Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
Bő két hét múlva, június 5-én reggel 8 órától egy teljes hétre leáll a gázszállítás a Kiskundorozsma 2 nevű import belépési pont szerbiai oldalán, mivel a Gazprom elvégzi a Török Áramlaton az éves karbantartási munkálatokat – küldte ki pénteken délután az újabb emlékeztető levelet az FGSZ Zrt.
Az elmúlt napok forintesése után sokakat érdekelhet annak a kérdésnek a válasza, hogy meddig eshet még a forint. Megnéztük, hogy most mit üzennek a grafikonok a technikai elemzés szemszögéből.
A földgázfogyasztás a tavaly október közepétől idén április közepéig tartó időszakban az eggyel korábbi fűtési szezonhoz képest 24,5 százalékkal, a felhasznált villamos energia mennyisége 7,5 százalékkal csökkent Magyarországon – közölte az összegző adatokat csütörtökön reggel az Energiaügyi Minisztérium. Gázból ez 2 milliárd köbméteres, áramból 1900 gigawattórás megtakarítást jelent.
Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós importjának betiltása „inkább előbb, mint utóbb bekövetkezik”, hiszen ahogy telik az idő, egyre könnyebben ki lehet ezt váltani, és mindenkinek könnyebb lenne, ha megszületne ez a döntés – jelezte a spanyol energiaügyi miniszter a Reutersnek adott interjúban. A Portfolio információi szerint az orosz LNG uniós betiltása nem fájna Magyarországnak, mert közvetlenül nem importálunk ilyen terméket még a Krk-i LNG-terminálon keresztül sem.
A hétfői kereskedésben egyéves csúcsra ugrott a forint az euróval szemben 368,5 közelében, és ezzel párhuzamosan áttört egy négyéves fontos trendvonalat is az árfolyam. Megnéztük röviden, hogy mit üzennek a grafikonok technikai elemzési szemmel, hogy arra a kérdésre keressük a választ: meddig erősödhet még a forint.
Kiemelt beruházássá tervez minősíteni a kormány 23 hátrányos helyzetű kistelepülési naperőművi beruházást egy olyan új rendelettel, amelynek társadalmi egyeztetése a minap bukkant fel a kormány oldalán.
A magyar történelemben még nem volt példa önálló energetikai tárcára, amely az MVM feletti tulajdonosi jogokat is gyakorolja, így az Energiahivatallal és a szakmával együtt egy sokkal egyszerűbb viszonyrendszerben „olyan kérdéseket is kinyithatunk, amelyekre az elmúlt húsz-harminc évben nem tudtunk választ találni a különböző érdekek miatt” – mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport új vezérigazgatója úgy fogalmazott a minap megkezdett szervezeti változtatásról, hogy „nagyon rég történt ekkora mértékű átalakítás”, és ebben az interjúban jelentette be az első hat új menedzsment tag nevét és pozícióját is. Rögzítette a hatalmasra duzzadt cégcsoport három fő célkitűzését is: a „hatékony, ügyfélközpontú és profittermelő” vállalati működést. Ezek kapcsán szóba kerültek az új lakossági rezsicsökkentési rendszer tapasztalatai is, így például az, hogy „gázban közel 80%, míg áramban közel 75%-a az ügyfeleinknek sávhatár alatt fogyaszt”. A számos téma között Mátrai beszélt az MVM Csoport tőkepiaci terveiről, így a közelgő devizakötvény kibocsátásról, a sokrétű megújuló energiás beruházási célkitűzésekről, az ESG szempontok vállalati érvényesüléséről, illetve a paksi tervezett üzemidő-hosszabbítási projektről is, amely az atomerőmű további kapacitásnövekedését is hozhatja. Emellett szóba kerültek a naperőművi kapacitások miatt is szükséges hálózatfejlesztési tervek, illetve a rugalmas áramtermeléshez szükséges három új gázerőmű kérdése, valamint a gázkitermelés fokozása is. Utóbbi érdekében most fúrják a második gázkutat, amelyről elárulta, hogy már négyezer méter mélyen jár a fúrófej „és azt reméljük, hogy egy-két héten belül eléri azt a mélységet, amelyről a kitermelés megkezdhető”.
„Meghaladta a várakozásainkat”, hogy immár 101 cég regisztrálta magát vevőként, vagy eladóként a közös uniós energia platformon, és közülük 65 cég már az első szakaszban vételi ajánlatot is beadott – jelentette be a Reutersnek Maros Sefcovic. A témáért felelős európai bizottsági alelnök a Bloomberg TV-nek azt is hangsúlyozta, hogy még a mostani, relatív alacsonyabb gázárak sem elfogadhatók, hiszen magasabbak, mint a sokéves átlag, és a közös gázvásárlási lehetőséggel is az a céljuk, hogy minél lejjebb szorítsák a gázárakat az energiaigényes ipari fogyasztók megsegítése érdekében is. Ez érthető, főleg annak tükrében, hogy a Goldman Sachs és a Nemzetközi Energia Ügynökség szakértői szerint még mindig törékeny az európai gázpiaci helyzet, és jöhetnek még ártüskék az őszi-téli hónapokban.
Fillérre pontosan az összes rezsivédett áramárat lefelezte a kormány a kiscégeknek május 1-től, amellyel párhuzamosan a lakossági rezsivédett és afeletti áramárakhoz nem nyúlt hozzá – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében 2023. április 30. után bármikor növekedhetnek, vagy csökkenhetnek az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó lakossági rezsiárak, ha azt a piaci helyzet indokolja, ez következik ugyanis abból, hogy a rendelet már nem szabott meg új határidőt, ameddig az ármeghatározás tart. A pontosabb képet majd akkor látjuk, ha a kormányrendelethez kapcsolódó energiahivatali rendeletek is megjelennek, várhatóan a napokban. Frissítés! Péntek este a friss Magyar Közlönyben már meg is jelent ez az energiahivatali rendelet, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
A Portfolio minapi értesülésével összhangban radikális egyszerűsítések történtek a lakossági napelemes pályázat elszámolási szabályaiban, hiszen 3-5 helyett már csak 1 mérföldkő lesz a projektben, illetve a számla alapú elszámolás helyett egy újfajta, egyszerűbb pénzügyi elszámolásra tér át a kiíró. Mindez jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent a pályázóknak, illetve a kivitelezők számára is vannak kedvező változások, amelyek így együtt azt segítik elő, hogy a tervezett projektek tényleg meg is valósuljanak.
Miután április elejére öt nagy nyugati céggel aláírta 2023-2024-re a gázszállítási szerződéseket a szlovák SPP gázellátó, amelyek nyomán 70%-ban levált az orosz gázról, az elmúlt napokban arról adott ki közleményeket, hogy lengyel, olasz és német cégekkel keresik a további lehetőségeket az LNG-importra és az újragázosító kapacitásokra. Mindez azt jelenti, hogy bár északi szomszédunk ugyanúgy nem rendelkezik tengerparttal, mint Magyarország, de mégis sokkal előrébb járnak az orosz gázról leválás folyamatában, noha a magyar kormány rendszeresen arról beszél, hogy a leválás az egész régió számára nagyon nehéz a földrajzi fekvés miatt, és részben erre hivatkozva a minap plusz gázvásárlások lehetőségéről is megállapodott az oroszokkal.
Elindította ma az Európai Bizottság azt a mechanizmust, amely közös gázbeszerzésre ad lehetőséget az uniós tagállamok cégei és a gázeladók között, és bár a magyar gázigények egy részét is kötelező megjeleníteni a vételi oldalon, de az ezekre érkező eladói ajánlatokat nem kötelező elfogadni.
Főleg a tavaly drágán betárolt gáz miatt nem nyúlt idén a lakossági rezsiárakhoz a kormány amellett sem, hogy beszakadtak a piaci gázárak, és bár most látszólag optimális állapot van a gázpiacon, de ez több tényező hatására akár pillanatok alatt is meg tud változni, akár duplázódó gázárakhoz is elvezethet – jelezték energiapiaci szakértők a Pénzcentrumnak. A következő hetekben elsősorban az európai folyók vízhozamára, az atom- és vízerőmű kapacitások termelésére, illetve a kínai gazdasági nyitás energiapiaci következményeire kell figyelni – mutattak rá a laptársunk körképében.
Radikális egyszerűsítés várható a lakossági napelemes pályázat adminisztrációs szabályaiban a napokban – tudta meg a Portfolio. A nyártól érvénybe lépő könnyítések több tízezer családot érintenek, akiknek így az eddiginél jóval egyszerűbb lesz a dolguk, és a napelemes projektek kivitelezői is örülhetnek, mert gyakrabban juthatnak a pénzükhöz.
Eddig hasonlóan magas áron kapta a gázt egy szűk céges-intézményi kör, illetve a magyar lakosság az átlagfogyasztás felett, de előbbinek májustól 52%-kal csökkenti az árat a kormány egy friss rendelettel, utóbbinak viszont marad a 767 forintos köbméterenkénti ár. Erről a vetületről nem beszélt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, csak arról, hogy a kiscégek ugyanúgy 70 forintért vehetik májustól az áram kilowattóráját, mint a lakosság az átlagfogyasztás felett. A kommunikációs okok mellett elsősorban pénzügyi-költségvetési oka van a kétféle gázpiaci kormánydöntésnek.
Negyedévente megújítható plusz gázvásárlási lehetőségről állapodott meg kedden a magyar és az orosz kormány, amellyel akkor él a magyar fél, ha az oroszok által kínált másnapi piaci gázár alacsonyabb, mint az európai gáztőzsdéken a legközelebbi havi határidős kontraktusok ára – tudta meg a Portfolio. Az a cél, hogy így lejjebb tudjuk szorítani a gázbeszerzés átlagköltségét, és úgy tűnik, hogy ez már el is indult. Erre utal ugyanis az, hogy miután kedden aláírta Moszkvában az új megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, szerdától megugrott a kiskundorozsmai belépési ponton a gázimportunk.
