Az energiaválság nyomán mára rengeteg energetikai „szakértő” lett az országban, saját 85 éves édesapám is elképesztő profizmussal csavargatja a radiátort, amihez előtte valószínűleg 20 évig nem nyúlt – árulta el az MVM Zrt. vezérigazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetsége csütörtöki konferenciáján.
Az orosz vezetékes és LNG-import súlya az EU-ban 2021-ben még 45%-os volt, ez tavaly az év átlagában 24%-ra zuhant, ha pedig az idén januári eredményt nézzük, akkor már csak 17%-os súlyról beszélünk, mert a vezetékes gázszállítás visszafogása mellett az orosz LNG-import felpörgött – mutatott rá a drasztikus változásra az Európai Bizottság energiapiaci szakértője a Magyar Energiakereskedők Szövetségének mai konferenciáján. Hujber András, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese az orosz gázszállítások visszaesése miatti vészhelyzeti megoldások ismertetése mellett azt is felvázolta, hogy mire lehet számítani a készülő árampiaci beavatkozás terén Brüsszel felől.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
„A szomszédunkban Romániában amerikai technológiával fog megépülni, Európában elsőként, egy kis moduláris reaktor, úgyhogy ez egy olyan kérdés, amivel nekünk is nagyon komolyan kell foglalkozni és foglalkozunk is. Én ezt a belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom” – ezt a fontos kijelentést tette Lantos Csaba a XX. Század Intézet keddi videóinterjújában.
Két egymást követő napon két magyar kormánytag is egyértelmű aggódását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Török Áramlatot is felrobbanthatják, illetve valamilyen szabotázs érheti, és így a miniszterelnök szavai szerint a magyar gazdaság ütőerét érné támadás.
Akkora a robbanás a megújuló energiatermelési technológiák terén, hogy 2030-ban legalább 44%-os, de akár 49%-os lesz a megújulók részaránya az áramfogyasztásban, így muszáj még ambiciózusabb uniós célokat kitűzni a blokkoló kisebbség felszámolásával, különben idejétmúlt keretekhez fog ragaszkodni az Európai Unió – ez a legfőbb üzenete egy ma megjelent elemzésnek, ami komoly hatásokkal járhat a brüsszeli döntéshozatalra. Az anyag időzítése nem véletlen, hiszen márciusban újra tárgyalnak a megemelt megújuló energiás uniós célról, de lehet, hogy ezt még tovább kell emelni, és ehhez kapóra jöhet a minap bemutatott nettó zéró iparfejlesztési terv is. A tanulmány magyar szempontból is fontos, mert egyrészt azt jelzi, hogy a nagy naperőmű forradalom uniós szinten is több évvel előbbre hozza a kitűzött iparági cél elérését, másrészt azt üzeni, hogy idehaza is még ambiciózusabb zöld átállási célokban érdemes/kell gondolkodni.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
A földgáz betárolás díja közel az ötszörösére, a kitárolásé több, mint a hétszeresére ugrik Magyarországon április 1-től – derült ki a Magyar Földgáztároló Zrt. és a Hexum Földgáztároló Zrt. oldalairól. Ez a drasztikus változás jórészt azzal függ össze, hogy az elmúlt egy évben a gáztároló üzemeltetés során fontos gáz- és áramköltségek is elszálltak, illetve az infláció és a bérköltségek is, amelyekre most nyújt egyfajta kompenzációt a rendszer. A díjugrás azonban egyúttal érdemi jövőbeli tovagyűrűző hatásokkal is járhat a gázfogyasztók költségszintjén keresztül.
Azokban az északi országokban adták el messze a legtöbb hőszivattyút 2022-ben, amelyekben a hőmérséklet elvileg nem a legideálisabb ehhez a technológiához – hívta fel az érdekes összefüggésre a figyelmet a Porfolio keddi Property Warm Up konferenciáján Hauk Viktor. Az Európai Bizottság energiapiaci elemzője megjegyezte, hogy ebben az eredményben fontos szerepe lehet többek között annak, hogy ezekben az országokban kedvező a lakossági áram ára a gáz árához képest, miközben ez az arány Magyarországon a legmagasabb. Az adatok arra utalnak, hogy azokban az országokban terjed rohamosan a gázról való leválásban fontos technológiai megoldás, amelyekben az áram ára kedvező ehhez, és a készülődő uniós taxonómia rendelet módosítás ezt az átállást tovább segítheti.
Túlteljesítette az Európai Unió a saját maga számára kötelezően előírt gázfogyasztás csökkentési célt, és Magyarország még az uniós átlagnál is komolyabb gázpiaci „fogyókúrán” van túl, hiszen legalább 15 éve nem fogyott ilyen kevés gáz nálunk, mint a tél eddigi szakaszában – derült ki az Eurostat januári adatokat is tartalmazó adatbázisából. Mindez amellett, hogy örvendetes, hiszen hozzájárult a téli gázkrízis elmaradásához, egyúttal nem ad okot a hátra dőlésre, mert továbbra is vannak még kihívások az uniós gázpiacon, így a spórolásból nem igazán lehet visszalépni.
Nagyon érdekes tendenciák rajzolódnak ki az Eurostat friss adataiból a magyarországi régiók különféle gazdasági mutatóiról, hiszen Pest megye, illetve Közép-Dunántúl több szempontból is belendült, míg például Nyugat-Dunántúl a szenvedés jeleit mutatja. Ebben többek között annak is lehet szerepe, hogy az utóbbi években kevésbé jeleskedett Nyugat-Dunántúl a nagyberuházások odavonzásában a nagyon alacsony munkanélküliségi ráta mellett.
Továbbra is beruházás- és exportvezérelt lesz a magyar gazdaság növekedése, de ennek finanszírozási szerkezete megváltozik, mert az EU-pénzek mellett a külföldi működőtőke-beruházásoknak még nagyobb lesz a szerepe, akárcsak az állami beruházásösztönzésnek – jelezte az MVM mai energetikai konferenciáján tartott előadásában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt majd a minap elindított 700 milliárd forintos Baross Gábor Újraiparosítási Program jelentős kibővítéséről, amely egy hárompilléres tőkeprogramban ölt majd testet és az a célja, hogy az Egyesült Államok által indukált beruházási-támogatási versennyel fel tudjuk venni a versenyt, illetve az Ázsia felőli átrendeződésekre gyorsan tudjon reagálni a kormány. A konferencia első előadásában Lantos Csaba energiaügyi miniszter fontos energetikai bejelentéseket tett, amelyeket ebben a cikkben írtunk meg.
Egész évben nem fog emelkedni se az áram, se a gáz, se a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, és a rendszerhasználati díj se emelkedik idén – jelentette be az MVM energetikai konferenciájának nyitó előadásában Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette: az átlagfogyasztási korlát feletti lakossági piaci ár egyelőre április 30-ig változatlan marad. A miniszter az előadásában megerősítette azt a minapi jelzést, hogy három CCGT gázerőművet fog megépíteni a kormány 2028-ig, egyet a Mátrai Erőmű mellett, kettőt pedig Tiszaújvárosban. A rezsiárakkal kapcsolatos kormányzati bejelentés éppen azután hangzott el, hogy egy friss tanulmány alapján meglepő adatokat írtunk meg a rezsicsökkentési rendszer kapcsán.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
Az ársapka pénzügyi eredményeket befolyásoló negatív hatása ellenére is folytatja a beruházásokat hazánkban a Shell Hungary, az energiaipari nagyvállalatnál biztosítottnak látják a magyarországi tevékenység folytatását, illetve a korábban elindított széleskörű terveket is végre tervezik hajtani, többek között bővítik töltőállomás-hálózatukat és újabb elektromos töltőpontokat telepítenek. Emellett a forgalmukban az üzemanyagok mellett kínált Shell Café márka és termékei is egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be, tudhattuk meg Vecsey Saroltától, a Shell Hungary Mobilitási Üzletágának Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatójától, aki az ársapka kivezetését követő piaci folyamatokról és 2023-ra vonatkozó tervekről beszélt lapunknak.
Az elmúlt napok jelentős forinterősödése és zlotygyengülése oda vezetett, hogy 2021 végétől nézve már jobb teljesítményt mutat a forint az euróval szemben, mint lengyel versenytársa, így tehát tényleg figyelemre méltó az, amit a forint produkál. Megnéztük hát, hogy most mi üzennek a különféle technikai elemzési megközelítések arra a kérdésre, hogy meddig erősödhet még a forint.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
A novemberi 242 forintról decemberben 212 forintra, aztán januárban 202 forintra csökkent tovább egy köbméter lakossági vezetékes gáz átlagos ára a KSH friss kalkulációi szerint, ami picit megint lehúzta a januári inflációs adatot - derült ki a ma közzétett statisztikákból. Ez azonban nem a rezsiszabályok változásából ered, hanem abból, hogy az enyhébb idő és a tudatos spórolás miatt több háztartás maradt az átlagfogyasztási korlát alatt, így a háztartások körében becsült átlagos bekerülési ár lejjebb csúszott. Ugyanígy az általános és a vezérelt áram kimutatott ára is csökkent picit decemberről januárra a változatlan rezsiszabályok mellett is, miközben kellemetlen fejleményként a tűzifa ára és a gázpalack csere díja még tovább emelkedett országos átlagban.
Mintegy 900 állami, önkormányzati és egyházi intézmény lélegezhet fel, ugyanis kedd este sikerült az elmúlt egy év egyik legalacsonyabb ára mellett fixálni nekik a földgáz beszerzést a gáztőzsdéken, így márciustól szeptemberig a Portfolio számításai szerint 245 forint körül juthatnak majd hozzá a földgáz egy köbméteréért.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Könyvajánló a nyárra: a háború és a béke kíméletlen szabályainak értelmezése kínai szemmel.   Itt a nyár...
Két hónapja van a Top10-ben. Júniusban nem tudtam elemezni, mert a roic.ai valami fejlesztés miatt változtatott a letölthető...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
