Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1334
Mégis mi történik Magyarország legkisebb bankjánál?

Mégis mi történik Magyarország legkisebb bankjánál?

Nem tette közzé éves beszámolóját a május 31-ei határidőig Magyarország legkisebb kereskedelmi bankja. A takarékszövetkezeti integrációból utolsóként kimaradó Polgári Bank azért is keltett ezzel kisebbfajta feltűnést a piacon, mert alig telt el fél év azóta, hogy az MNB gyengének találta a hitelintézet „immunrendszerét”, és megbírságolta a társaságot. A 99 magánszemély tulajdonában lévő bank tudomásunk szerint emellett eladás előtt is áll, de stabilitási problémáról nincs szó.

Most mindenki erre kíváncsi: 20 kérdés, 20 válasz a CSOK és a babaváró hitel friss változásairól

Most mindenki erre kíváncsi: 20 kérdés, 20 válasz a CSOK és a babaváró hitel friss változásairól

Kedden este megjelent a CSOK és a babaváró hitel változásairól szóló két kormányrendelet, amelyek 2024. január 1-jétől hoznak jelentős változásokat a családtámogatások szabályozásában. A jogszabályok értelmezése folyamatosan zajlik, az általunk jelenleg legfontosabbnak tekintett változásokat és tudnivalókat foglaljuk most össze 20 kérdés, 20 válasz formájában.

Ezt nem fogják kitenni a bankok az ablakba: összeomlottak a lakáshitelek

Ezt nem fogják kitenni a bankok az ablakba: összeomlottak a lakáshitelek

A lakáspiac 9 éves, a lakáshitelezés 7 éves mélypontra került idén Magyarországon, az élénkülés jelei még nem látszanak. Miközben az MNB irányadó kamata 2 százalékponttal csökkent, az aktuálisan elérhető lakáshitelkamatok nagy átlagban csak 0,4 százalékponttal kerültek lejjebb január óta, és még most is 9% körül járnak. Másfélszer akkora havi törlesztőrészlet vár most a hitelfelvevőkre, mint két éve, a kamatemelések kezdetén. Megnéztük a bankok friss ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.

Rengetegen kérik a Garantiqa segítségét - mit ígér az új vezérigazgató?

Rengetegen kérik a Garantiqa segítségét - mit ígér az új vezérigazgató?

Lassan minden második kkv-hitel mögött ott fog állni a Garantiqa, amelynek vezérigazgató-váltása nem jár együtt irányváltással  - mondta a Portfolio-nak adott interjújában a garanciaintézmény első embere, Szabó István Attila. A hitelpiac visszaesését természetesen a garanciaintézmény is megérzi, az idei év első felében például lényegében csak támogatott hitelezés folyt. A nemfizetések miatti garancialehívások mértéke azonban messze elmarad az előzetes várakozásoktól - árulta el kérdésünkre, ahogy azt is: a közeljövőben egy rendkívüli jelentőségű megállapodást jelenthetnek be.

Megszűnt a Fundamenta egyeduralma, de a szimfonikus zenekar tovább zenél (Interjú)

Megszűnt a Fundamenta egyeduralma, de a szimfonikus zenekar tovább zenél (Interjú)

Nem helyes, ha a lakás-takarékpénztári termékek hozamát kizárólag az állampapírok vagy a bankbetétek kamatával vetjük össze – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Sokkal inkább a részek harmóniájára épülő szimfonikus zenekar működéséhez hasonlít a lakás-takarékpénztárak értékajánlata - véli. A szakembert a szocho bevezetése és az aktuális állampapír-piaci változások mellett a versenytársi értékesítés újraindulása apropóján is kérdeztük, de a lakáskassza jövőjét meghatározó nyereségtermelő képesség is szóba került.

Lakáshitelek: akkora sírás-rívás jöhet a kamatstop után, amekkorára még talán a kormány se gondolt

Lakáshitelek: akkora sírás-rívás jöhet a kamatstop után, amekkorára még talán a kormány se gondolt

Májusban és júniusban is kamatot csökkentett az MNB, ennek köszönhetően lefordultak a csúcsról a bankközi kamatok is. A jegybank által ma közzétett, a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó BUBOR-adatok alapján azonban még így is 16-18 százalékra ugrana a változó kamatozású jelzáloghitelek kamata, ha június 30-án lejárna a kamatstop intézkedés, ahogy korábban szó volt róla. Legutóbbi elemzői felmérésünkből kiindulva viszont csak a jövő év első felében várható az - egyébként idén év végéig meg is hosszabbított - intézkedés kivezetése, de ez nem fogja megóvni a törlesztőrészletek megugrásától a hiteladósokat. Sőt, mivel nem a kivezetés időzítése dönti el, mennyire ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, sokaknak akár olyan magas is lehet az adósságszolgálatuk jövőre, mintha most vezetnék ki az intézkedést.

CSOK és babaváró: megérkeztek a változások, sírjunk vagy nevessünk?

CSOK és babaváró: megérkeztek a változások, sírjunk vagy nevessünk?

Bevezetésük után négy és fél évvel, 2024. január 1-jétől megemeli a kormány a babaváró hitel és a falusi CSOK összegét – a tegnapi négy bejelentés közül ez a két hír egyértelműen pozitív az igénybe vevők számára. A bejelentések rövid értékelése után megnézzük, mennyire valósul meg e támogatásoknál az értékkövetés. Az eredmény a falusi CSOK-nál biztató, a babaváró hitelnél viszont lehangoló.

Kétarcú válsághelyzetben vagyunk, közeleg a fordulat (Interjú)

Kétarcú válsághelyzetben vagyunk, közeleg a fordulat (Interjú)

Visszaesett a hitelkereslet, és elvesztette a magyar gazdaság azt az előnyét, ami a finanszírozás oldalán megvolt az elmúlt években - mondja Kementzey Ferenc. A Raiffeisen Bank vállalati és tőkepiaci üzletágaiért felelős vezérigazgató-helyettese szerint mindemellett a cégek bankszolgáltatási aktivitása kifejezett pezsgő. A vállalati hitelpiacnak szüksége lenne a Baross-program folytatására, hiszen jelentős a többlet hiteligény most is.

Fordulat Magyarországon? Sírjából tér vissza a devizahiteles időszak hírhedt slágere

Fordulat Magyarországon? Sírjából tér vissza a devizahiteles időszak hírhedt slágere

A kedvezményes végtörlesztés időszakát leszámítva utoljára tizenhárom évvel ezelőtt, 2010 júniusában vettek fel akkora összegben szabad felhasználású jelzáloghitelt a magyar háztartások, mint idén áprilisban. Nem a hitelfelvevők száma, hanem az átlagos hitelösszeg ugrott meg igazán, ami arra utal, hogy a magas kamatozású állampapírral kombinált hitelfelvétel mint ésszerű és csaknem kockázatmentes arbitrázslehetőség hangsúlyos motivációvá vált a piacon.

Külföldre menekítik a pénzüket a magyarok? Itt a fájó igazság

Külföldre menekítik a pénzüket a magyarok? Itt a fájó igazság

Miközben a kormány négypontos intézkedéscsomaggal küzd a hazai állampapírok iránti kereslet fokozásáért, egy másik, ugyancsak látványos folyamattal szemben tehetetlen a szabályozás: 2022 közepe óta gőzerővel zajlik a hazai forintmegtakarítások külföldi, illetve deviza eszközökbe való átsúlyozása a magyar lakosságnál, egy év alatt mintegy 4 milliárd eurót váltottak át a háztartások. A forint tavalyi gyengülésével magyarázható, de az idei erősödése láttán racionálisnak nem feltétlenül nevezhető jelenséget mutatjuk be nyolc ábránkon.

Sokan kerültek nagy bajba, mert nem fizeti ki a kormány a hitelek kamattámogatását

Sokan kerültek nagy bajba, mert nem fizeti ki a kormány a hitelek kamattámogatását

Most már 500 napja nem fizet a kormány. Ha nem érkezik meg rövidesen a pénz, rengeteg magyar tulajdonú pénzügyi vállalkozás fogja lehúzni a rolót – hallottuk az elmúlt hetekben a mikro-, kis- és középvállalkozói hitelezés több szereplőjétől is. A hitelintézeteket is érinti ez: tudomásunk szerint banki felsővezetőket is felháborított a Széchenyi Kártya Program termékeit övező rendszerszintű anomália, amely épp akkor fogja vissza a hitelezést, amikor a kormány a recesszió és a „kamatcsapda” kivédése érdekében inkább felpörgetni szeretné azt. Az ehhez szükséges legfontosabb kifizetéseket viszont nem teszi meg, egyenesen likviditási válságba sodorva a kkv-hitelezés egyes piaci szereplőit.

Tényleg letették a magyarok az autót? Érdekes számok érkeztek a biztosítóktól

Tényleg letették a magyarok az autót? Érdekes számok érkeztek a biztosítóktól

Messze az inflációtól elmaradó mértékben, 6,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele az első negyedévben. A biztosítók első negyedéves nyeresége 20-ról 7 milliárdra olvadt, amiben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt, az év egészében mintegy 90 milliárd forintra rúgó pótadónak is komoly szerepe lehetett. A kötelező biztosításokra vonatkozó adatok alapján az üzemanyag-drágulás miatt jelentősen visszaeshetett Magyarországon az autóhasználat.

Példátlan adóteher után rekordszintű nyereség: mit műveltek a magyar bankok?

Példátlan adóteher után rekordszintű nyereség: mit műveltek a magyar bankok?

Minden idők legnagyobb, 327 milliárd forintos (egész évre elszámolt) különadóterhe ellenére rekordszintű, 229 milliárd forintos adózott nyereséget ért el a magyar bankszektor az év első három hónapjában. Az MNB kedden közzétett első negyedéves adatai alapján megnéztük, miként lehetséges ez: a magyarázat a kamatbevételek elszállásában és a kockázati költségek beesésében egyszerre keresendő.

Megérkezett a magyar bankok és biztosítók friss rangsora: mindenki nagyot bukott a kormány húzásain

Megérkezett a magyar bankok és biztosítók friss rangsora: mindenki nagyot bukott a kormány húzásain

Minden idők legnagyobb banki különadója ellenére a nagybankok mind nyereségesek lettek tavaly Magyarországon, köszönhetően az MNB-től kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének. A biztosítási pótadó viszont a biztosítók egy csoportját veszteségbe lökte – derült ki a május 31-éig közzétett 2022-es éves beszámolókból. Miközben a legnagyobb bankok között csak egy van, amelyik nem fizet osztalékot a tavalyi eredménye után, a legnagyobb biztosítók egy kivételével nem adnak tovább semmit az eredményükből a tulajdonosaiknak.

Összeomlás a lakáshiteleknél, drámai fejlemények a bankbetéteknél

Összeomlás a lakáshiteleknél, drámai fejlemények a bankbetéteknél

Nem tévedés: 73%-kal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság áprilisban, mint egy évvel korábban. Biztató hír azért, hogy a lakáspiac most már valamelyest élénkülni látszik. A személyi kölcsönöknél 11%-os visszaesést látunk, miközben a betétek most már nemcsak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is apadnak, a háztartások esetében egy év alatt 7,5%-kal. A legnagyobb furcsaság az, hogy a Baross Gábor hitelprogram ellenére a vállalatok most már három egymást követő hónapon keresztül nettó hiteltörlesztők voltak, mintha a program szerződéskötései még nem jelentek volna meg a statisztikákban.

Új adót vezet be a kormány a megtakarításokra!

Új adót vezet be a kormány a megtakarításokra!

A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.

Dőlnek a bevételek az MBH Bankhoz, de visszaesett a hitelezés

Dőlnek a bevételek az MBH Bankhoz, de visszaesett a hitelezés

Kiugró nyereséget ért el a fúzió előtti utolsó negyedévben, vagyis az év első három hónapjában az MBH Bank. A korrekciós tételek nélkül számított profit ugyanis 91 milliárd forint volt, duplája az egy évvel korábbinak. Az eredményjavulás annak köszönhető, hogy a bank kamatjövedelme ezen időszak alatt 75 milliárd forinttal javult, vagyis szintén megduplázódott a kamatkörnyezet emelkedésének köszönhetően. Az állami terhek növekedése miatt ugyanakkor a számviteli nyereség valamelyest csökkent, 22,3 milliárd forintra. A hitel- és betétállomány egy év alatt még nőtt, 2022 vége óta viszont a piaci trendekkel összhangban már csökkent a banknál.

Rá se lehet ismerni a CIG Pannóniára: ilyen gyorsjelentést még nem láttunk

Rá se lehet ismerni a CIG Pannóniára: ilyen gyorsjelentést még nem láttunk

Felejts el mindent, amit eddig a CIG Pannónia gyorsjelentéséről és annak legfontosabb számairól gondoltál! Tőzsdei biztosítóként az idei évtől új számviteli rezsimre kötelezték a biztosítót, és az IFRS 17 szerint elkészült beszámolóban se díjbevétel, se működési költség, se új szerzési adat nincs, legalábbis messze nem abban a tartalomban, ahogy eddig megszoktuk. Az egyetlen biztos pontnak úgy, ahogy tekinthető adózott eredmény 93 millió forint lett a társaságnál az első negyedévben, ami háromszorosa az egy évvel korábbinak - ez jó hír a részvényeseknek. A többit megpróbáljuk röviden elmagyarázni.

Új magyar bank tört be az 1000 milliárdosok ligájába (Interjú)

Új magyar bank tört be az 1000 milliárdosok ligájába (Interjú)

Történetében először 1000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel zárta a tavalyi évet a Gránit Bank, ezzel az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hitelintézete volt. Az osztalék helyett a további növekedés mellett tették le a voksukat a tulajdonosok is a keddi éves közgyűlésen, amelynek apropóján a bank elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a Portfolio-nak. Hegedüs Évát a társaság tevékenységi körének bővítése és tőzsdei tervei mellett a bankpiac és a hitelezés aktuális kilátásairól is kérdeztük, a bank sajtótájékoztatójáról szóló beszámolónk itt olvasható.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.