Meddig elég az állam pénze?

Az utóbbi időben az IMF-megállapodás kapcsán többször felmerült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a magyar állam az idén képes magát piaci forrásokból finanszírozni. Látványosan túlzó, illetve nyugtató célú megnyilvánulások egyaránt akadtak, ezért a most induló kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy is áll a magyar állam fizetőképessége. Az első részben a lejáró devizaadósság devizában történő megújításának lehetőségeit elemezzük. Mint látni fogjuk, nincs annyi devizája az államnak, amelyből maradéktalanul törleszteni tudná a 2012-ben lejáró devizakötelezettségeit, így elkerülhetetlennek látszik a piaci alapú forrásbevonás. Ez viszont jelenleg drága és bizonytalan, így az EU/IMF-segítség nélkül belevágni az idei adósságfinanszírozásba hazárdjáték lenne.

Itt már a lét a tét - Dőlnek az európai dominók

Igazi hólabda-effektust láthattunk 2011-ben az eurózónában, hiszen a fizetési övezet egy kis súlyú országából indult folyamatok év végére már azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy az adósságválság az egész eurózónát maga alá temeti. Mindehhez persze távolról sem csak a görögök magatartása és az eurózóna létrehozása körüli hibák, hanem a vezető döntéshozók késlekedő válságkezelése, a fájdalmas döntések halogatása is jelentősen hozzájárult. A sokszor tűzoltó jellegű, de átfogónak hirdetett válságkezelési csomagok csak ideig-óráig nyugtatták meg a piacokat. Visszatekintve az évre így elmondható, hogy az európai dominók dőlési sorozata nemhogy megállt volna a görög-ír-portugál hármas határainál, hanem a zóna legnagyobb országait is fenyegetni kezdte. Az év végére megszaporodtak az eurózóna szétesését vizionáló hangok és valóban úgy indul a 2012-es év, hogy meglehetősen bizonytalan az övezet egyben maradása.

A féktelen frankszárnyalástól a radikális mentőakcióig (Top 10 sztori - 3.)

Az idei év egyik legnagyobb pénz- és tőkepiaci sztorija külföldön a svájci frank rendkívüli szárnyalása volt, amely itthon is az egyik legfontosabb beszédtémát jelentette egész évben. Ez nem véletlen, hiszen mintegy egymillió frankhiteles család szenvedett egyre inkább az egyre csak emelkedő havi törlesztő részletektől. Ez azonban nemcsak az eurózóna adósságválságával, hanem ősztől egyre inkább a magyar kormány gazdaságpolitikájának megcsappant hitelességével, az emiatt bekövetkezett forintzuhanással is magyarázható volt, ami természetesen az euró- és jenhiteleseket is sújtotta. A devizahiteles problémára a kormány radikális devizahitel-leépítési tervvel igyekezett válaszolni, amely felemásra sikeredett, hiszen a forint miatt egyelőre sokkal többen érzik mindennek hátrányait. A több mentőcsomag miatt gyakran csak kapkodták a fejüket az érintettek, hogy mit is jelentenek ezek pontosan. Hasznos tehát év végén áttekinteni ezeket és nem árt az ok-okozati összefüggéseket is tisztázni, mert azok olykor "érdekesen" jelentek meg a kormányzati kommunikációban.

Mennyit lendít a fogyasztáson az új devizahiteles mentőcsomag?

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.

Mit lép a rejtélyes nyári vevő? - Az ország sorsa múlhat rajta

Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: három és fél hónapos mélypontra csökkent a külföldi befektetők magyar állampapír állománya a Moody's felőli magyar leminősítés után, így még fontosabbá vált, hogy a magánnyugdíjpénztári átalakítások miatt instabilabbá vált állampapírpiacon hogyan reagálnak a legnagyobb piaci szereplők. Három hete, a befektetési alapkezelők leminősítésre adandó válaszreakcióját körbejáró cikkünkben már rámutattunk: nyáron volt, aki még akkor is zsákolta a magyar papírokat, amikor a többi külföldi már inkább az eladói oldalon állt. Az akkori titokzatos óriási vevő a Templeton Alapkezelő volt, amely alapjain keresztül szeptember végére már mintegy 25%-át birtokolta a külföldi befektetők teljes magyar forintalapú állampapír állományának. Emiatt kiemelten fontos, hogy hogyan reagál a mostani, leminősítésekkel tarkított igen bizonytalan nemzetközi befektetői környezetben az óriás szereplő.

Vészhelyzet az eurózónában - Itt hárman már elvéreztek

Az elmúlt két hétben rendkívül felgyorsult események alapján lényegében eldőlt, hogy az eurózóna válságkezelésének egyik legfőbb célja, az olasz piacok fertőzéstől való megóvása, elbukott. Az olasz állampapír hozamok ugyanis a görög huzavona és az olasz belpolitikai válság miatt abba a veszélyzónába emelkedtek, ahol korábban a görögök, az írek és a portugálok már kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni. A gond azonban az, hogy az olasz a világ harmadik legnagyobb állampapírpiaca, így mérete miatt az eddigi módszerekkel nem képes sem az eurózóna pénzügyi mentőkerete, sem a Nemzetközi Valutaalap külső segítséget nyújtani. Ez a belpolitikai válság és a romló olasz gazdasági kilátások mellett csak tovább fokozza az állampapír befektetők aggodalmát.

Fordulat a magyar gazdaságpolitikában?

A devizahiteleseket célzó további mentőcsomagok sorozatos ígérete után alig egy hét alatt mára odáig jutottunk, hogy a kormány egyelőre nem tervez ilyet, és hajlandó a bankokkal együtt gondolkodni a lehetséges megoldásokról. Nem ez az első eset, hogy a nagy határozottsággal bejelentett kormányzati tervek és a megvalósítással járó igen komoly kockázatok végiggondolása után módosulnak az elképzelések. Elképzelhető, hogy a kommunikációs fordulat mögött mélyebb tartalmú változások is lehetnek. Ha valóban erről van szó, akkor könnyen lehet, hogy ez az utolsó pillanatban következett be.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility