Hányszor akkora az Erste, mint az OTP? Drágák vagy olcsók a legnagyobb magyar bank részvényei? Mennyivel marad el az OTP hitelezési aktivitása és profitja a lengyel bankokétól? Melyik bank tudott növekedni az elmúlt két évben, és melyik ment össze? Az OTP vagy a Raiffeisen működik költséghatékonyabban? Melyik banknál a legkisebb a nem teljesítő hitelek problémája? Többek között ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, amelyben hat régiós bank teljesítményét és különböző mutatóit hasonlítjuk össze a legfrissebb, első negyedéves számok felhasználásával.
Ukrajna focilázban ég, az ország csapata nem is szerepel rosszul a lengyelekkel közösen rendezett labdarúgó kontinensviadalon. Rá is fér keleti szomszédunkra egy hangulatjavító sportesemény, a válság alatt az ország ipara és exportja ugyanis gyakorlatilag összeomlott, a munkanélküliség drasztikusan megemelkedett. Az OTP is megszenvedte a lejtmenetet, az ukrán leánybank hitelportfóliójának minősége durván romlott, a bankcsoport a válság kitörése óta több mint 170 milliárd forintnyi céltartalékolásra kényszerült Ukrajnában. A leánybank új vezetője, Hák-Kovács Tamás azonban optimista a növekedési kilátásokkal kapcsolatban, hiszen az ukrán OTP az Oroszországban már bevált modell alapján a fogyasztási hitelek piacán készül nagy dobásra. Kérdés, hogy az IMF-tárgyalások kedvezőtlen kimenetele, vagy egy nagyobb hrivnya-leértékelés nem húzza-e keresztbe a menedzsment számításait.
A görög adósságválság újabb felvonása, az esetleges spanyol államcsőd, a kínai lassulástól való félelmek felerősödése, de még a besült Facebook részvénykibocsátás is lefelé húzta májusban a tőkepiacokat. Az amerikai, a nyugat-európai és a kínai makroadatok többsége a vártnál rosszabban alakult, tényleg kevés jó hír látott napvilágot az elmúlt egy hónapban. Nem csak a részvények, de a nyersanyagok is lejtőre kerültek májusban, a befektetők kockázatkerülését jól mutatja, hogy több fejlett ország állampapírjainak hozama a nullához konvergál, a német kötvényhozam pedig már negatív. Utólag visszanézve jól működött a régi tőzsdei igazság: Sell in may, and go away!
A válság kirobbanása óta nem sok jó hírt tudtak közölni a régiós távközlési cégek a részvényeseikkel, hiszen a társaságok főként a vezetékes szegmensben rengeteg ügyfelet veszítettek, az árbevétel csökkenésével párhuzamosan a telekom cégek profitabilitása is visszaesett. Mindeközben a szabályozói környezet is szigorodott, Magyarországon pedig ágazati különadó is sújtotta a cégeket. Az idei első negyedéves számok alapján azonban több pozitív folyamat is kirajzolódik, és a társaságok menedzsmentjei sem annyira pesszimisták, mint néhány negyedévvel ezelőtt.
A magyar előfizetőknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük, érvelt nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor arról volt szó, a nemsokára bevezetésre kerülő telefonadót miért a jobb teherviselési képességű szolgáltatók fizetik majd az előfizetők helyett. A kormány nem titkolt célja, hogy tovább erősítse a versenyt a szektorban, ami idővel az árak esését hozhatja. De tényleg magasak a hazai távközlési szolgáltatások árai?
Az alábbiakban az OECD által készített tanulmányt ismertetjük, amelyben a szervezet 34 ország mobil- és vezetékes tarifáit hasonlította össze. Magyarország több kategóriában is megszerezte a kétes dicsőségnek számító világbajnoki címet, vagyis bizonyos kritériumok alapján a vizsgált országok közül nálunk a legdrágább a mobiltelefonálás. Egy dolgot azonban szeretnénk aláhúzni: az általunk megkérdezett szakértők szerint a tanulmány mögött álló módszertan miatt az anyag megállapításait érdemes fenntartásokkal kezelni.
Az elmúlt hetek esését követően a Magyar Telekom részvényárfolyama korábban soha nem látott mélypontra zuhant, így a vállalat részvényei osztalékalapon egyre vonzóbb befektetésnek tűnnek. Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a vállalat működési környezete és kilátásai részben makrogazdasági folyamatoknak, részben kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően jelentősen romlottak, ez alapján pedig az osztalék jelenlegi szintjének fenntarthatósága is megkérdőjelezhető.
A vártnál alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhetően az OTP az elemzői becsléseknél közel 20 százalékkal magasabb adózott eredményt ért el az idei első negyedévben. A befektetők öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a konszolidált hitelportfólió romlása gyorsuló ütemet mutatott az év első három hónapjában, a fontosabb operációkban mindenütt nőtt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. Tovább folytatódott a mérlegalkalmazkodás, az előző negyedévhez képest Oroszország kivételével minden leánybanknál csökkent az OTP bruttó hitelállománya. Örömteli viszont, hogy a leánybankok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a csoport eredményéhez, a konszolidált adózás előtti profitnak már közel felét a külföldi bankok adták a negyedévben.
A gyorsjelentés összességében a vártnak megfelelő, vagy afeletti eredménysorokkal örvendeztette meg a befektetőket, a portfólióromlás gyorsulása azonban rontja az összképet. Ha óvatosan akarunk fogalmazni, akkor nem ez az a gyorsjelentés, amitől hirtelen felfelé kellene ugrania az OTP részvényárfolyamának.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai a következők:
- várakozásoknál magasabb adózott eredmény, az eltérés főként a vártnál alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhető - a vártnál magasabban alakult az összes bevétel, de a megugró működési költségeknek köszönhetően a működési eredmény a vártnak megfelelően alakult - a hitelportfólió romlása ismét gyorsul, a fontosabb leánybankoknál mindenütt nőtt a nem teljesítő hitelek aránya, emiatt a menedzsment növekvő kockázatokat lát az éves konszolidált kockázati költségek 2012-re várt csökkenésével kapcsolatban - a konszolidált hitelállomány tovább zsugorodik, a hitel/betét mutató 101 százalékra csökkent - az orosz és a bolgár leánybank jól teljesít, a külföldi leánybankok adják a csoport adózás előtti eredményének közel felét - a bank tőkehelyzete erős, tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összevetésben is kiemelkedő
A Magyar Telekom árbevétel és EBITDA soron a vártnál jobb, üzemi és nettó profit soron azonban a konszenzustól elmaradó számokat tett közzé mai gyorsjelentésében. A negyedév során folytatódott a hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek csökkenése, az energia kiskereskedelem, a TV, a mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek azonban emelkedtek, így a cégcsoport árbevétele már második negyedéve növekedést mutat, utoljára 2008 elején volt erre példa. Ha csak az operációt néznénk, befektetői szempontból akár még vonzónak is tűnhetne a Magyar Telekom, a vállalat azonban a távközlési különadó után újabb terhet, a telefonadót is a nyakába kapja, a negyedik, állami mobilszolgáltató megjelenése pedig az árazás és a piaci részesedések tekintetében is kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A társaság részvényei osztalékhozam alapján nem drágák, EV/EBITDA alapon pedig kifejezetten vonzók, kérdés, hogy az alacsony árazás kárpótolja-e a befektetőket a jelentős kockázatokért.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
a vezetékes ügyfelek lemorzsolódása folytatódott, a mobil ügyfelek száma stagnál, a mobil szélessávú előfizetések száma dinamikusan nő
csoportszinten második negyedéve emelkedő árbevétel, utoljára 2008 elején volt ilyen
a hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek tovább csökkennek, az energia kiskereskedelem, a TV, a mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek azonban emelkedtek
a montenegrói leányvállalat jól teljesít, a macedón leány gyenge eredményt ért el
a beruházások szintje a duplájára nőtt, ez a 900MHz-es frekvenciasávért kifizetett 10,9 milliárd forintos licenszdíjnak tudható be
tovább csökkent az alkalmazotti létszám és a személyi jellegű ráfordítások szintje
a nettó adósság a célsávban maradt
a menedzsment szinten maradó, vagy maximum 2 százalékkal visszaeső árbevételt, 4-6 százalék között csökkenő EBITDA-t és szinten maradó beruházási költéseket vár 2012-re
Európa több országában is választásokat tartottak az elmúlt napokban, ahol a voksolók nehezen félreérthető véleményt mondtak a kontinens legtöbb országában alkalmazott megszorításokról: betelt a pohár. Legkésőbb a francia elnökválasztások első körét követően a piaci befektetők számára is világossá vált, a németek vezette mozgalom, vagyis a megszorításokon, a költségvetési hiány alacsonyan tartásán és az államadósság gyors leépítésén alapuló válságkezelés egyre kisebb támogatottságot élvez, ez pedig rövid távon politikai feszültségekhez, tőkepiaci turbulenciákhoz, középtávon pedig akár az eurózóna felbomlásához is vezethet.
Bár áprilisban egy általános tőkepiaci korrekció bontakozott ki, a vezető részvényindexek és a fontosabb nyersanyagok ára még mindig relatíve magas szinteken áll. A vártnál rosszabb áprilisi makroadatok és az európai választásokkal kapcsolatos bizonytalanság ellenére a fontosabb tőkepiaci instrumentumok jól tartják magukat, pánikról egyelőre szó sincs.
Megszakadtak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a távközlési szolgáltatók közötti egyeztetések a telefonadóról, amelyről a kormány akár már ma döntést hozhat. A szolgáltatók úgy vélik, a kormány által preferált percalapú adóztatás bevezetése esetén az informatikai rendszerek átalakítása legalább fél évet vesz igénybe, így alternatív javaslattal álltak elő. Úgy tudjuk, részletes, konszenzusos koncepciót alakított ki a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, az általuk preferált ügyfélalapú adó biztosíthatná a kormány által elvárt adóbevételeket, és kisebb kárt okozna mind az előfizetőknek, mind pedig a szolgáltatóknak. A telekom cégek szívesen visszaülnének a tárgyalóasztalhoz, erre azonban a mai kormánydöntés után valószínűleg már nem lesz lehetőségük, és az is előfordulhat, hogy idén dupla terhelést kapnak, a távközlési különadón felül a telefonadót is nekik kell kifizetniük, amennyiben az adót nem tudják továbbhárítani ügyfeleikre.
Fix összegű adó a mobilhálózat használata után? Luxusadó a mobilkészülékekre? Netán adófizetés a SIM-kártyák regisztrálásakor? Vagy "csak" extra sarc a telefonálás és az SMS-küldés után? A politikusok a világ több országában igencsak leleményesek, amikor a telekommunikációs szolgáltatások megadóztatásáról van szó. A szektor népszerű célpont, hiszen a fejlett országokban gyakorlatilag a teljes lakosság használ mobil- vagy vezetékes telefont, de már a fejlődő országokban is népes az előfizetői tábor, így széles az adóalap, a sok kicsi sokra megy elv alapján kis befizetésekből jelentős költségvetési bevétel keletkezik.
Magyarországon idén júliustól vetnének ki telefonadót, amely egyelőre ideiglenesnek tűnik, az amerikai példa alapján azonban akár évtizedekig velünk maradhat az extra teher. A tengerentúlon ugyanis az első alkalommal 1898-ban kivetett telekom adó hatályát 1932-től 2006-ig különféle indokokkal 29-szer (!) hosszabbították meg, így az adó folyamatosan több mint 7 évtizeden keresztül gyarapította az államkasszát.
A Széll Kálmán Terv 2.0 alapján már idén júliusban egy új adó bevezetésére kerül sor Magyarországon. A távközlési szolgáltatási adó fogyasztási típusú adó lesz, amelyet minden mobil- és vezetékes hangszolgáltatást és SMS/MMS szolgáltatást igénybe vevő ügyfélnek meg kell fizetnie. Az adóból a kormány idén 30, jövőre pedig már 52 milliárd forintos bevételre számít. Az alábbiakban kiszámoltuk, hogyan áll össze az éves szinten több mint 50 milliárdos adó, és a Magyar Telekom statisztikái alapján megbecsültük, mekkora teherre számítson egy-egy ügyfél az új adó miatt.
10 százalék feletti osztalékhozam euróban? Nem hangzik rosszul. Az agyonütött európai telekom vállalatok közül nem egy kínál kiugróan magas hozamot, árazásuk kifejezetten olcsónak mondható, első ránézésre butaságnak tűnik kihagyni a ziccert. A befektetőknek azonban érdemes a kockázatokkal is tisztában lenniük, hiszen van olyan szolgáltató, amelyik a romló működési környezetre, a megugró frekvencia költésekre és a devizaárfolyamok hektikus kilengéseire hivatkozva a közelmúltban lefelezte osztalékát.
1998 óta nem látott emelkedést mutattak a vezető amerikai részvényindexek az idei első negyedévben, közel 20 százalékot emelkedett a Nasdaq, a Nikkei és a DAX, sőt van olyan index is, amelyik már a 2007-ben elért csúcsánál is magasabb szinteken jár. Erős volt az év első három hónapja a részvénypiacokon, amit a vártnál jobb vállalati gyorsjelentések és a biztató amerikai makroadatok is segítettek. Európában azonban már nem ennyire rózsás a helyzet, az eurózóna az idei első negyedévben valószínűleg recesszióba süllyedt, a periféria országok gazdasági visszaesése mellett már Németországban is látszanak a lassulás első jelei. A befektetők figyelme a görög államcsőd és az egyre fenyegetőbb olajár mellett most leginkább Spanyolországra irányul, a hatalmas munkanélküliséggel és költségvetési hiánnyal küzdő országban recessziós spirál kezd kialakulni. A helyi benchmark alig 2 hét alatt több mint 10 százalékot esett, de március vége óta a vezető amerikai és nyugat-európai részvényindexekben is korrekció zajlik. Kérdés, búcsút inthetünk-e a 2009 óta tartó bull piacnak.
2008-2009. Politikai és gazdasági válság. Az ipari termelés összeomlott. A bankrendszer megrogyott. Az OTP hitelportfóliójának minősége drámaian romlik, a bank brutális mértékű céltartalékolásra kényszerül. Ukrajna romokban.
Keleti szomszédunk a válság alatt a csőd szélére került és ezzel az OTP is nehéz helyzetbe jutott, egyes elemzők egyenesen az OTP Achilles-sarkának nevezték az ukrán operációt, azt állítva, hogy Ukrajna államcsődje esetén az OTP komoly tőkehiánnyal nézhet szembe.
A válságot azonban túlélte a bank, a viharfelhők mintha már oszlanának, az OTP ukrán leánybankjában egyre többen hatalmas lehetőségeket látnak. Az Oroszországban sikeres stratégia alapján keleti szomszédunknál is szépen bővülhet az áruhitelek kihelyezése, ez pedig tovább emelheti az ottani leánybank és ezen keresztül a teljes bankcsoport profitabilitását. A kockázatok azonban továbbra is jelentősek, az ország hatalmas folyó fizetési hiánnyal küzd, a kormány végső esetben akár a hrivnya leértékelését is választhatja mozgásterének tágítására. Az pedig nem tenne jót az éppen lábadozó ukrán OTP-nek.
Az OTP orosz leánybankjáról készített összefoglalónkat itt érhetik el
Az OTP orosz leánybankja sikert sikerre halmoz, az áru- és hitelkártya hitelek kihelyezése dübörög, a volumenek bővülése mellett a bank nemzetközi mércével is kiemelkedő profitabilitást tud felmutatni. A bank azonban fejlődésének új fázisába lépett, ehhez úgy tűnik más szemléletmódú és mentalitású vezetőre van szükség, ezért a korábbi orosz vezérigazgatót magyarra cserélték. A frissen kinevezett vezető, Illés Zoltán a Portfolio.hu-nak elmondta, nem érzi úgy, hogy a csúcson vette volna át a bankot, és úgy gondolja, hogy az orosz pénzintézet a közeljövőben komoly kihívója lehet akár a magyar operációnak is. A versenytársakkal kapcsolatban Illés elmondta, a Magyarországon a Volksbankon keresztül piacra lépett Szberbankra elsősorban nem mint versenytársra, hanem mint tényezőre tekintenek, és felkészültek az orosz óriás belépésére az orosz OTP kedvenc piacán, az áruhitelezésben.
Több mint egy évtizedes együttműködést követően a John Deere ismét a Rábát bízta meg egyik csúcskategóriás terméke, az 560 lóerős, gumihevederes traktor futóműveinek kifejlesztésével. A fejlesztés eredményesen zárult, a sorozatgyártás megkezdődött, a felek 5 évre szóló hosszú távú szállítási megállapodást kötöttek. A bejelentést követően a mai kereskedésben a Rába papírok árfolyama több mint 6 százalékkal került feljebb.
Ember legyen a talpán, aki manapság sikeresen kibogoz egy OTP gyorsjelentést, annyi benne az egyszeri tétel, mint égen a csillag, az elemzői konszenzuson is látszik, a szakértőknek sem egyszerű a dolguk. A negyedéves számok egyébként az eredmény-kimutatás felső sorain kifejezetten erősnek tűnnek, a leánybankok jóvoltából szépen bővülnek a bevételek, és bár a költségek is megugrottak, a működési eredmény is szép pluszt mutat 2010-hez képest. Eddig egyszerű is a képlet. A közel 26 milliárd forintos negyedéves veszteség azonban már magyarázatra szorul, az eredményt rontó és javító egyszeri tételek között található minden, a különadótól a végtörlesztési veszteségig, az adóterhelés megugrásától az átértékelési hatásokig. A Merrill elemzője által várt hatalmas ukrán leírás a negyedévben elmaradt, helyette viszont a horvát, a montenegrói és a szerb leánybanknál írtak le goodwillt.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Kifejezetten erős számok az OTP-től, a fontosabb sorokon az elemzői várakozások felett teljesített a társaság
Jelentős egyszeri tételek tarkították a gyorsjelentést: végtörlesztés, horvát, montenegrói és szerb leírás, átértékelődés, adóterhelés megugrása
Stabilizálódik a hitelportfólió romlása
Dübörög az orosz lokomotív, dinamikusan bővül a hitelkihelyezés, a bank sikeres a fogyasztási hitelek szegmensben
Mérlegalkalmazkodás a magyar operációban, alacsony a hitelkereslet
Nemzetközi összevetésben is erős tőkehelyzet
A várakozásoknál erősebb negyedéves számok hatására megítélésünk szerint a mai kereskedésben pozitív árfolyam reakciót láthatunk majd.
Az elmúlt hetekben több neves befektető, elemzőház is pesszimista véleményt fogalmazott meg a világgazdaság kilátásaival és a tőkepiacok további emelkedésével kapcsolatban. A makrogazdasági kockázatok még mindig jelentősek, ennek ellenére a befektetők többsége továbbra is bizakodó, és bár a raliról lemaradók és a shortosok ha nem is összeomlást, de egy nagyobb korrekciót már régóta várnak, pechükre februárban a fontosabb tőkepiaci instrumentumok tovább emelkedtek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok a folyamatok, amelyek februárban az árfolyamok mozgását befolyásolták és mire érdemes a befektetőknek figyelniük a következő időszakban.
Ki az, aki szívesen fektetne olyan vállalatba, amelynek árbevétele évről évre csökken, profitabilitása egyre alacsonyabb, brutális méretű technológiai beruházásai ellenére szolgáltatásainak ára csökken, ráadásul szigorodó szabályozói környezettel, egyes országokban pedig még különadóval is szembesül? A régiós telekom cégek a fent említett paraméterekkel írhatók le, az elmúlt években több szegmensben az ügyfélszámok és az árbevétel visszaesését láthattuk, a szolgáltatók folyamatos költségcsökkentési kényszerrel szembesültek, kétségbeesetten próbálták szinten tartani profitabilitásukat.
A tavalyi év a régiós telekom cégeknél ismét a negatív trendek folytatódását hozta, és bár 2011 utolsó három hónapjában mindhárom régiós telekom társaságnál látszottak már biztató jelek, fordulatról egyelőre korai lenne beszélni. Az alábbiakban górcső alá vettük a Magyar Telekom valamint cseh és lengyel szektortársának elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét.
