Tegnap ismét 0%-os hozam mellett bocsátott ki kincstárjegyet a magyar állam. Sokan azt hiszik, hogy a lakosság számára elképzelhetetlen az ingyenes banki kölcsönfelvétel, pedig az áruhiteleknél és a lakáshiteleknél is elérhető a 0%-os kamatszint. Most az utóbbit mutatjuk be, a lényeg: ügyesen kell kombinálni a hitelfelvételt néhány, családon belül megkötött lakás-takarékpénztári szerződéssel.
A lakásépítések felfutása duplán megéri a bankoknak: a jellemzően 10-20 évre kihelyezett lakossági lakáshitelek mellett az általában 2-3 éves futamidőre folyósított fejlesztői projekthitelek iránti kereslet is dinamikusan nő. A bankok így egy lakásfejlesztés mindkét oldalán tudnak hitelezni. A lakáshitelekkel sokat foglalkozunk, most röviden a lakásfejlesztési célú projekthitelek piacát mutatjuk be a jegybank adatai és Hegedüs Gábor, az FHB főosztályvezetője segítségével. A piac legnagyobb kockázatának ma a kivitelezési költségek drasztikus emelkedése tűnik.
Több új jogszabályi változás is hatályba lépett július 1-jével a lakás-takarékpénztáraknál, és elindult a sokak által lehetséges konkurensnek tekintett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) toborzása is az elmúlt hetekben. A változások apropóján megnéztük, hogy alakul az üzlet manapság a hazai lakás-takarékpénztári piacon, és arra jutottunk: a jogszabályi változások hatása semmi lesz ahhoz képest, ahogy maga a szektor átalakult a válság eleje óta.
A Fed korábbi elnöke, Paul Volcker szerint "az egyetlen hasznos dolog a bankolásban". Napjainkban azonban már édesapjával, a bankfiókkal és édesanyjával, a készpénzzel együtt szép lassan veszélyeztett fajjá válik. Igen, az ATM-ről van szó, amely éppen ma ünnepli 50. születésnapját. Nincs jó hírünk az ünnepeltnek: ahogy a bankfiók a videotéka, a készpénz pedig a távirat vagy a bakelitlemez sorsára jut majd, úgy idővel az ATM "telefonfülkésedése" is elkerülhetetlennek tűnik.
Szász Károly, a Bonafarm Csoport gazdasági igazgatója vehette át az év pénzügyi-gazdasági vezetőjének járó díjat az idei Business and Finance Summiton. A díjról és a szakmai zsűri döntéséről Kozma Andrást, a Magyar Credit Managament Szövetség képviselőjét; a Bonafarm pénzügyi stratégiájáról és a vállalati pénzügyi aktualitásokról pedig a CFO of the year díj új tulajdonosát, Szász Károlyt kérdeztük. A szakember szerint egy jó pénzügyi vezető az elemzésre és a kommunikációra helyezi a legnagyobb hangsúlyt.
Eddig sem keresték halálra magukat a bankok a CSOK adminisztrációján, így nem kell attól tartani, hogy Lázár János mai szíves közlése földhöz vágná őket. Becslésünk szerint évi 2 milliárd forint bruttó díjbevételt realizál ezen a szektor. A keresztértékesítésben és a marketingben azonban nagy a szerepe a CSOK-nak, ennek kiesése jobban fájhat majd egyes pénzintézeteknek.
Lesz hatása a kamatfelár korlátozásának a lakáshitelek piacán, egyértelműen csökkenti a megtérülést a bankszektorban, de nem drámai módon, a Budapest Banknál pedig szinte egyáltalán nem - mondta a Portfolio-nak adott interjújában az MNB "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciójáról Fatér Gyula, a bank lakossági üzletágvezetője. A társaság továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fogyasztási hitelekre, de idén a lakáshitel-piaci részesedését egyenesen duplázni szeretné. Az állampapírok visszaszorulása nem a megtakarítási piacon múlik majd, inkább a hitelpiacon - véli a szakember.
Harmadik és további gyerekek vállalása esetén 1-1 millió forintnyi tartozást "elenged" az állam a lakáshiteles családoknak - jelentette be a kormány a közelmúltban. Feltéve, de meg nem engedve, hogy minden érintett vállal még egy gyermeket, számításunk szerint 172 ezer család összesen 172 milliárd forintnyi tartozástól szabadulna meg. A bankszektor hosszú távon ügyfeleket nyerne, rövid távon viszont bukna: becslésünk szerint évi mintegy 8 milliárd forintnyi nettó kamatbevételtől esne el.
Az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a bankok költségszintje, amit az ügyfeleken vernek le azzal, hogy az egyik legmagasabb kamateredményt realizálják a bankjaink - lényegében ezt állítja az MNB. Utánajártunk, igaz-e a visszatérő, egyúttal meghökkentő állítás, és arra jutottunk, hogy a magas állami terhek és az OTP külföldi leánybankjainak figyelembe vétele nélkül valószínűleg nincs ilyen nagy hatékonysági lemaradásuk a magyar bankoknak. Az európai középmezőnybe azért így se sikerült beférnünk.
Akcióba lendültek a bankok a nem teljesítő jelzáloghitelekkel: a lakásárverések száma és a követeléskezelőknek eladott hitelek összege is négyszeresére emelkedett tavaly. Egyre kevesebbet buknak így a bankok, a bedőlt lakossági hiteleik 68%-át ugyanis már "lecéltartalékolták". A 90 napon túli lakossági hitelek aránya idén március végére 10,7%-ra, vagyis hat éve nem látott szintre süllyedt. A késedelmes hitelek ügye tehát egyre kevésbé a bankok problémája, a szociális probléma azonban fennmaradt: több tízezer jelzáloghiteles került a lakásárverés közvetlen közelébe.
A magyar tőzsde fejlődése szempontjából szomorú, a takarékszövetkezetek integrációja felől nézve viszont logikus lépés az FHB tegnap este bejelentett kivezetése a tőzsdéről. A meglévő kis- és nagyrészvényesek, köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, egy hónapja megjelent KZF Vagyonkezelő viszont nagyot nyerhetnek, ugyanis számításaink szerint közel 640 forintos, vagyis a tegnapi záróértéknél 20%-kal magasabb áron vásárolhatják fel részvényeiket a takarékok. Ugyanakkor ebben a számításban van némi jogi bizonytalanság.
Negyed évszázada áll Magyarország legnagyobb bankja élén Csányi Sándor. A leggazdagabb magyar vezeti a volt keleti blokk egyetlen olyan pénzintézetét, amely a privatizációt és az azt követő válságokat túlélve hazai irányítású, nem állami tulajdonú nagybank lett. Az igazán nagy dolog nem az, hogy a Portfolio, Csányi Sándor vagy éppen egy gazdagokról szóló lista tartja az OTP 25 évét sikertörténetnek, hanem az, hogy a befektetők és a tőzsde is.
A törvény elfogadása után több mint egy évvel elindult az első Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) szervezése Magyarországon. A Carion Csoporthoz tartozó Central NOK Szervező Zrt. vezérigazgatójának, Török Bélának tettük fel kérdéseinket. Az interjú alapján úgy tűnik, nagy az önbizalom a cégnél: az új lakások piacának 5-10%-át le szeretnék fedni.
A magyarok 29%-a elégedetlen jelenlegi otthonával, a CSOK-ot saját bevallása szerint 63% ismeri, de 90% hallott már róla. 56%-nak egyértelműen jó a véleménye e támogatásról, ugyanakkor a lakás-takarékpénztári konstrukciók ismertsége mélyebbnek tekinthető. Az OTP után a Takarék Csoport valamelyik tagja jut eszébe az embereknek elsőként, akár CSOK-ról, akár lakáshitelről van szó. Még csak 4% vette igénybe a CSOK-ot, de 12% tervezi ezt a következő két évben. A házasok körében a legmagasabb az új lakásban gondolkodók aránya, az elváltak inkább bővíteni szeretnének. Ha lakáshitel, akkor 57% szerint jobbak a változó kamatozású hitelek a fix kamatozásúaknál. A Gemius Portfolio számára készített felmérésének eredményéből szemezgettünk.
Simán bestseller lenne nálunk egy mostanában magyarul is megjelenő, pénzügyi témájú könyv, ha megközelítőleg annyira foglalkoztatná a pénz és a pénzrendszer működése a magyarokat, mint az ezotéria. Azért így is örülni fog a könyv megjelenésének az a jól látható hazai réteg, amely szereti az alternatív történelem- és gazdaságmagyarázatokat, és/vagy aggódik világunk egészsége miatt. Pláne, hogy ebben a könyvben nem is a magyarázaton, hanem a célon van a hangsúly: hozzunk létre egy válság- és kizsákmányolás-mentesen működő pénzrendszert! A szerzők szerint ugyanis bajaink nagy része közvetlenül a pénzrendszerünkre vezethető vissza. Ha az ideális állapothoz vezető út elsőre járhatatlannak is tűnik, jó néha ilyen rendszeren kívülre tekintő könyvet is a kezünkbe venni. Akkor is (vagy pláne akkor), ha az átlagnál kapitalistábbnak érezzük magunkat.
Mintegy 900 milliárd forint finanszírozás úgy hiányzik a magyar gazdaságból, hogy az érintett cégek hitelképesek lehetnének, de a kereskedelmi bankok nem hitelezik őket. Őket is el akarja érni az állami fejlesztési bank, amely tavaly 10 milliárd forintnál is kevesebb saját hitelt folyósított - mondja Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank új elnök-vezérigazgatója. Az MFB az NGM-mel közösen közel 1050 milliárd forint visszatérítendő EU-forrást is kezel, köztük a lakossági energiahatékonysági korszerűsítésre felvehető hiteleket is. A Portfolio-nak adott interjújában Bernáth Tamás elismerte: az új MFB Pontok szeptemberi nyitásáig elkelhet a visszatérítendő EU-források jelentős része, így a hitelintézetek által nyitott értékesítési pontokra új feladatok várhatnak. A Budapest Bank eladásával kapcsolatos tervekről is beszélt nekünk a bankvezér.
Nyolc év után először ismét 20% fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek szerepe a hazai otthonteremtés finanszírozásában - mutatják friss becsléseink. 2008 óta nem látott összegben vettünk fel lakáshiteleket, de ameddig a statisztikák visszanyúlnak, még soha nem volt ilyen magas, 74% a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya. 85 ezer db lakáscélú hitelt folyósítottak tavaly, ennek mindössze 4%-a ment hitelkiváltásra, vagyis valóban drámaian alacsony a hitelfelvevők mobilitása. Az MNB heteken belül véglegessé váló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója talán változtat valamit ezen a helyzeten. A jelenlegi legjobb lakáshiteleket addig is itt érdemes kikalkulálni.
A legtöbb magyar cégnél a vállalati vagyon közel 20-40 százaléka vevőállomány. A nagy cégeknél önálló funkció ennek menedzselése, a kisebb vállalkozások viszont még kevésbé kezelik tudatosan a kérdést. A vállalati credit management és hitelbiztosítási szakma hazai specialistája a Credit Management Group, amelynek egyik ügyvezetőjét, Schmidt Ákost kérdeztük erről a feljövőben lévő szakterületről és a cég egyik innovációjának németországi terveiről.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások adták tavaly a magyar biztosítási szektor növekedésének 86%-át. Ha ez a kettő nem nőtt volna, mindössze 0,7%-kal bővült volna a piac, ezekkel együtt azonban 5,1%-os díjbevétel-növekedést regisztrált a MABISZ. Három biztosító, nevezetesen a Posta Biztosító, az Allianz és a Generali hozta a növekedés csaknem kétharmadát.
Fenekestül felforgatta az "etikus" szabályozás a hazai életbiztosítási piacot: év elejével megfelezte az elérhető életbiztosítási konstrukciók számát, és negyedével csökkentette átlagköltségét. Az élet- és nyugdíjbiztosításoknál előállt új helyzetről kérdeztük Bunghardt Csabát, a Vienna Life Biztosító igazgatósági tagját.
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
