Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 424

Tényleg közeleg a magyar euró?

Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.

Az ingyen roamingtól leszünk európaiak?

A címben feltett, elsőre ostobának és provokatívnak tűnő kérdésre a válasz az, hogy IGEN. Az európai identitást nem Jean-Claude Juncker ünnepi beszéde vagy Donald Tusk szózatai fogják erősíteni, hanem az, ha az emberek a mindennapi életükben tapasztalják az egységes gazdasági térség előnyeit.

Ez aztán a nemzeti felemelkedés: zárjuk be a gimnáziumokat!

Parragh László szerint óriási hiba, hogy a polgármesterek nem zárnak be gimnáziumokat Magyarországon. A szakiskolákba (régi nevükön szakmunkásképzőkbe) kellenek a diákok, hogy kielégítsék a gyárak munkaerőigényét, csökkentve ezzel a krónikus munkaerőhiányt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan szakmai érvekkel támasztotta alá az ötletét, miszerint egy gyenge gimnázium "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.

Tényleg jön a soft-Brexit?

A brit választási eredmények egyetlen pozitív olvasata, hogy az eddigi tapogatózó Brexit-tárgyalásokon meglehetősen keményfejűnek mutatkozó konzervatívok koalícióra kényszerülve puhulni fognak, és így a hard-Brexit (az unióval való erőteljesebb szakítás) esélye csökken. Logikus, de nem feltétlenül van így.

Uniós béreket Magyarországnak!

A bérunió az új politikai szlogen, ami egyszerűnek és logikusnak tűnik: ha már egyszer egységes a piac ebben a fránya Európai Unióban, akkor a bérek is legyenek egységesek! Milyen kár, hogy ez az egész egy méretes butaság.

13. havi nyugdíj? Most komolyan, ennyire futja?

13. havi nyugdíj? Most komolyan, ennyire futja?

"Ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint", ígérte Orbán Viktor kormányfő néhány napja, ma pedig a szocialista miniszterelnök-jelölt, Botka László ígérte meg a 13. havi nyugdíj visszaadását. A nyugdíjasok mindig is kedvelt célpontjai voltak a politikusoknak, és úgy tűnik, az induló választási kampányban is szívesen feszegetik szét a nyugdíjrendszer kereteit. Pedig nem kellene.

Macron nem Le Pent verte meg

A franciák egy liberális centrista jelölt támogatásával fejezték ki nemtetszésüket a politikai elittel szemben. Macron győzelme sok kérdést vet fel, nem csak a politikai rendszerrel, hanem Európa jövőjével kapcsolatban is. A javuló gazdasági mutatók mellett a kétsebességes unió újra realitássá válhat.

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?

Az elmúlt három évben Magyarország GDP-arányos nettó külső adóssága 40% feletti szintről 20%-ra süllyedt. Amennyiben kitart ez a folyamat, három év múlva eltűnne ez az állomány. Mit jelentene ez, illetve valóban előállhat-e ilyen helyzet? Ezt járjuk körbe alábbi írásunkban.

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar

Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.

Nem az a veszély, hogy elfogynak a nyugdíjak, hanem hogy másra nem jut pénz

A mai nyugdíjrendszer nem is olyan sokára nem fog tudni a a mait megközelítő nyugdíjakat produkálni, a nagy vesztes a mai 30-50 éves korosztály - mondja Holtzer Péter. A nyugdíjszakértő szerint a korhatáremelés elkerülhetetlen, de még így is óriási szükség lesz olyan időskori jövedelemre, ami más logika mentén képződik. Holtzer szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a legnagyobb sikerrel egy "kvázi önkéntes" megtakarítási rendszer kecsegtet.

Tényleg 6,5 milliárd dollárba fájnak nekünk az orosz szankciók?

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása kapcsán felélénkültek a viták arról, hogy mekkora károkat okoznak a magyar gazdaságnak az orosz szankciók. Miután megismertük a külgazdasági minisztérium (KKM) 6,5 milliárd dolláros becslését, illetve a számítás mögött álló részleteket, bemutattuk, hogy a veszteség valójában egy nagyságrenddel kisebb lehet. A kormány a becslése mögött álló indoklást el is engedte, de a számot nem: egy másik fajta megközelítéssel megint hasonló eredményre jutott. A számítás azonban hasonló hibákkal terhelt, mint korábban. De melyek is az orosz térség azon gazdasági specialitásai, amelyek közrejátszottak a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében?

Ha most nem ruháznak be a magyar cégek, akkor soha

Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.

Nem hiszed el, mennyire ártanak nekünk az orosz szankciók

A héten több illetékes politikusunk is nyilatkozott arról, hogy az Oroszország elleni szankciók milyen súlyos károkat okoznak Magyarországnak. Úgy tűnik azonban, hogy a veszteségeket finoman szólva is eltúlozták. Számításaink szerint az exportban elszenvedett veszteséget a külgazdasági minisztérium durván túlbecsülte, és teljesen indokolatlanul teljes egészében a szankciókhoz kötötte, miközben a nagy részének ahhoz semmi köze sem volt.

Belerokkanhat Magyarország az autóipari forradalomba

Az autóiparban végbemenő forradalom kiemelten érintheti Magyarországot is, hiszen a kormányzati szándékkal összhangban, az ágazat rendkívüli ütemben bővült az elmúlt években. Cikksorozatunk hatodik részében arra kerestük a választ, hogy a feltételezhető változások hogyan hathatnak a magyar gazdaságra, milyen kihívásokkal kell megküzdenünk és miben bízhatunk.

Jöjjön a harmadik Széll Kálmán Terv!

Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.

Nyolc ok, amiért jöhet az újabb világválság

A válság mélypontja óta nem volt olyan időszak a világgazdaságban, amikor ennyi akut téma foglalkoztatta volna a szakmai közvéleményt. A tőke- és pénzpiaci befektetők és a makroközgazdászok egymással versengve ráncolják a homlokukat, amikor a kockázatokat kezdik sorolni. Összeszedtük a világ előtt álló legfőbb kihívásokat.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

A magyar olimpiai teljesítmény - Ahogyan eddig még nem láttad

Előkelő hely az éremtáblázaton, de két hellyel való visszacsúszás London óta. Sok arany, kevesebb ezüst, bronz. Hogyan értékeljük az olimpiai szereplést? Szeretjük mondogatni, hogy népességarányosan és a gazdagságunkhoz viszonyítva nagyon jók vagyunk. Megnéztük, mennyire. A lényeg: bár nem vagyunk egyedül, de Magyarország tényleg erőn felül szállítja az olimpiai érmeket.

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?

A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Közelegnek a hatalmas kamatfizetések az állampapíroknál – Mihez kezd a lakosság a pénzzel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.