• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
A szigetek, ahol egy óra alatt át lehetne kelni az Egyesült Államokból Oroszországba, mégis egy napot utaznánk

A szigetek, ahol egy óra alatt át lehetne kelni az Egyesült Államokból Oroszországba, mégis egy napot utaznánk

A Mercator-féle világtérképet böngészve alig szoktunk belegondolni, hogy az Egyesült Államokat és Oroszországot valójában nem két nagy óceán választja el egymástól, hanem csak a szűk Bering-szoros, amelyen keresztül több tízezer éve az emberiség Ázsiából indulva benépesítette Amerikát. De egy újabb, a földgömbre vetett pillantással azt is láthatjuk, hogy a két nagyhatalom egy kettős szigetnél még sokkal közelebb van egymáshoz: itt, a Diomede-szigeteknél mindössze 3,8 kilométer választja el egymástól a két országot, amelyet a hosszú, kilenc hónapos tél során, amikor a tenger befagy, gyalog 1–2 óra alatt is meg lehetne tenni. Már ha a két ország közötti, az ukrajnai háború miatti egyre nagyobb feszültség idején engedélyeznék ezt.

Repedezik Putyin birodalma? – Egymásnak ugrottak az oroszok, sokan már inkább békét akarnak

Repedezik Putyin birodalma? – Egymásnak ugrottak az oroszok, sokan már inkább békét akarnak

Bár az ukrajnai háborút támogatók a felmérések szerint még mindig jelentős többségben vannak Oroszországban, sokan ellenzik az inváziót, sőt a kemény állami fellépés ellenére még hangot is mernek adni kritikus véleményüknek. A háború és a putyini propaganda családtagok, rokonok közé is éket tudott verni, az ellentétes politikai oldalon állók már beszélni is alig beszélnek egymással. Hét ilyen családot mutat be az orosz rendező, Andrej Losak legújabb dokumentumfilmje egy a háborút támogató, illetve ellenző családtagon keresztül. Széteső házasságok, elmérgesedő testvéri kapcsolatok, megromló anya–gyermek viszony – ezt is magával hozta Oroszország ukrajnai háborúja.

Mindent boríthat egy pisztollyal hadonászó ügyvéd – Mi lesz az utóbbi évek egyik legfontosabb békefolyamatával?

Mindent boríthat egy pisztollyal hadonászó ügyvéd – Mi lesz az utóbbi évek egyik legfontosabb békefolyamatával?

Az Egyesült Államok és az egész Közel-Kelet aggódva figyeli Benjamin Netanjahu hatodik kormányának megalakulását, ugyanis abban fontos pozíciót, a nemzetbiztonsági miniszteri tisztséget kapta egy zsidó nacionalista és arabellenes politikus, Itamár Bengvir. Miközben 2020-ban sikerült tető alá hozni az arab–izraeli békefolyamat egyik legjelentősebb mérföldkövét, az Ábrahám-egyezményeket, a palesztinokat gyilkoló terroristákat éltető radikális ügyvéd kormányzati pozícióba kerülése a nehezen kiküzdött geopolitikai siker felborulásával fenyeget. Ez pedig egyre jobban aggasztja Izrael legfontosabb szövetségesét, az egyezmények megkötését Donald Trump elnöksége alatt segítő Egyesült Államokat is.

Szép csendben elveszti Putyin a legfontosabb barátait – De van öt ország, amelyre mindig számíthat

Szép csendben elveszti Putyin a legfontosabb barátait – De van öt ország, amelyre mindig számíthat

Moszkvának mindeddig nem sikerült olyan nemzetközi szövetségi rendszert kiépítenie maga köré, amely révén a kollektív Nyugat valódi kihívójaként jelenhetne meg a világpolitika színpadán, ahogy erről lényegében a Szovjetunió szétesése óta álmodozik. Az ukrajnai háború kirobbantása nemhogy segítette volna ebben, hanem még azok az országok is elkezdtek kihátrálni mögüle, amelyek korábban szilárdan az orosz érdekszféra részeinek látszottak. Kína sem támogatja Oroszországot, sőt még profitál is annak a háború miatti gazdasági és geopolitikai visszaeséséből. Ha megnézzük, az ENSZ Közgyűlésének szavazásain mely országok voksolnak Oroszország mellett, érdekes listát állíthatunk össze. Melyik az az öt ország, amelyik a leginkább kitart Moszkva mellett?

A létéért küzd Ukrajna szomszédja, miután szembeszállt Putyinnal – Újabb országot taszíthat káoszba az energiaválság?

A létéért küzd Ukrajna szomszédja, miután szembeszállt Putyinnal – Újabb országot taszíthat káoszba az energiaválság?

Az ukrán energetikai infrastruktúrát október 10-e óta lényegében folyamatosan érő rakéta- és dróntámadásoktól nemcsak Ukrajna szenved, hanem déli szomszédja, a 2,6 millió lakosú Moldova is. A hét eleji orosz rakétatámadások – melyek a lengyelországi rakétaincidenshez is vezettek – újra nagyon súlyosan érintették az ország áramellátását. Európa egyik legszegényebb országa a gázszállítások tekintetében szinte kizárólag az orosz állami Gazpromtól függ, amely nemrég jelentősen lecsökkentette a volt szovjet tagköztársaságnak szállított földgáz mennyiségét. Eközben Moldova Nyugat-barát kormányát Moszkva egy Izraelbe menekült korrupt oligarcha által szervezett tüntetésekkel akarja megbuktatni.

Megállították Trump visszatérését, de Bidenék feje is fájhat – Ők lesznek azok, akik eldöntik, ki uralja Amerikát?

Megállították Trump visszatérését, de Bidenék feje is fájhat – Ők lesznek azok, akik eldöntik, ki uralja Amerikát?

Még a félidős választások előtt, október végi cikkünkben írtunk két felmérésről, amelyben a latinó, vagyis a spanyolajkú és/vagy latin-amerikai országokból származó amerikai állampolgárok pártpreferenciáit mutattuk be. Bár a november 8-i félidős választások alapos kiértékelése még várat magára, exit pollokból és más vizsgálatokból már most levonhatunk néhány következtetést annak a választói csoportnak a választási viselkedésére nézve, amely a fehérek után már a második legnagyobb származási csoportot alkotja az Egyesült Államokban, és amely a legdinamikusabban növekszik, s ezzel arányaiban a legtöbb fiatal szavazót adja. Bár a latinók a mostani felmérések alapján még mindig egyértelműen a demokraták felé húznak, és nagy szerepük lehetett abban, hogy nem jött a „vörös hullám”, vagyis nagyarányú republikánus győzelem, van egy állam, ahol mára látványosan a republikánusok mellé álltak. Ez az állam pedig Florida, amelynek régi-új kormányzóját, Ron DeSantist a republikánus elnökjelölti, s ezzel az elnöki posztra is esélyesnek tartják.

Forró pillanatban csapódott rakéta a NATO területére – Van egy nagyon nagy tanulsága a történteknek

Forró pillanatban csapódott rakéta a NATO területére – Van egy nagyon nagy tanulsága a történteknek

Rakéta találta el az ukrán határhoz közeli lengyel falut, Przewodóvot, két ember életét vesztette. Az eset régóta nem látott feszültséget eredményezett a nemzetközi helyzetben, hiszen ha orosz rakétáról lett volna szó, azzal Oroszország – ha csak szándékolatlanul is – de NATO-területet támadott volna. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatták, az ukrán csapatok lőhették ki a rakétát, amellyel egy orosz rakétát akartak volna eltalálni, ami nem sikerült, így a kilőtt eszköz célt tévesztett. Joe Biden amerikai elnök is arra utalt, hogy a rakéta röppályája alapján valószínűtlen, hogy azt orosz területről lőtték volna ki. Az incidens rávilágít, hogy a nyugati országok, kiemelten az Egyesült Államok józanságot mutattak, és sikerült megelőzni a helyzet eszkalálódását. Mit tudunk, és mire számíthatunk?

Évtizedek óta nem látott katasztrófát okozhat Armageddon tábornok – Pokoli télre készül Ukrajna

Évtizedek óta nem látott katasztrófát okozhat Armageddon tábornok – Pokoli télre készül Ukrajna

Október 10-e óta Oroszország szisztematikusan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az infrastruktúra 40 százaléka vagy megsemmisült, vagy súlyos károkat szenvedett. Ukrajnában folyamatosak az áramszünetek, de a fűtés és a vízellátás is akadozik. Az ország olyan nehéz télre készül, amilyet vélhetően a második világháború utolsó tele, az 1944-45-ös tél óta nem tapasztalt. Ukrán vezető politikusok szerint humanitárius katasztrófa fenyeget, de a Nyugat további légvédelmi rendszerekkel segíti Ukrajnát az orosz rakéta- és dróntámadások elleni védekezésben, és közvetlen támogatást nyújt az energetikai rendszernek is, például már több mint 500 generátort szállítottak az uniós országok. Az ősz enyhe volt, de Ukrajnában a tél nagyon hideg tud lenni, Ukrajna a túlélésre játszik.

Hátat fordíthat az Egyesült Államok Ukrajnának? – Európa számára is óriási a tétje az amerikai félidős választásoknak

Hátat fordíthat az Egyesült Államok Ukrajnának? – Európa számára is óriási a tétje az amerikai félidős választásoknak

Bár az amerikai félidős választásokra – melynek során újraválasztják az amerikai Kongresszus alsóházát, a Képviselőházat, illetve a felsőházban, a Szenátusban is számos szenátori székért zajlik majd a küzdelem – korántsem vetül annyi figyelem, mint az amerikai elnökválasztásra, a tétje óriási, hiszen az a kérdés, hogy melyik párt áll a három hatalmi ág egyikének, a törvényhozásnak az élére. A Képviselőházban szinte biztosnak tűnik a republikánus győzelem, így a jelenleg ellenzékben lévő Republikánus Párt szinte biztos, hogy jelentős – korlátozó – hatást gyakorolhat Joe Biden további kétéves elnökségére. Európa számára különösen az ukrajnai háború kapcsán követett amerikai politika a fontos, és európai szemmel aggodalomra ad okot, hogy a republikánusok Donald Trump volt elnökhöz közel álló szárnya számos olyan nyilatkozatot tett, mely szerint lecsökkentenék, vagy akár meg is szüntetnék az Ukrajnának adott támogatást. Mi várhat Ukrajnára és Európára egy republikánus győzelem esetén?

Megrázó képsorok az ukrajnai invázióról – Így látja egy orosz filmrendező Putyin háborúját

Megrázó képsorok az ukrajnai invázióról – Így látja egy orosz filmrendező Putyin háborúját

November 2-án mutatták be Magyarországon a Szabadság tűz alatt. Ukrajna szabadságharca című új dokumentumfilmet, amelyet az ukrajnai háború első szűk három hónapjáról forgatott az Oscar-jelölt rendező, Jevgenyij Afinyevszkij. A megrázó alkotás egyéni sorsokon keresztül hozza közel az orosz invázió borzalmas mindennapjait, megszólaltatva civileket és katonákat, bemutatva az óvóhelyeken zajló életet, az orosz tüzérségi támadásokban lerombolt házakat, a bucsai és irpinyi tömegmészárlások helyszíneit, vagy éppen egy fiatal anya sorsán keresztül a mariupoli Azovsztal acélgyárban történteket.

Putyin kegyeit keresi a bajkeverő diktátor – Mit művel „Afrika Észak-Koreája” korunk egyik legvéresebb polgárháborújában?

Putyin kegyeit keresi a bajkeverő diktátor – Mit művel „Afrika Észak-Koreája” korunk egyik legvéresebb polgárháborújában?

Remény csillant föl korunk egyik legvéresebb polgárháborúja, az etióp polgárháború lezárására, miután fegyverszüneti tárgyalásra ültek le Dél-Afrikában a kormányerők és Tigré tartomány lázadói. A tűzszünet és a béke legnagyobb gátja a szomszédos Eritrea lehet, amely az etióp kormányerők oldalán avatkozott be a háborúba, és történelmi sérelmeiért akar revansot venni a tigréi lázadókon. Az „Afrika Észak-Koreájának” nevezett államot lassan három évtizede irányítja örökös diktátora, Isaias Afwerki, aki általános választásokon még soha nem mérette meg magát. Eritreából igazi katonaállam lett, és az etiópiai polgárháború miatt a helyzet tovább romlott, válogatás nélkül sorozzák be ugyanis az állampolgárokat a hadseregbe. Közben Afwerki már jó ideje Vlagyimir Putyin kegyeit keresi, számos alkalommal Oroszország oldalán voksolva az ENSZ-szavazásokon, Moszkva azonban egyelőre nem törekszik közelebbi viszonyra az afrikai latorállammal.

Példátlan stratégiai hibát követtek el az Egyesült Államok szomszédjában – 130 milliós ország kerülhet a drogkartellek uralma alá

Példátlan stratégiai hibát követtek el az Egyesült Államok szomszédjában – 130 milliós ország kerülhet a drogkartellek uralma alá

Az Egyesült Államokkal délről határos, mintegy 130 millió lakosú Mexikó egyre reménytelenebb küzdelmet folytat a drogkartellekkel szemben, amelyek az ország területének már csaknem egyharmada fölött gyakorolnak ellenőrzést. Évente több ezer áldozata van a drogbandák közötti harcoknak, illetve a mexikói állam drogkartellek elleni háborújának, gyakorlatilag mindennapossá váltak a fényes nappal zajló leszámolások, amelyekben számos civil is életét veszti. Bár a jelenlegi mexikói elnök új stratégiát hirdetett a kartellekkel szemben, inkább csak azt érte el, hogy az eddig úgy-ahogy működő kábítószer-ellenes intézményrendszert is lerombolta. Bár az Egyesült Államok jelentős támogatást adott a küzdelemre Mexikónak, részben éppen az enyhe amerikai fegyverárusítási szabályoknak is köszönhető, hogy a drogbandák olyan mértékben föl tudták fegyverezni magukat, hogy sok régióban túlerőbe kerültek a mexikói helyi rendőrségekkel szemben.

Brutális kampány után kerül sor elnökválasztásra a világ egyik legnagyobb országában, de lehet, hogy a legrosszabb még csak ezután jön

Brutális kampány után kerül sor elnökválasztásra a világ egyik legnagyobb országában, de lehet, hogy a legrosszabb még csak ezután jön

Október 30-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. A tét az, hogy ki fogja vezetni a világ 12. legnagyobb gazdaságát, amelynek fontos szerepe van Dél-Amerika stabilitása szempontjából. Azonban Brazíliában az instabilitás jelei mutatkoznak: a két jelölt nagyon durva kampányt folytatott egymás ellen, Bolsonaro egy szövetségese pedig fegyverrel támadt az őt letartóztatni kívánó rendőrökre. Mivel a jelenlegi elnök korábban utalt rá, hogy nem fogja elfogadni az eredményt, ha nem ő nyer, sokan attól tartanak, hogy Lula győzelme esetén elszabadult a pokol Brazíliában.

Bajban van Joe Biden – Egyetlen választói rétegen áll vagy bukik az elnök sorsa?

Bajban van Joe Biden – Egyetlen választói rétegen áll vagy bukik az elnök sorsa?

A Demokrata Párt számára sokáig trivialitás volt, hogy a latinó, vagyis a spanyolajkú és/vagy latin-amerikai országokból bevándorolt lakosság körében egyértelműen vezet, és ebben az egyre népesebb szavazói rétegben a republikánusok labdába sem rúghatnak. A 2020-as elnökválasztáson azonban a vesztes Donald Trump még több latinó voksot szerzett, mint a 2016-oson, a trendek pedig azt mutatják, hogy bár a latinók továbbra is egyértelmű többsége demokrata, egyre népszerűbb körükben a Republikánus Párt is. Mivel pedig a latinók az egyik legdinamikusabban növekvő csoport az Egyesült Államokban, az ő megnyerésük egyre fontosabb lesz a két nagy párt számára, különösen a déli államokban.

Egy egész térséget lángba boríthat két ország titkos kapcsolata – Szövevényes politikai játszma hozhatja el a következő nagy háborút?

Egy egész térséget lángba boríthat két ország titkos kapcsolata – Szövevényes politikai játszma hozhatja el a következő nagy háborút?

Irán háromnapos hadgyakorlatot tartott az Azerbajdzsánnal közös határa közelében. Bár Teherán hangsúlyozta, hogy csak rutinműveletről van szó, az esemény mögött nagyon szövevényes geopolitikai játszma sejlik föl, melyben része van az Azerbajdzsán és Örményország Hegyi-Karabah miatti évtizedes konfliktusának, Izrael és Irán halálos ellenségeskedésének és nem utolsósorban egy jobbára titkos kapcsolatnak Izrael és Azerbajdzsán között. Igazán veszélyes lőporos hordó körvonalai rajzolódnak ki a Dél-Kaukázus és a Közel-Kelet térségében, ami a régió lángra lobbanásával is fenyegethet.

Küzdelem az utolsó vérig – Korunk leghalálosabb polgárháborúja zajlik az ősi országban, mégis alig hallunk róla

Küzdelem az utolsó vérig – Korunk leghalálosabb polgárháborúja zajlik az ősi országban, mégis alig hallunk róla

Már csaknem két éve tart a polgárháború Afrika második legnépesebb országában – szakértők szerint napjaink, sőt az elmúlt évtizedek egyik legvéresebb konfliktusáról van szó, a világsajtó ingerküszöbét mégis alig éri el. A polgárháborút kezdő és a néhány hónapja még a fővárost is fenyegető Tigré tartománybeli lázadók mára saját területükre szorultak vissza, az etióp és a vele szövetséges eritreai kormányerők pedig folyamatosan támadják a régiót. A nemzetközi közösség által támogatott béketárgyalásokat határozatlan időre elhalasztották, így félő, hogy még nagyon sok emberéletet követel az így is több százezer áldozattal járó konfliktus.

Szép csendben épül az újabb Putyin-csatlós diktatúra – Szabályos leszámolás kezdődött az egyházzal szemben

Szép csendben épül az újabb Putyin-csatlós diktatúra – Szabályos leszámolás kezdődött az egyházzal szemben

Nicaragua messze nem szerepel annyit a világsajtó címlapjain, mint Oroszország, Venezuela, Észak-Korea vagy Irán, hiszen egy mindössze 6,6 millió fős, gazdaságilag jelentéktelen országról van szó, amely érdemben nem tud beleszólni a nagy geopolitikai folyamatokba. Az egykori kommunista gerillából lett többszörös elnök, Daniel Ortega azonban egyre látványosabban hívja fel a világ figyelmét országára: összerúgta a port az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal és Hollandiával, eddig utolsó országként elismerte Pekinget, és hangosan kiáll Oroszország ukrajnai inváziója mellett. Eközben a diktatúra egyre elnyomóbbá válik: lényegében megsemmisítették az ellenzéket, a független médiát, legújabban pedig koncentrált támadást indítottak a katolikus egyház ellen a mélyen vallásos országban. Menekülő apácák, őrizetbe vett püspök, összeesküvésért letartóztatott papok – az egyházüldözés miatt már Ferenc pápának is meg kellett szólalnia.

Száz évvel Mussolini hatalomra jutása után posztfasiszták alakítanak kormányt Olaszországban – Kísért a Hitler-csatlós diktátor szelleme?

Száz évvel Mussolini hatalomra jutása után posztfasiszták alakítanak kormányt Olaszországban – Kísért a Hitler-csatlós diktátor szelleme?

1945 óta először nyert posztfasiszta (múltú) párt választást Olaszországban. Az Olaszország Fivérei vezetője, Giorgia Meloni 1996-ban egy nyilvánosságra került videóban még az egykori fasiszta diktátort, Benito Mussolinit dicsérte, azonban az utóbbi években igyekezett hagyományos konzervatív erővé átfazonírozni pártját. Mussolini kultusza ugyanakkor egyre erősebb Olaszországban, és egyfajta nosztalgia alakult ki a Mussolini-korszak iránt, amelytől megpróbálják leválasztani a diktátor Hitlerrel kötött szövetségét. Közben egy új könyv brit levéltári kutatások alapján azt állítja, az Egyesült Királyság tevékenyen közreműködött Mussolini száz évvel ezelőtti hatalomra jutásában, jelentős pénzösszegekkel is támogatva a fasiszta mozgalmárt.

Kormányválság jöhet Európa vezető országában? – Egy helyi választás mindent boríthat

Kormányválság jöhet Európa vezető országában? – Egy helyi választás mindent boríthat

Németország negyedik legnépesebb tartományban, Alsó-Szászországban vasárnap helyi parlamenti választásokat tartottak, amelynek regionális jelentőségén túl az országos politikára is kihatása van. Bár a tartományi választások közel sem fordíthatók le egy az egyben a szövetségi szintre, bizonyos jelenségeket és trendeket mutatnak, például a kormánykoalíció és pártjainak megítélését. A helyi választás nagy vesztese a legkisebb koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt (FDP), amely kiesett a tartományi parlamentből. A pártvezetés a kudarc felelősségét igyekszik az országos koalícióra kenni, reakcióként pedig várhatóan nagyobb beleszólást követel majd magának a kormányban, ami kódolja a feszültséget a másik két koalíciós partnerrel, a szocialistákkal és a zöldekkel. Kormányválság jöhet Európa legerősebb gazdaságában? Talán itt még nem tartunk, az előjelek mindenesetre nem biztatók.

Nagyon furcsa dolgot árulnak el a számok Putyin mozgósítási terveiről – Egyre több helyen lángol föl az ellenállás Oroszországban

Nagyon furcsa dolgot árulnak el a számok Putyin mozgósítási terveiről – Egyre több helyen lángol föl az ellenállás Oroszországban

Számos beszámoló és felvétel terjed, illetve számos, hivatalosan ugyan meg nem erősített, de valószínű adat van arról, hogy Oroszország etnikai kisebbségeit aránytalanul nagy mértékben mozgósítják és küldik harcolni Ukrajnába. Az olyan, jelentős részben nemzetiségiek lakta régiók, mint az észak-kaukázusi Dagesztán vagy a távol-keleti Burjátföld már így is számarányukhoz képest sok katonát küldtek az ukrán frontokra. A mozgósítás ellen azonban az ellenállás is megjelent, ez pedig a Kreml számára igencsak kellemetlenné is válhat, még ha az orosz autoriter rendszert nem is rengeti meg.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility