Mohos Kristóf 2020 óta dolgozik részvényelemzőként a Portfoliónál, közgazdász mesterdiplomáját nemzetközi képzés keretein belül 2022-ben szerezte (summa cum laude). Munkája során elsősorban a legaktuálisabb részvénypiaci trendekkel és energetikai témákkal foglalkozik, illetve a fontosabb árupiaci termékekkel (például arany, urán, réz) és a kínai részvénypiaccal kapcsolatban publikál elemzéseket.
Elképesztő bizonytalanság figyelhető meg idén az olajáraknál, kifejezetten jelentős kilengések mentén alakultak az elmúlt szűk hat hónapban a nyugati benchmark termékek árai, az elmúlt napokban pedig nagyon éles esés bontakozott ki a piacon - de mégis mi hajtja a meredek bezuhanást? Többtényezős a történet, a következőkben igyekszünk utánajárni, hogy pontosan mire figyelhetek, mire számítanak és mit árazhatnak a befektetők és a szakértők.
2024 január elejétől egy európai uniós szabályra hivatkozva jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, az indoklás szerint ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének köszönhetően valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a friss emeléssel azonban jócskán túlbiztosítja magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Az áfát is idevéve összesen 41,3 forinttal fog drágulni januártól a kutakon a benzin és a dízel ára - de vajon hova teszi mindez Magyarországot a kontinens rangsorában? Érdemes lesz a határmenti magyaroknak külföldre járni tankolni? Vagy akár a nem határmentieknek is?
A tegnap megrendezett konferenciáján az Apple bemutatta a Vision Pro nevű, úgynevezett vegyes valóságot használó headsetjét, az eszköz a tervek és a látványvideók alapján a fizikai és a digitális világot egyszerre teszi láthatóvá. A befektetők azonnal lereagálták a bejelentést és az első szakértői vélemények és tesztvideók is érkeznek, illetve természetesen beindult a mémgyár is a platformokon, a fogadtatás finoman szólva is cinikus.
Tegnap tartotta fejlesztői konferenciáját a világ legnagyobb vállalata, az Apple. A tech-óriás egyebek mellett egy új terméket is bemutatott a közönségnek, mégpedig a Vision Pro nevű, úgynevezett vegyes valóságot használó headsetjét, ami a tervek és a látványvideók alapján a fizikai és a digitális világot egyszerre teszi láthatóvá. A 3499 dollárba kerülő eszköz a vállalat első jelentősebb új terméke az Apple Watch 2014-es bemutatása óta, ezzel ráadásul új korszak is nyílik az Apple és a Meta közötti versenyben, ugyanis Mark Zuckerberg cége hasonló VR-headset fejlesztésén dolgozik. Heves befektetői reakciókat láthattunk a headset bemutatását követően, de számos szakértő is elmondta már a véleményét a bejelentésről.
Bár jelenleg úgy néz ki, hogy sikerül elkerülni az amerikai államcsődöt, azonban így is rengeteg globális bizonytalansági tényező árnyékolja be a rövid és hosszabb távú kilátásokat a tőzsdéken, lehet itt gondolni az OPEC-olajhatalmak közelgő termelési döntésére, az amerikai regionális bankok körüli komoly problémákra, a lassuló, de továbbra is makacsan magasan alakuló inflációra vagy akár az elhúzódó orosz-ukrán háborúra. Ebben a környezetben hiába láthatunk egyre robosztusabb, tech-fókuszú ralit a piacokon, több befektetési guru is kongatja már a vészharangot, hogy bizony ennek nem lesz jó vége - most Jim Rogers, a Soros György féle Quantum Fund 80 éves társalapítója osztotta meg a véleményét a tőkepiaci kilátásokat illetően, a guru jóslataiban nincs sok köszönet.
A tavaly kirobbant háború apropóján energiaválság bontakozott ki a kontinensen, a megugró olaj-és gázárkörnyezet szinte minden iparág és szegmens életét megnehezítette - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaipari vállalatok természetesen hatalmasat profitáltak a kialakult helyzetből, Magyarországon a Mol soha nem látott rekordprofitot ért el, ami után busásan meg is jutalmazta a befektetőket egy két számjegyű osztalékhozammal. Az elmúlt hetekben kijött a többi, tőzsdén nem jegyzett hazai energetikai vállalat éves beszámolója is - a legnagyobb szereplők bevétel-és profitalakulását megnézve talán még pontosabb képet kapunk arról, hogy mi is történt a hazai energiaszektorral 2022-ben.
Az idei év legfelkapottabb sztorija a tőzsdéken eddig egyértelműen a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek térhódítása, a legnagyobb bombát a múlt héten dobta le ebben a felfokozott hangulatban az Nvidia: a világ vezető chipgyártója brutális várakozásokkal rukkolt elő a következő negyedévre vonatkozóan, a cégvezér szerint ugyanis az adatközpontok infrastruktúráját világszerte ezermilliárd dollár értékben fogják korszerűsíteni a nagyvállalatok az AI-eszközök futtatásának érdekében, ebből pedig többek között a chipgyártó is óriásit fog profitálni. Meg is lett a bejelentések hatása: elképesztő rali indult a vállalat részvényénél, ráadásul a technológiai szektor több szereplőjénél is az egekbe lőttek az árfolyamok. Egy ilyen őrületes ralit követően és annak tudatában, hogy a szélesebb részvénypiaci hangulattal szembe megy ez a gyors, szektorspecifikus növekedés, sokakban felmerülhet a gyanú: vajon egy óriási lufi fújódik épp az orrunk előtt? Erre a kérdésre keressük a választ elemzésünkben.
Szinte az összes piaci szereplő nagy örömére az elmúlt hónapok az energiaárak beeséséről szóltak, ezt elsősorban a rendkívül enyhe télnek és az orosz energiahordozókról való sikeres európai leválásnak köszönhettük. Ezzel párhuzamosan valósággal beszakadtak itthon az üzemanyagárak, a tavalyi csúcsok óta a benzinnél és a dízelnél is bőven két számjegyű csökkenést láthattunk. Az elmúlt két hétben azonban úgy tűnik, hogy megtört a hónapok óta tartó trend, ismét emelkedésbe kapcsoltak az üzemanyagárak Magyarországon. De mégis mi fordíthatja, vagy akár már fordította is meg az irányt, milyen tényezők hatására drágul a benzin a kutakon? Mire lehet a továbbiakban számítani, ismét jöhetnek az egekbe szökő üzemanyagszámlák? Ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
A Corvinus egyetemen tartott nemrég előadást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, a téma a dekarbonizáció és a zöld átállás, valamint az olajipar jövője volt. Mondanivalóját az energiaátmenet nehézségeire, a hatályban lévő EU-s dekarbonizációs célok elérésének akadályaira fókuszálva építette fel, a szakember négy blokkra szedve, négy tanulság és konklúzió mentén igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy „elég-e az”, amit most teszünk a dekarbonizációért, illetve arra a kérdésre, hogy mit kellene még tenni annak érdekében, hogy csodával határos módon sikerüljön teljesíteni a vállalásokat.
Egy finn elemzés szerint jelentősen megugrottak Oroszország olajbevételei március-áprilisban és tavaly november óta a legmagasabb szintet érték el, ami arra enged következtetni, hogy jelenlegi formájukban nem megfelelően hatnak a nyugati árkorlátozó intézkedések. A mostani környezetben a tanulmány szerint Oroszország képes lehet tovább finanszírozni az ukrajnai háborút, ezért drasztikus lépésre lehet szükség a szankciók újratervezésekor.
Számos bizonytalansági tényező árnyékolja be idén a részvénypiacokat, többek között az amerikai államcsőd, a pénzügyi rendszer esetleges összeomlása és a bankválságok réme nyomja rá a bélyegét a befektetői hangulatra. Közel sem láthatunk azonban minden szektorban esést ebben a kaotikus környezetben, mondhatni a "legnagyobbakat" nem érte el a vihar, sőt: a romló kilátások és a csökkenő ütemű növekedés ellenére jelentős emelkedést láthattunk a világ legnagyobb cégének árfolyamában, de a Meta Platforms, a Google, a Netflix és az Amazon jegyzése is szárnyalt eddig idén. Elemzésünkben megnézzük, hogy mit érdemes tudni jelenleg ezekről a tech-óriásokról, milyen évük volt eddig, milyenek a kilátások és mit gondolnak róluk az elemzők.
Két héten belül eljöhet az a pont, amikor az amerikai kormány képtelen lesz kifizetni a számláit és beüt az államcsőd, ez a szakértők egybehangzó véleménye szerint beláthatatlan következményekkel járna. A fizetésképtelenséget minden erővel igyekeznek elkerülni a legmagasabb szinteken, egyre inkább közelednek az álláspontok az adósságplafon megemeléséről a demokraták és a republikánusok között - de van itt egy komoly bökkenő, legalábbis Ray Dalio szerint. A világ legnagyobb hedge fundját menedzselő veterán guru szerint rövid távon meg fogják oldani a krízist a döntéshozók, az adósságplafon újabb megemelése viszont azt fogja jelenteni, hogy az adósságnak nem lesz értelmes korlátja, ez pedig végül katasztrofális pénzügyi összeomláshoz fog vezetni.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap az úgynevezett "junior" növekedési részvényekről osztotta meg a véleményét, vagyis azokról a fiatal vállalatokról, amelyek magasabb kockázatot jelenthetnek a befektetők számára, de komoly potenciállal rendelkeznek és akár óriásit is lehet velük kaszálni később. Elemzésünkben két, a guru által érdekesnek talált részvényt nézünk meg közelebbről.
Amerikai államcsőd, a pénzügyi rendszer összeomlása, bankválságok - finoman szólva sincs könnyű dolga a mai bizonytalan makrogazdasági környezetben a befektetőknek, egy ilyen helyzetben értékelődik talán fel leginkább a "nagy öregek" tapasztalata, ilyenkor egyre nagyobb figyelem fordul a több válságot is megélt, veterán befektetési guruk tőzsdei lépéseire. A világ legnagyobb fedezeti alapját vezető Ray Dalio pontosan egy ilyen figura, aki a legfrissebb dokumentumok alapján igencsak pesszimistán látja a részvénypiaci helyzetet, kis túlzással állítható, hogy szinte már "menekül" a tőzsdéről az általa menedzselt Bridgewater Associates. De egy ilyen környezetben is akadnak olyan vállalatok a piacon, amikbe a Dalio szerint egyre sötétebb makrogazdasági kilátások ellenére érdemes lehet most befektetni - elemzésünkben megnéztük, hogy milyenek a kilátások a guru legújabb kiszemeltjeinél.
Közzétette a Berkshire Hathawayt irányító befektető-legenda, a 92 éves Warren Buffett a konglomerátum idei első negyedéves részvényvásárlásaival - és eladásaival kapcsolatos dokumentumokat. A január-március közötti hónapokban a Berkshire aktív eladója volt a bankrészvényeknek a régiós pénzintézetek bezuhanása közepette, van azonban egy nagybank, ami mellől továbbra sem tágít az Omahai Orákulum, sőt, több mint 20 millió részvényt vásárolt a vállalatban a Berkshire. De vajon az elemzők is hasonlóan bizakodóak a cég kilátásaival kapcsolatban?
A legendás befektető Michael Burry - a Scion Asset Management alapítója, aki leginkább arról ismert, hogy a 2008-as összeomlást megelőzően az ingatlanpiac ellen fogadott - a jelek szerint most egy nagy shortolás helyett egy "Big Long" mellett tette le a voksát, mégpedig Kínával kapcsolatban lett látványosan bizakodó a sztárbefektető. Burry a legfrissebb szabályozói bejelentés szerint nagymértékben növelte a helyi e-kereskedelmi óriásokban, a JD-ben és az Alibabában lévő kitettségét; egyébként a 2008-as helyzethez hasonlóan most is valamelyest szembe megy az általános piaci megítéléssel a guru, Kína gazdasági újraindítása ugyanis nem olyan gördülékenyen alakul egyelőre, ahogy egyes hedge fundok számítottak rá. Adott a kérdés: vajon van alapja a sztárbefektető bizakodásának? Mit gondolnak a vállalatok kilátásairól az őket követő elemzők?
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo az idei első negyedévre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2022-es bázisidőszakhoz képest: többek között a továbbra is magasan alakuló villamosenergia-piaci áraknak köszönhetően a fennállásának legmagasabb működési eredményét és profitját produkálta a cég, a Hő- és villamosenergia-termelés üzletág kimagasló eredményessége mellett a Kiskereskedelmi szegmens rekord eredménye is hozzájárult ehhez. A tavalyi első negyedéves szinthez képest 103 százalékos ugrással elért, közel 5,7 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
A rendkívül enyhe tél és az orosz energiahordozókról való sikeres európai leválás miatt az elmúlt hónapok a meredeken csökkenő energiaárakról szóltak - ez a lakosság mellett szinte az összes piaci szegmens számára örömteli hír, az energiaszektor nagyvállalatai azonban már kevésbé örülhetnek a bezuhanó olaj-és gázáraknak. Ebben a környezetben tette most közzé idei első negyedéves gyorsjelentését a Mol, az olajcég a legfontosabb sorokon az elemzői várakozásokat is alulmúlva, a tavaly látott rekord értékeknél jóval alacsonyabb számokat produkált. A most közölt számokat látva gyakorlatilag arról van szó, hogy néhány kiugró negyedév után normalizálódni látszik a vállalat eredménye.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján a tavaly látott rekord értékeket jelentősen alulmúló számokat produkálhatott a vállalat a legtöbb soron. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a rendkívül enyhe télnek és az orosz fosszilis energiahordozókról való sikeres leválásnak köszönhetően az elmúlt hónapok a meredeken csökkenő energiaárakról, többek között az olajárak csökkenéséről szóltak. Újabb rekordra tehát egyik fontosabb soron sem számítanak az elemzők a negyedévre vonatkozóan: a begyorsuló olajáresés markánsan meglátszódhat az Upsream szegmens teljesítményén, de a Downstreamben sem várnak új csúcsot a szakértők.
Gyökeres változás: ez a kifejezés írja le talán a legjobban azt, ami a globális munkaerőpiacon a szemünk láttára történik. A jövő karrierkilátásait rengeteg, mindenre kiterjedő folyamat alakítja rendkívül gyorsan, lehet itt gondolni a digitális forradalomra, a környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítésekre, vagy akár különféle geopolitikai és társadalmi változásokra. A következő öt évben a munkahelyek közel negyede (23%) fog átalakulni, ami azt jelenti, hogy az egyik oldalról elsősorban a digitális technológiákhoz kapcsolódó munkák tekintetében 10,2 százalékos növekedés várható, míg a másik oldalon a kevés hozzáadott értékkel bíró, így gépesítéssel optimalizálható állásoknál 12,3 százalékos emberi állománycsökkenésre lehet számítani - derül ki a Világgazdasági Fórum 2023-as, a munkahelyek jövőjéről szóló jelentéséből. De mégis mi alakítja a munkahelyek jövőjét, milyen karrierlehetőségek fognak állni a jövő generációi előtt, és egyáltalán milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy munkavállalónak 2027-ben?