Weinhardt Attila

Így csaphat meg minket az ukrán válság szele

Három főbb csatornán keresztül gyűrűzhetnek be Magyarországra az egyre csak durvuló ukrán belpolitikai és gazdasági válság eseményei, de a Portfolio.hu körképe azt mutatja, hogy ezek közül az energetikai függőség, illetve a közös állampapírpiaci nagytulajdonos esetleges negatív döntése üthet vissza leginkább. Az ukrán válság kapcsán továbbra is inkább a hrivnya (esetleg drasztikus) leértékelésének, mint az államcsőd kialakulásának veszélyéről beszélhetünk. A pénzügyi begyűrűzési csatorna kapcsán fontos azonban tudni, hogy az OTP Bank ukrán leányvállalata felkészült az esetleges leértékelésre és szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta a bankcsoport, hogy "elkötelezett az ukrajnai jelenlét mellett."

Elemzésünk főbb megállapításai:

Úttörő kötvénykibocsátás Magyarországon - Mi kellett a sikerhez?

Több tényező is szerepet játszott abban, hogy a BNP Paribas magyarországi fióktelepének úttörő forintalapú kötvénykibocsátása mind a befektetői érdeklődést, mind az árazást tekintve egyértelműen sikeres lett - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Meglátása szerint a mintegy féléves előkészítő munka, az OTP kötvénypiaci tapasztalata, az alacsonyra süllyedt piaci hozamkörnyezet és a BNP Paribas magyar államnál jobb hitelminősítése is kellett ahhoz, hogy ez a tranzakció lett Magyarországon a legnagyobb egyösszegű kötvénykibocsátás a szuverén magyar államkötvény kibocsátásokat leszámítva. A magas befektetői érdeklődés láttán a tervezett 15 milliárd forint helyett végül 20 milliárd forintnyi forráshoz jutott a BNP Paribas, amelyet fogyasztási hitelezésre fordíthat. Barlai úgy látja, hogy ez a kötvénykibocsátás olyan példa, amely más bankok, illetve nem-pénzügyi vállalati kibocsátók számára is ötletet adhat, hogy "a növekedéshez szükséges forrást egy alacsonyabb kamatszint mellett kibocsátott forintkötvényből biztosítsák".

Pattanásig feszült az ukrán helyzet - Mi várható?

Politikai szakértők az elmúlt évtized legsúlyosabb válságáról beszélnek, miután Kijev utcáit ellepték a tüntetők, de ami rosszabb; továbbra sem látszik, mitől oldódna meg a probléma. A nyugtalanító hírek hatására az ukrán állampapírhozamok és a csődkockázati mutató felfelé vették az irányt, elemzők pedig súlyos gazdasági károktól és árfolyamválságtól tartanak.

Vihar előtti csend? - Elképesztő nyugalom árad a forintpiacról

Az utóbbi napokban rekordok sorozata dőlt a bankközi forintpiacon, igaz nem az árfolyamban, hanem olyan mögöttes tényezőkben, mint az árfolyam ingadozása, a gyengülés intenzitásával kapcsolatos várakozás, vagy éppen a kamattartalom. Éppen ezek azok a tényezők, amelyek a forint gyengülés irányába való sérülékenységét jelentősen növelik, így olyan, mintha vihar előtti állapotot látnánk a bankközi piacon. Ez a rendkívüli nyugalom egyébként világszinten más eszközosztályokban is előfordul, amely jórészt a nagy országok jegybanki pénznyomtatási programjaival, a globális likviditásbőséggel függ össze. Ez azonban idővel meg fog változni, amelynek kedvezőtlen magyar piaci hatásaiból már nyáron és október végén is kaptunk ízelítőt. Utóbbi alkalommal 2-3 nap alatt hirtelen intenzív forintgyengülést láttunk, ami arra volt visszavezethető, hogy gyors irányváltás következett be a külföldi befektetők körében a tőkeáramlásban.

Menekülj, ha jön a tapír!

Az idei év tőzsdei sztoriját egyértelműen a bőséges likviditás jelentette/jelenti, a FED azonban előbb-utóbb elkezdi elzárni a pénzcsapokat. A legfrissebb információk alapján erre valószínűleg hamarosan sor is kerülhet, ami akár egy komolyabb fordulatot is hozhat a világ tőzsdéin. Ha ez bekövetkezik, a befektetők fókuszába kerülhetnek a csökkenő profit várakozások, illetve a már alacsonynak egyáltalán nem nevezhető árazási szintek, ami tovább fokozhatja az eladói kedvet.

Olcsóbb forrást és ingyenreklámot kap a magyar állam - Interjú

Az elmúlt hónapokbeli bemutató rendezvényeken már 30-40 ezer kínai és vietnami állampolgár ismerkedett meg a magyar befektetési célú letelepedési programmal, közülük mostanáig több mint 320 befektető regisztrált a programba és év végéig összesen 400-500 regisztrált befektető várható - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Lian Wang. A letelepedési kötvényhez kapcsolódó speciális értékpapírt kibocsátó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója többek között azt hangsúlyozta: idő kell még ahhoz, hogy a tényleges befektetői érdeklődést jobban lássuk, másrészt a program sokkal többről szól, mint hogy a magyar állam a jelenlegi piaci kamatnál 1,5 százalékkal alacsonyabban jut öt éves devizaforráshoz. Jelezte ugyanis, hogy minden kínai, illetve vietnami ügyfelük kap egy olyan listát, amelyen a potenciális magyarországi befektetések vannak rajta, így a program népszerűsítése a magyar és az ázsiai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. Ilyen értelemben tehát ingyenreklámot is kap Magyarország, hiszen ázsiaiak egyre szélesebb rétege ismeri meg például a Tokaji nevet, illetve az ország kultúráját és történelmét.

Lian Wang a beszélgetés során azt is hangsúlyozta, hogy a HSSDF kajmán-szigeteki bejegyzése teljesen szokványos a kínai befektetési alappiacon, illetve az a 40 ezer eurós díj, amelyet a náluk regisztrálóktól elkérnek, a lehetséges díjak alsó határát jelenti. A vezérigazgató úgy látja: a magyar letelepedési program legnagyobb előnye, hogy nincsenek hozzárendelve plusz befektetési követelmények, azaz a pénz közvetlenül a magyar államhoz áramlik, így kizárhatók a visszaélések.

Ömlik Matolcsy hitele - Történelmi csúcson a kötvényállomány

Minden idők legmagasabb szintjére, 5000 milliárd forint fölé kapaszkodott a kéthetes MNB-kötvények forgalomban lévő állománya a mai tender eredményei alapján. Mivel szeptember vége óta bő 700 milliárd forinttal, azaz drasztikusan nőtt az állomány, így - ismerve a folyósítás ütemét - joggal feltételezhető, hogy a fejlemény nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramjának első szakaszával, az abból származó nagy likviditástöbblet bankrendszeri lecsapódásával függ össze. A hatalmas változás egyúttal azt is jelenti, hogy a jegybanknak egyre nagyobb kéthetes kötvényállományra kell fizetnie az alapkamatot, igaz, annak mértéke egyre alacsonyabb.

Miért kapott ekkora pofont az euró?

Múlt héten mintegy 2,5%-kal esett az euró a dollárral szemben főként a csütörtök-pénteki intenzív mozgások nyomán, ami annak ellenére alakult így, hogy a Fed szerda este még azt jelezte: kitart a teljes ütemű amerikai pénznyomtatási program mellett. A dollár múlt heti látványos erősödése, illetve az euró esése mögött mind technikai, mind fundamentális tényezők szép számmal meghúzódtak és könnyen lehet, hogy egy hosszabb trend elindulását látjuk.

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt

Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.

Állva nézi az óriási robbanást a forintpiac

Idén áprilisban a három évvel ezelőttihez képest közel 35%-kal 5345 milliárd dollárra ugrott a globális devizapiaci forgalom - derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) világszinten legátfogóbb, közelmúltban közzétett statisztikájából. A japán jegybank végül éppen idén áprilisban bejelentett brutális pénznyomtatási programja bizonyára szerepet játszott abban, hogy a fő devizapárok közül a legnagyobb, 72%-os forgalomnövekedést a dollár/jen keresztnél mérte a BIS. Közben azonban az egyébként messze legnagyobb forgalmú euró/dollár devizakeresztnél "csak" 17%-os volt a forgalomnövekedés 2010 tavaszához képest. Az összesítés több igen érdekes folyamatra is rávilágít, így például arra, hogy a mexikói peso és a kínai jüan váltak a nyolcadik és kilencedik legkereskedettebb devizává, megelőzve olyan nagy fejlett piaci devizákat, mint a svéd és a norvég korona, amelyek három évvel ezelőtt még befértek a top10-be. A mi régiónkhoz sorolt devizák közül a forintnál és a lengyel zlotynál csak kis, a többieknél viszont hatalmas forgalomnövekedést láttunk az utóbbi három évben. A friss adatok alapján még egyértelműbbé vált, hogy a világ devizapiaci fővárosa London, így az is érthető, hogy a britek miért akarnak kimaradni a devizapiaci tranzakciókra is vonatkozó, 11 uniós ország által bevezetni tervezett illeték hatálya alól.

Vihar közeleg - Mi várható az Egyesült Államokban?

Amennyiben nem sikerül a következő hetekben két fontos kérdésben megállapodnia az amerikai politikai elitnek, akkor a történelemben először következhet be államcsőd a világ legnagyobb gazdaságában. Az ügy súlyához és az eredménytelen politikai csatározásokhoz képest eddig viszonylag nyugodtak voltak a pénz- és tőkepiacok, de ez bármikor egy csapásra megváltozhat. Ennek már a keddi kereskedésben látszottak előjelei. Könnyen lehet azonban, hogy csak az utolsó pillanatban érkezik jó hír Washingtonból, így akár extrém forgatókönyvekre is fel kell készülnünk.

Az elemzés legfontosabb gondolatai, üzenetei:

• Politikai állóháború látszik az amerikai költségvetési törvény és az adósságplafon megemelése témájában, noha a csőd elkerülése érdekében legkésőbb a hónap végéig meg kell állapodni.
• A piacok keddig nem aggódtak különösebben, mert az utolsó pillanatos megállapodásban reménykedtek, vagy egy legfeljebb pár napig tartó részleges csődben (itt csak késő kifizetések), továbbá a Fed teljes ütemű pénznyomtatási programjának fennmaradása is nyugtatólag hat
• A viszonylagos nyugalom lényegében bátorító hatású a politikai manőverekre, ez viszont kedden már fokozott idegességet, pánikreakciókat okozott az amerikai piacokon
• A több republikánus által szorgalmazott út (bizonyos állami kifizetéseket priorizálnak mások rovására) se jogilag, se a gyakorlatban nem járható és egyébként is csak kis időnyerésre lenne alkalmas
• Nő az esélye, hogy a piac elveszíti a türelmét, megijed és pánikszerű reakciók alakulnak ki, amelynek jeleit tegnap már láttuk
• Bár a részleges kormányzati leállás is mérsékelt negatív hatással jár a reálgazdaságra, de az igazán nagy veszély az adósságplafon megemelésének elmaradásából, azaz az államcsődből eredne
• Már ennek növekvő esélye is leminősítést válthat ki a nagy nemzetközi hitelminősítőknél
• A piacokon megrendülhet az amerikai eszközökbe vetett bizalom, ami számos pénzügyi csatornán keresztül súlyos tovagyűrűző hatásokat válthat ki világszerte

Egyre lazább a jegybank - Mi lesz a forinttal?

A laza monetáris politika fenntartásának terve rajzolódik ki a friss jegybanki jelzésekből, ami egyre inkább sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Ez még inkább igaz lehet azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank költségvetési megfontolásokból a saját eredményére is kiemelten kezdett figyelni. Így a jövőben, amikor a kamatemelés lehetősége felmerül, eggyel több érv lesz a laza kondíciók fenntartására: a Növekedési Hitelprogram hatására növekvő kéthetes kötvényállományon ugyanis egyre nagyobb lesz a kamatfizetési kötelezettsége. Így a döntéshozóknak még inkább ébernek kell lenniük, hogy saját hitelességüket ne sodorják veszélybe.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• rendkívül olcsóvá vált a forint gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és megtartani, miközben az MNB még további kamatvágásokra készül,
• az állampapírokból levezethető árfolyamkockázati prémium eltűnt, ami szintén növeli a forint sérülékenységét,
• a forint hónapok óta nincs a nemzetközi befektetői közösség látóterében, semleges körüli lehet a piaci pozícionáltság, így bőven van tér a short pozíciók növelésére, ha azt valamilyen külső, vagy belső esemény(ek) kiváltja,
• számos olyan tényező mutatkozik, amely akár alkalmas lehet egy ilyen forintgyengülési hullám kiváltására,
• a jegybanki kommunikációban megjelent a kamateredményre való nagyobb odafigyelés szükségessége, azaz az állami költségvetés megterhelésének elkerülése,
• eközben a Növekedési Hitelprogram (NHP) most elindult második szakasza miatt várhatóan eleve jelentősen romlik a kamateredmény,
• az NHP kiteljesedése miatt előállhat olyan kényszerhelyzet a jövőben, hogy egyszerre kellene alacsonyan tartani a jegybanki alapkamatot és közben visszaemelni,
• a jövőbeli vonakodó kamatemelés egyrészt az inflációs célkövetés miatt a jegybanki hitelességet csorbíthatja, másrészt forintvédő devizapiaci intervenciót és állampapírpiaci vásárlást tehet szükségessé, ami a helyzetet akár súlyosbíthatja is.

Már megint a csőd felé rohan Amerika

Két, egymással szorosan összefüggő témában, az új költségvetésben és az adósságplafon megemelésében kell napokon belül egyezségre jutnia a két nagy amerikai politikai erőnek, enélkül ugyanis jövő keddtől lebénul a közszféra működése, két hét múlva pedig fizetésképtelenné válik az Egyesült Államok. A végsőkig kiélezett politikai harc garantált, de az nem, hogy az alku még éppen időben érkezik. Emiatt a pénzügyi piacok is egyre inkább aggódnak, hogy október közepén esetleg valóban bekövetkezik az a példátlan esemény (államcsőd), amelyet az amerikai pénzügyminiszter katasztrófának nevezett. Már a 2011-es, végsőkig kiélezett politikai küzdelem is gazdasági károkkal, illetve súlyos piaci következményekkel járt, ez pedig most még inkább igaz lehet.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• kritikusan fontos napok következnek az Egyesült Államok régóta halogatott költségvetési és adósságproblémáinak rendezése szempontjából
• a jelenlegi költségvetési év most szeptember 30-án zárul, és egyelőre nincs mindkét párt számára elfogadható keretrendszer az új költségvetési évre
• a republikánusok elvonnák a demokrata államfő nevével fémjelzett egészségügyi programtól a költségvetési támogatást és csak ezért cserébe mennének bele az adósságplafon emelésébe
• amelynek emelése elkerülhetetlen még akkor is, ha maga a szabályrendszer értelmetlen
• október 17-től már a költségvetési tartalékokra szorulhat az amerikai államháztartás, ettől kezdve pedig az adósságplafon megemelése elkerülhetetlen, hogy ne következzen be a részleges csőd
• ha ez mégis megtörténne, akkor sérülne a nagyon biztonságosnak tartott amerikai eszközök iránti bizalom, ez pedig súlyos zavarokat okozna világszerte a pénz- és tőkepiacokon.

Kigyulladt a zöld a lámpa az euró/jen előtt

Az utóbbi hónapokban egymással ellentétes, ráadásul igen fontos fundamentális erők hatottak az euró/jen devizapárra, de a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy ezek az erők most egy irányba rendeződtek és a jen euróval szembeni esését (a devizapár emelkedését) vetítik előre. Mindemellett a technikai elemzés is ezt az irányt támogatja, a jó belépési pont azonban most is fontos.

Nagy pofont kapott a dollár - Mit tegyünk most?

Héthavi mélypontra bukott a váratlanul tovább tartó amerikai pénznyomtatási program hatására az amerikai dollár az euróval szemben, illetve a főbb devizák kosarával szemben. Egyes devizapárok esetén a kilátások abba az irányba mutatnak, hogy a zöldhasú mélyrepülése még kitarthat a következő időszakban. Nem árt azonban a megfelelő időzítésre is gondolni ennek meglovaglása esetén.

Ma este felrobbannak a részvénypiacok?

Három főbb kérdésben kell állást foglalnia a ma este 8 órakor megjelenő kamatdöntéskor az amerikai jegybanknak, miután már négy hónapja elkezdte felkészíteni a piacokat a pénznyomtatási program korszakának végére. A három kérdésből azonban meglátásunk szerint inkább csak kettő esetén szembesül nagyobb dilemmákkal a kamatdöntő testület, azaz milyen mértékű és összetételű legyen a pénznyomtatási program lassítása, illetve mindezt hogyan "ellensúlyozza" az előremutató kamatpolitika keretrendszerével a jegybank. Éppen az a várakozás tartja optimistán a piacokat a mai bejelentés előtt, amely szerint a lassítás nyugtalanságot okozó hatását igyekszik majd más lépésekkel tompítani a Fed. Amennyiben ez így lesz, akkor a részvényindexek könnyen új történelmi csúcsra ugorhatnak, miközben a dollár továbbra is gyengülési nyomás alatt maradhat, az amerikai kötvényhozamok pedig süllyedhetnek valamelyest a következő napokban. Minden ettől eltérő üzenetű mai Fed-döntés markáns ellenirányú mozgásokat válthat ki.

Az elemzés főbb üzenetei:

• A piac arra számít, hogy ma bejelenti a Fed a havi 85 milliárd dolláros QE3 program lassítását.
• A lassítás mértéke a várakozások szerint havi 10-15 milliárd dolláros lehet, ezen belül az államkötvények vásárlásának visszafogása nagyobb lehet.
• A Fed-közlemény és fél 9-től a sajtótájékoztatón Ben Bernanke ismét hangsúlyozhatja, hogy a QE3 befejezésétől még hosszú idő telik el az első kamatemelésig.
• Az első emelést a piac 2015 elejére árazza, miközben a legutóbbi Fed előrejelzésekből ennél (jóval) későbbi lépés következik.
• Valószínűleg a Fed most is igyekszik azt érzékeltetni, hogy a piac túl koránra árazza a lépést
• Az óvatos programlassítás és ez az üzenet együtt a rendkívül laza monetáris politika (tartós) fennmaradását jelzi.
• Ezek segíthetik a kockázati étvágy fennmaradását, így a részvénypiacokat is, közben a fejlett kötvénypiacokat nyugtathatják, míg a dollár általános erősödési trendje még várathat magára.

Példátlan magyar helyzet - Mi az üzenet?

Dominánsan a fejlett piaci hosszú hozamemelkedéssel, nem pedig a kétkedéssel figyelt magyar jegybanki kamatcsökkentési sorozattal függ össze a magyar hosszabb hozamok emelkedése és így az, hogy minden idők leginkább meredek magyar hozamgörbéje alakult ki - értett egyet megkérdezésünkre két budapesti befektetési alapkezelő és egy elsődleges állampapír forgalmazó. Abban azonban már nem volt teljes egyetértés a piaci szakemberek között, hogy a rendkívül meredek görbe mit üzen a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. Míg ugyanis Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint "nincs komolyabb üzenet értéke a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban", addig az állampapír kereskedő szerint a görbe mostani meredeksége azt üzeni, hogy "előbb-utóbb úgyis kamatot kell emelnie az MNB-nek, ha akarja, ha nem". Mindkét szakember fontos kockázatként azonosította a magyar hozamkilátások kapcsán a feltörekvő piaci jelentős tőkekivonási folyamatot. A kereskedő és Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, emellett arra is kitért, hogy a további MNB-vágások megbosszulhatják-e magukat és ha igen, akkor az milyen formában következhet be.

Újra eljött az aranykor?

Az arany a június végi mélypontról már 20%-kal szárnyalt, és az utóbbi napok igencsak bizonytalanná vált globális piaci hangulatában a svájci frank, illetve a japán jen is viszonylag jól teljesített. Mivel a hangulatromlást kiváltó tényezők (Szíria, Fed-lassítás, feltörekvő piaci problémák) könnyen kitarthatnak még, sőt fokozódhatnak is, ezért nem árt végiggondolni, hogy milyen piaci eszközök jöhetnek szóba menekülési célból.

Varga: senki sem akarja tönkretenni a bankrendszert! (Interjú)

A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.

Mit mondhat ma Matolcsy?

Feltehetően a kora nyáron látott jelentős magyar pénz- és tőkepiaci kilengések, illetve az azóta látott kamatpiaci várakozások vezettek odáig, hogy a mai kamatdöntő ülés után először tartson sajtótájékoztatót Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az viszont nem egyértelmű, hogy milyen üzenettel készül a piaci szereplők felé. Az alábbiakban két lehetséges forgatókönyvet vázolunk fel a délután elhangzó üzenetek tartalmával kapcsolatban.