Újabb három hónappal elhalasztotta a kormány a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt aktuális szabad csatlakozási kapacitásról, valamint a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló következő részletes tájékoztató közzétételének határidejét. Ez lényegében azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon nem lehet kereskedelmi célú új erőművet fejleszteni.
Hogyan alakulnak az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú technológiák jelenlegi kapacitásai, mi várható a következőkben, és hogyan viszonyul mindez a 2050-es karbonsemlegességi cél eléréséhez szükségesnek tartott bővülési pályákhoz? A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb éves jelentésében (World Energy Outlook, WEO 2022) vizsgálta meg a kérdést.
Figyelemreméltó csökkenést mutat az import aránya a magyarországi villamosenergia-ellátásban az elmúlt hetekben. A végleges havi statisztika csak később, várhatóan november első felében jelenik majd meg, de a Mavir honlapján található közel valós idejű adatok már most is egyértelműen azt jelzik, hogy az ország nettó importőri pozíciója részben az export érdemi fokozásának köszönhetően érdemben mérséklődhet októberben.
Amint arra számítani lehetett, tovább fokozta a háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) iránti keresletet az az október 13-i bejelentés, miszerint a kormány az új telepítési igények esetében felfüggeszti a hálózatra való betáplálás lehetőségét.
A háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerek beépített teljesítőképessége 30 MW-tal, a nagyobb napelemparkok teljesítőképessége pedig közel 70 MW-tal nőtt, vagyis a hazai fotovoltaikus kapacitás összességében csaknem 100 MW-tal bővült szeptember elsejétől október elejéig. A magyarországi fotovoltaikus termelők összesített beépített teljesítőképessége így már 3678 MW.
Folytatódott a magyarországi áramfogyasztás június óta tartó csökkenése szeptemberben. Legutóbb 2013-ban, a 2008-as gazdasági világválság második hullámának hazai lecsengése idején volt alacsonyabb a felhasználás.
A biztonsági üzemanyagtartalék kezelő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) 2022. szeptember 21-én valójában motorikus gázolaj beszerzésének céljával írt ki pályázatot, nem pedig a stratégiai készletből történő további értékesítésre, amint azt előző cikkünkben tévesen írtuk, jelezte felénk az MSZKSZ. A Szövetség adatai szerint szeptember végére már kismértékben ismét emelkedett a hazai biztonsági gázolajtartalék az augusztus 31-i állapothoz képest, ami fordulatot jelez a február vége óta tartó csökkenő trendben.
Két lényeges döntést hozott szerdai ülésén a kormány - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A pedagógusok első ránézésre kedvező híreket kaptak, mert az eddig tervezettnél nagyobb béremelést ígért nekik a Miniszterelnökséget vezető miniszter (igaz, csak 2024-25-ben lehet okuk az igazi örömre), a napelemet telepíteni tervezőket és a napelemes piacot viszont leforrázta a kormány, ugyanis az újonnan történő háztartási és céges telepítések esetén megszűnik a szaldó elszámolás. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy bár már a levegőben volt a szabályozásváltozás, miért számít ez mégis drasztikus beavatkozásnak a piacba, miért kényszerült mégis ilyen lépésre a kormány és milyen következményekkel járhat ez egyéni, valamint makroszinten egy energiaválságos időszakban. Érdekes dolgokat vetít előre az a vállalás is, amit a kormány az engedélyeztetés terén tett.
Az E.ON-nál az új online igénybeadási felület használatára kérik ügyfeleiket, mert ez jelentősen csökkenti az igények feldolgozási idejét, ugyanakkor tájékoztatásuk szerint a nagyszámú érdeklődés miatt a jövőben a szokásosnál hosszabb feldolgozási időre kell számítani. Szeptember közepe óta az OPUS TITÁSZ-nál is egyszerűsített ügymenettel kezelik a HMKE igénybejelentéseket, amely körülbelül harmadára csökkentheti az engedélyeztetéshez szükséges időtartamot, fontosnak tartják azonban megjegyezni, hogy a HMKE-k létesítésének, ezáltal a teljes folyamat átfutásának időszükséglete az ügyfelek által megbízott vállalkozásoktól függ.
A hazai kkv-k és nagyobb iparvállalatok részéről óriási az igény a saját fogyasztásra termelő napelemes rendszerekre, amelyekkel érdemben csökkenthetik magas villanyszámlájukat, illetve részben gázfogyasztásukat is képesek kiváltani. Egyelőre azonban a közelmúltban szigorított követelmények, illetve az egyedi eljárások leállítása miatt nem tudnak engedélyeztetni ilyen új naperőműveket. Miután az elszálló piaci energiaárak már számos cég működését is veszélyztetik, a kormány újragondolás tárgyává tette a rugalmassági kapacitás telepítésére vonatkozó, nyáron bevezetett követelményt, és az engedélyezési határidők rövidülését ígéri, amint ez az október 4-i Portfolio Energy Investment Forum konferencián elhangzott bejelentésekből kiderült. Az ígéretek teljesülése az egész magyar gazdaság számára hatalmas jelentőséggel bírna.
Augusztusban minden korábbinál nagyobb, mintegy 40 milliárd forint volt az az összeg, ami abból képződött, hogy a zöldáram magyarországi termelésének támogatását szolgáló rendszerek fenntartásának költségei negatívvá váltak a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt. Ez a pénzeszköz a korábbi szabályozás szerint az elmúlt években a támogatási költségeket álló iparvállalatokat illette, de április óta a lakossági földgázszolgáltatónak utalják. Az összeg azóta összességében meghaladta a 90 milliárd forintot.
Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében - áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.
A 70-es évek olajválságai ráirányították a fejlett ipari országok figyelmét a kőolaj és kőolajtermékek stratégiai készletezésének szükségességére, míg Magyarországon a rendszerváltást követően merült fel az ellátásbiztonság állami szabályozásának igénye. Röviden bemutatjuk, ki tárolja és hol a hazai biztonsági üzemanyag-tartalékokat, miből finanszírozzák a tárolás költségeit és hogy hogyan őrzik meg a készletek minőségét.
Tovább nőtt a magyarországi naperőművek beépített teljesítőképessége augusztusban, a mintegy 90 MW-os bővüléssel az összesített fotovoltaikus kapacitás megközelítette a 3570 MW-ot szeptember elsején - derül ki a Mavir által ismertetett adatokból. A rezsiszabályok módosulása, illetve az energiaárak emelkedése miatt pedig a piac még jobban felpöröghet, miután a napenergia iránt a nagy energiaigényű szereplők érdeklődése is megnőtt, de az elérhető támogatásokon sok múlhat – hangsúlyozza Lugos Roland, az Optimum Solar Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.
Hétfőn délelőtt 10 óra körül teljesen leállt a Mátrai Erőmű, és mivel a Paksi Atomerőmű 1. blokkja karbantartás miatt még mindig nem termel, valamint a borús idő miatt a naperőművek termelése is alacsony, az import aránya kiemelkedően magas a hazai áramellátásban és hétfő dél körül 40 százalék körül alakult.
Egészen 2016-ig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy az idei augusztusinál alacsonyabb országos villamosenergia-felhasználási értéket találjunk, pedig a nyár utolsó hónapja a második legmelegebb augusztus volt a 20. század kezdete óta. Ez arra utal, hogy folytatódott a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló kormányzati bejelentés után indult spórolás, azzal együtt, hogy az egyre nagyobb háztartási naperőmű kapacitás nem bekalkulált termelésével a valós fogyasztás jóval magasabb lehet a közöltnél.
Több szempontból figyelemre méltó módon bővült a hazai alternatív üzemanyagtöltő-infrastruktúra, miután Mosonmagyaróvár mellett, az M1-es autópályánál található egyik legnagyobb európai kamion töltőállomáson csütörtökön új cseppfolyósított földgáz (LNG) gyorstöltő állomás nyílt.
Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban – mondta el a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Horváth Péter János. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar gázszerződések mindenképpen növelik a magyar lakossági gázellátás biztonságát, de közben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiahatékonyságra, valamint az energiafüggetlenség fokozására, ezért az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítésére van szükség, valamint a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése a következő évek egyik kulcskérdése. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mellett a régiós országok, illetve Németország és Olaszország is erősen építettek eddig az olcsó orosz vezetékes gázra, amelyről egyszerűen nem lehet gyorsan leválni kellő egyéb alternatíva hiányában, maga a leválás pedig nagyobb gazdasági áldozatokkal járhat. Közben az máris látszik a heti gázfogyasztási adatokon, hogy mind a lakosság, mind az ipar elkezdett spórolni. Az interjúban szó volt többek között a dekarbonizáció folytatásáról, és a naperőművek hálózati csatlakozási stopjáról is. Az is kiderült, hogy a MEKH elnök szerint a németek kezében van az eszköz az extrém gázárak leszorítására, mégpedig az Északi Áramlat 2 engedélyezésével, az áramárak mérséklésére pedig javasolt lenne uniós szinten a fosszilis erőművek átmeneti mentesítése a kötelező karbonkvóta vásárlás alól.
Folynak a tárgyalások a magyar-ukrán áramkereskedelem feltételeiről, de a magyar átvitelirendszer-irányító szerint csak az uniós szabályzatoknak és irányelveknek megfelelő aukciós eljárás bevezetése esetén indítható el a kereskedelmi forgalom a magyar-ukrán határmetszéken, ahogyan ez más magyar határszakaszon is történik. A társaság szerint így nem alkalmazható az a korábbi kapacitáskiosztási gyakorlat sem, amelyre egyébként átmenetileg a szlovák-ukrán és román-ukrán határokon is támaszkodnak. A Mavir közlése szerint az ukrán fél 2-3 hónapos átfutási időt jelölt meg az eljárás legkorábbi bevezetésére.
A kormány ígérete szerint hamarosan konkrét javaslatokkal is ösztönözni fogja a split klímával való fűtést, de a H tarifa alkalmazásával a levegő-levegő hőszivattyú már jelenleg is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a gázzal vagy egyéb elektromos berendezésekkel „normál” tarifáról történő fűtés, különösen akkor, ha a fogyasztás átlépi az átlagként meghatározott szintet. Annak, aki az előttünk álló télen így szeretné otthonát melegen tartani, érdemes mielőbb elindítania a H tarifa igénylését az áramszolgáltatónál.
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek... 
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
