Mohos Kristóf 2020 óta dolgozik részvényelemzőként a Portfoliónál, közgazdász mesterdiplomáját nemzetközi képzés keretein belül 2022-ben szerezte (summa cum laude). Munkája során elsősorban a legaktuálisabb részvénypiaci trendekkel és energetikai témákkal foglalkozik, illetve a fontosabb árupiaci termékekkel (például arany, urán, réz) és a kínai részvénypiaccal kapcsolatban publikál elemzéseket.
A már hosszú évtizedek óta Warren Buffett jobbkezeként szolgáló Charlie Munger tizenöt év távlatában is úgy gondolja, hogy a 2008-ban hozott döntése volt az élete egyik legjobb befektetői húzása, amikor is "rávette" a Berkshire Hathawayt, hogy fektessen be a BYD nevű kínai elekromos autógyártóba - ma a világ legtöbb villanyautót értékesítő vállalatáról beszélünk. De az azóta többszörös árfolyam mellett most is megéri vajon befektetni az óriáscégbe? Mit gondolnak erről az elemzők?
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo a tavalyi évre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2021-es számokhoz képest. A negyedik negyedévet tekintve pedig ismét a fennállásának legmagasabb árbevételét produkálta a cég, ezen a soron (is) újra kellett skáláznunk a grafikonunkat, hogy kiférhessenek a bődületes értékek. Elsősorban a megnövekedett energiapiaci és távhő áraknak és a Szabályozási Központ szignifikánsan növekvő kapacitás bevételeinek volt köszönhető a remek eredmény, derül ki a ma délután közzétett befektetői prezentációból. A most lezárult negyedévben került többek között kimutatásra a 2 milliárd forint értékű extraprofit adó, ez az árbevétel alakulását valamelyest beárnyékolta. A 2021-es szinthez képest 120 százalékos ugrással elért, közel 13 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
2022 minden tekintetben az extremitások éve volt, ez hatványozottan igaz az energiaiparra, így a Mol számára is: a második negyedéves bődületes rekordoknál konkrétan újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy ábrázolni tudjuk a az energiaárak egekbe szökése miatt elért elképesztő eredményeket, aztán a harmadik negyedév csak rádobott erre még egy nagy lapáttal. És bár a negyedik negyedév az olajár-esésnek és a szűkülő, de még így is nagyon tág spreadeknek köszönhetően már nem hozott rekordokat a főbb sorokon az olajtársaságnál, a tavalyi évet így is soha nem látott rekord profittal zárta le a Mol. Az eredményhez tehát elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol tavaly végig hozzájutott (és még most is hozzájut) a relatíve olcsó orosz olajhoz; bár a világpiaci árak az év második felében jelentősen mérséklődtek a javuló európai energiabiztonsági kilátások miatt, azonban még mindig jóval magasabban alakultak, mint az orosz termékárak. Annak ellenére ment ilyen jól a Molnak, hogy majdnem az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hatott a működésre.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján újra magas számokat érhetett el a vállalat a legtöbb soron, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a termékárak továbbra is magasan állnak, és a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Újabb rekordra azonban egyik fontosabb soron sem számítanak az elemzők a negyedévre vonatkozóan: az elmúlt hónapokban begyorsuló olajáresés meglátszódhat az Upsream szegmens teljesítményén, illetve a második és a harmadik negyedévi időszakhoz képest beszűkült Brent-Ural spread miatt a Downstreamben sem várnak új csúcsot a szakértők.
Tavaly a jegybanki és a lakossági vásárlásoknak köszönhetően erős volt a kereslet az arany iránt, számos körülmény pedig abba az irányba mutat, hogy ez a tendencia idén tovább folytatódhat. A dollárgyengüléssel, a kínai gazdasági újranyitással és az inflációs kockázatokkal teletűzdelt makrogazdasági környezetben az elemzők aranyár-előrejelzései túlnyomórészt emelkedést vetítenek előre 2023-ban - az Arany Világtanács egy elemzésben összegyűjtötte azokat a fontosabb tényezőket, amik a fentiek mellett az aranyár emelkedését hosszú távon támogathatják.
Az ársapka pénzügyi eredményeket befolyásoló negatív hatása ellenére is folytatja a beruházásokat hazánkban a Shell Hungary, az energiaipari nagyvállalatnál biztosítottnak látják a magyarországi tevékenység folytatását, illetve a korábban elindított széleskörű terveket is végre tervezik hajtani, többek között bővítik töltőállomás-hálózatukat és újabb elektromos töltőpontokat telepítenek. Emellett a forgalmukban az üzemanyagok mellett kínált Shell Café márka és termékei is egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be, tudhattuk meg Vecsey Saroltától, a Shell Hungary Mobilitási Üzletágának Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatójától, aki az ársapka kivezetését követő piaci folyamatokról és 2023-ra vonatkozó tervekről beszélt lapunknak.
A szokatlanul meleg tél, a szigorú koronavírus-politika miatti visszaeső kínai energiakereslet, valamint a globális LNG-piacokon és az európai gázvezeték-ellátás tekintetében a kellemetlen meglepetések elmaradása jelentősen javította az európai földgáz-ellátás helyzetét tavaly, aminek köszönhetően az augusztusban egekbe szökő gázár az év végére nagyon visszaesett. Az idei telet tehát megúsztuk, itt az ideje a jövőre koncentrálni: az európai gázpiaci egyensúly a következő két évben továbbra is központi téma lesz, a rendszerben ugyanis nagyon kevés tartalék van arra, hogy kompenzálja az esetlegesen felmerülő, nem-orosz eredetű ellátási kockázatokat. De pontosan mik is ezek a kockázatok, és mekkora extra fölgázkereslet-növekedést vagy kínálatkiesést jelenthetnek? És mi lehet a megoldás az előttünk álló nehézségek kezelésére, hogyan lehet felkészülni a következő télre, hogyan lehet elkerülni, hogy a tavaly augusztusi horrorárak megismétlődjenek? Ezeket a témákat járjuk körül elemzésünkben, melynek magját a Bruegel Institute írása adja.
Pár napon belül életbe lép a hatodik uniós szankciós csomag második része, aminek értelmében tilos lesz az EU tagországainak Oroszországból származó finomított termékeket, például dízelt és benzint importálni. Ez alól Magyarország több régiós országgal együtt felmentést kapott, de talán ennél is fontosabb, hogy egy nemrég kiharcolt lazításon keresztül azt is elértük, hogy megnyílt a lehetőség a régiós országokbeli feldolgozott termékexportra egy bizonyos mértékig, így a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója is exportálhatja a régióban a termékeket. De mégis mekkora arányban, és miért pont így lett kidolgozva a régió energiabiztonságának szempontjából kulcsfontosságú könnyítés? Mit jelent mindez a finomítók átállására nézve, mennyire ösztönzi az intézkedés a teljes leválást az orosz eredetű nyersolajról? Többek között ezekről beszélgettünk a Mol szakértőivel.
A hivatalos adatok alapján a régióban jelenleg Magyarországon lehet az egyik legdrágábban tankolni a benzinkutakon, egyedül Ausztria veszi fel a "versenyt" az előkelőnek nem feltétlenül nevezhető pozícióért. A rekordmagas árak kiváltó okairól a tegnapi elemzésünkben már beszéltünk, ezt követően azt jártuk körbe az iparági szereplők közreműködésével, hogy mi állhat a mostanában látott érdekes hazai árképzési dinamika hátterében. Az elmúlt hetekben ugyanis bár jellemzően az olajár-emelkedéssel párhuzamosan nőttek a beszerzési árak, de a kiskereskedelmi áraknál ez nem, vagy csak jóval kisebb mértékben látszódott meg - de mi lehet ennek az oka?
Az üzemanyagárstop kivezetése óta ismét a "piac árazza" a hazai benzin-és gázolajárak alakulását, ennek megfelelően hektikusan változó árakat láthattunk a világpiaci olajárak változékonyságával párhuzamosan a magyar benzinkutakon. A hazai kutak régiószinten rekordmagas árait azonban nem csak a Brent típusú kőolaj árfolyama határozza meg, több olyan tényező együttállásáról van szó, amelyek jelentős árfelhajtó tényezőnek bizonyultak és bizonyulhatnak a jövőben egyes energiapiaci szakértők szerint. Az árstop-intézkedés kivezetése után nehezen visszaépülő import mellett a jelenlegi adópolitika problémáiról beszélgettünk többek között Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével, de Bujdos Esztert, a Holtankoljak.hu ügyvezetőjét is megszólaltattuk az üzemanyagárak várható alakulásával kapcsolatban. A magyar gazdaság előtt álló főbb energiapiaci kihívásokról a Portfolio jövő kedden, január 31-én este egy külön szakmai rendezvényt is rendez, amelynek részletei itt érhetők el.
Remekül indult az év a világ tőzsdéin, és ez hatványozottan igaz a keleti piacok tekintetében: a szigorú kínai zéró-covid politika fokozatos elhagyása és a technológiai szektornál végbemenő szabályozói lazulás egy olyan környezetet teremtett, amiben valósággal szárnyalni tudtak az iránymutató indexek, különös tekintettel a kínai piacra. Egyre optimistábbak az elemzők és a Wall Street-i brókerek a rövid és a hosszabb távú kilátások tekintetében is, de azért bőven akad félnivaló a befektetők számára.
Könnyű beleesni abba az illúzióba, hogy az új naptári év beköszöntével új korszak nyílik az élet más fontos területein is, például a világgazdaságban és a tőzsdéken. Míg az előbbi nem igazán mondható el, addig az utóbbi hatványozottan igaznak bizonyul egyelőre: 2023-at mintha újévi ralira vonatkozó fogadalommal indították volna a világ részvénypiacai, komoly emelkedést láthattunk a vezető tőzsdéken az első szűk három hétben. A gazdasági körülmények jelentős javulásának hiányában végbemenő részvénypiaci rali során adódik a kérdés: az összes elképzelhető nehézséget és kétséget beárazva megtalálta volna a piac még tavaly a mélypontot, vagy tényleg csak év eleji fellángolásról van szó? Jövőbe mutató kristálygömbbel sajnos továbbra sem rendelkezünk, de a különböző hangulatindexek jelzései iránymutatóként tudnak talán szolgálni.
Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a tavalyi év egyik legfelkapottabb mémrészvényének számító, elsősorban lakberendezési kiegészítőket kínáló Bed Bath & Beyond vállalat csődbe fog menni. Egy átlagos világban egy átlagos részvénynél ilyenkor egyértelműen menekülnének a befektetők a papírtól, a földbe döngölve az árfolyamot - de amikor a reddites kisbefektetők beszállnak a buliba, akkor bizony néha ki kell dobni a normákat az ablakon.
Hiába szakadtak be a tavalyi évben a tőzsdék a jegybankok sorozatos kamatemeléseinek és az egyre erősödő recessziós félelmeknek köszönhetően, egy ilyen baljós környezetben is akadnak örök optimisták, akik egy-egy vállalat részvényében meglátják a szárnyalás lehetőségét. Az ilyen megmondóemberek egyik leghíresebbike Jim Cramer, aki bár elismerte, hogy nehéz időszak vár ránk a tőzsdéken, ám nemrég előrukkolt néhány vállalattal, amelyek részvénye nagyot emlkedhet szerinte az előttünk álló évben. Persze azért fontos kihangsúlyozni, hogy nem feltétlenül kell készpénznek venni a sokak által kritizált műsorvezető ajánlásait, alábbi elemzésünkben azt a három vállalatot nézzük meg közelebbről, amikben mi is láttunk fantáziát.
A 2022-es évre még nagyon sokáig fogunk emlékezni: a sokadik hullám és oltás után kezdtük végre elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Jött tehát a háború, elszabadult a már előtte is meredeken emelkedő infláció, a monetáris politika példátlan tempójú kamatemelésekkel próbálta és próbálja tartani a lépést, közben egyre hangosabban kopogtat az ablakon a globális recesszió réme. Az ehhez hasonló helyzetekben a történelem során gyakran a különböző menekülőeszközöknél kereste a helyét a tőke: a 2022-es év viszontagságai után elmondhatjuk, hogy egy elég minőségi táptalaj alakult ki az arany csillogásához 2023-ra. De mit gondolnak az elemzők, miért lehet az idei év sztárterméke a sárga nemesfém? És ha ez valóban így lesz, akkor mégis milyen konkrét befektetési lehetőségek kínálkoznak?
Sok mindent el lehet mondani erről az évről, csak éppen azt nem, hogy unalmas lett volna. A sokadik hullám és oltás után lassan kezdtük elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve végre fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Hogyan repítette az égbe az orosz-ukrán háború az olajárat, és miért tudott mégis szinte teljesen visszaesni az árfolyam az év elején látott szintre? Mi történt közben a nagyvállalatokkal, tényleg brutális extraprofitokat zsebeltek be? Egyáltalán, mire lehet számítani 2023-ban az európai energiabiztonság tekintetében? Rengeteg a kérdés, de akadnak válaszok is: év végi összefoglaló írásunkban az olajipar idei, talán megismételhetetlen évét járjuk körül.
A hétvégén érkezett a bejelentés, hogy a Mol magántőkealapokkal konzorciumban többségi tulajdonrészt tervez szerezni a megújuló energiára fókuszáló Alteóban. Ezt követően az Alteo által kibocsátott valamennyi törzsrészvényre vételi ajánlatot terveznek tenni az új nagytulajdonosok, az ajánlati ár relatíve alacsonyan, a pénteki záróár alatt és jóval az elemzői konszenzus alatt került meghatározásra. De mit érdemes jelenleg tudni az idén valósággal szárnyaló energiavállalatról, mit gondolnak a kilátásokkal kapcsolatban az elemzők? Érdemes a befektetőknek eladni a részvényt?
Soha nem volt még akkora egyheti üzemanyag forgalmunk, mint a 480 forintos hatásági ársapka eltörlése előtti napokban, ami oda vezetett, hogy „a hálózatunknak közel a felén alakultak ki készlethiányok” – árulta el a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Balogh Tibor. Az OMV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója egyúttal azt a várakozását is megfogalmazta, hogy „a napokban talán eljutunk oda, hogy az alaptermékek megjelennek minden töltőállomáson”. Szavai szerint nagyjából két hónap kell ahhoz, mire lényegében normalizálódhat a magyarországi üzemanyagpiac, amikorra már hatályba lép az új oroszellenes olajszankció, igaz annak szerinte nem rögtön lesz hatása az itthoni helyzetre. Balogh Tibor a beszélgetés során jelentette be, hogy két héttel az év végi határidő előtt visszatöltötték az állami üzemanyag készletekből nyáron igénybe vett mennyiséget, és azt is hangsúlyozta, hogy az OMV folyamatosan, tehát még a nyári finomítói baleset idején is importált üzemanyagot Magyarországra, és ezért lehet az idei piaci részesedésük 10 százalék körüli a megugrott országos forgalmon belül. Az interjúban szóba került még többek között az OMV Hungária idei veszteségének mértéke, a bécsi központ ezzel kapcsolatos hozzáállása, az ársapkán kívüli egyéb nehezítő tényezők, illetve az is, hogy a piaci szerkezet hogyan alakulhat át.
Horvátország is meg fogja adóztatni a háború okozta energiaválság miatt "extraprofitot" elérő ágazatokat, most ki is derültek a konkrét részletek. A vezető horvát energiaipari konszernben, az INA-ban való többségi tulajdonrésze apropóján ez kimondottan kedvezőtlen körülmény a Mol számára, a magyar olajcég ugyanis 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát vállalatban. De pontosan mekkora extra adót fizethet ki az INA az idei eredményéből, és ez milyen mértékben fogja rontani a Mol nyereségességét?
Az év elején kitört háború a feje tetejére állította az energiapiacot: az európai retorziókra reagálva az oroszok jelentősen visszafogták a kontinensre érkező gázszállítást, aminek következtében valósággal az egekbe szökött a gáz ára, ez hatalmas problémákat okozott az ellátási rendszernek és kilátástalannak tűnő helyzetbe sodort egész iparágakat. Azóta többek között a rekordmennyiségű cseppfolyósított földgáz beáramlásának köszönhetően mérséklődött a helyzet, az azonban továbbra is központi kérdés a döntéshozók számára, hogy az energiacégekre kivetett különadók és a keresletcsökkentési intézkedések mellett hogyan avatkoznak be az energiapiacon jövőre annak tudatában, hogy egy kedvezőtlenebb szcenárió megvalósulása esetén akár 57 milliárd köbméteres hiány is kialakulhat a gázpiacon.
