Történelmi csúcs közelében van a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a magánszektort és a költségvetési szférát egyaránt sújtja. A gazdaság gyors kilábalásával az ország ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel a koronaválság előtt: a munkaerőhiánnyal. A probléma a következő időszakban még égetőbbé válhat.
A címben feltett kérdés keletkezésének körülményeiről is mesélek a cikkben, előbb azonban elnézést kérek azért, hogy nem folytattam a „320 az új 310” sorozatomat. Van egy mentségem: mire megírtam volna az újabb cikket, jöhetett volna a következő. A 400-as árfolyam elérésével sokakban merülhet fel a kérdés: szokjunk hozzá ehhez az árfolyamhoz?
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta sorra fogadják el az Oroszország elleni szankciókat a nyugati országok, miközben Ukrajnát fegyverrel és pénzzel támogatják. A szankciók mellett érvelők alapvető fontosságúnak tartják az agresszor meggyengítését, míg ellenzői hatástalannak minősítik azokat. Valójában minden egyes szankció mindkét félnek, tehát Európának is fájdalmas, mégis a mostani kellemetlenség a nyugati országok hosszú távú biztonságát szolgálja.
A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.
Rohamosan vásárolják fel az árstopos termékeket a kisboltosok, cukrászdák, vendéglősök a szupermarketekben és a diszkontokban, ezért egyre többször fordul elő, hogy áruhiány alakul ki a boltokban. A beszállítók gyorsan emelik az árakat, így a kisboltosok már olcsóbban tudják megvenni a termékeket (beszerezni az árut) a diszkontokban és a nagy láncoknál. A Lidl lépett: a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása érdekében nem ad el három árstopos terméket nagykereskedőknek. Könnyen lehet, hogy más cégek is követik majd a példáját.
Szinte mindenki arról beszél, hogy 20-30%-kal nőnek a szálláshelyárak. Szakmai szervezetek és szállásfoglaló portálok tapasztalata is az, hogy egyre többet kell fizetni a pihenésért. A KSH ennél kissé visszafogottabb emelkedést mér egyelőre. A következő hónapokban tovább nőhetnek az árak, és könnyen lehet, hogy nyáron már 30-40 ezer forint lesz a hotelek országos átlagára egy éjszakára két fő részére. Ez azt jelenti, hogy a frekventált üdülőhelyeken ennél is érdemben magasabb árakkal találkozhatunk.
Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat. Az iparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltatásokban sem akart az elmúlt 20 évben annyi cég árat emelni, mint most. A kiskereskedelemben tartósan magas szinten áll a drágítást tervezők száma. Miután az eddigi emelések ellenére sem csökken a kereslet, ezért könnyen megvalósíthatók az áremelési szándékok.
A rendszerváltás utáni legnagyobb és leghosszabb „akció” érhet véget napokon belül Magyarországon. Ennek következtében nagyot drágulhatnak a hatósági áras termékek. Lehetetlen pontosan megmondani, hogy az árstop végével meddig emelkedik az érintett termékek ára, de a Portfolio számításai szerint a csirkemell kilónkénti ára megközelítheti a 2000 forintot, egy liter UHT tejért pedig vélhetően több mint 320-330 forintot kell majd adni. A legtöbb hatósági áras terméknél a piaci ár májusban legalább 20-25%-kal magasabb lehet, mint most a rögzített. Persze a piaci ár csak akkor áll vissza, ha a kormányzat nem hosszabbítja meg az árstopot.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Magyarországon is emelkedni látszik a koronavírusos esetek száma, ezért továbbra is fontos lenne a tudatos maszkviselés – mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a Portfolio-nak. Véleménye szerint mindenkinek fel kell vennie a 3. oltást, mert a fél-egy évvel ezelőtti 2. oltás már nem segít. A vakcina azonban hatásos az omikron és a most terjedő BA.2 súlyos lefolyása ellen is. Kemenesi Gábor szerint most senki sem tudja megmondani, hogy mi vár ránk a koronavírus kapcsán rövid és hosszú távon. A vírus ugyan minden jel szerint próbál szezonális jelleget ölteni, de továbbra is rengeteg egyéb tényező befolyásolja, így a közeljövő erősen kiszámíthatatlan.
Vlagyimir Putyin akár úgy is bevonulhatott volna a történelembe, mint egy olyan diktátor, aki országában egy hazugságokra épített világot kialakítva létrehozott egy stabil, közepes jövedelmű gazdaságot. Hangozzon bármilyen furcsán, nem kis teljesítmény egy elnyomó rezsimtől, hogy ilyen szépen elvegetálnak a „közepes jövedelem csapdájában” nagyobb megrázkódtatások nélkül. Ehelyett Ukrajna lerohanásával Putyin a XX. század diktátoraihoz csatlakozik, aki most népét gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is a harmadik világ szegénységének és kilátástalanságának útjára vitte.
Az autoriter vezetőknek nincs sok választásuk, amikor elkezd gyengülni a hatalmuk. Sikertelenségeiket az emberek elhallgattatásával, a hírek teljes meghamisításával ellensúlyozzák, és megtévesztik a nemzetközi közösséget. Oroszország példáján keresztül ideje lenne megtanulni, hogy az autoriter rezsimek nemzetközi kereskedelembe való integrálása, a Nyugat által támogatott felemelése egyrészt nem hozza el a demokratizálódást, másrészt nem csak olcsó energiát, ruhát és okostelefont eredményez. A rezsimek ilyen közvetett támogatásért a demokratikus világ előbb-utóbb súlyos árat fizet.
Az árstopos termékeknél hatalmas forgalomnövekedés tapasztalható – értesült a Portfolio a kiskereskedelemre rálátó forrásoktól. Eddig 60-80%-os bővülésről hallottunk, de a forgalomnövekedés egy része könnyen lehet, hogy nem a háztartások vásárlási kedvével magyarázható. Még a mennyiségi korlátozás mellett is vannak olyan kisboltok, akiknek megéri betérni a nagy láncokba, hogy az ottani (a tavaly októberivel megegyező) áron tudjanak vásárolni, hiszen a beszállítók már ennél is magasabb átadási áron kínálják nekik a portékát, akik ráadásul újabb áremelést terveznek. Megkérdeztük a cégeket, hogy milyen mértékben nőtt a forgalmuk az árstopos termékeknél: akik válaszoltak, azok a kereslet erős növekedéséről számoltak be.
Olyan magas inflációs adat érkezett, amire egyetlen szakértő sem számított. Az áremelkedési ütem hónapok óta meglepetést okoz, és most már olyan gyorsan értéktelenedik el a pénz, ami komoly fejfájást okoz a vállalatoknak és a háztartásoknak is. Magyarország ezért évek óta nem látott problémával néz szembe, miután mindenki árat emelne és mindennapi témává vált az infláció.
Már tavaly nyáron is vakarhatta a fejét, aki nyaralni készült Magyarországon. És amikor eljött a várva várt pihenés, akkor az étteremben ráncolhatta a szemöldökét a számlára pillantva. Nos, a rossz hír az, hogy idén ennél is kellemetlenebb lesz a helyzet. A Covid ugyanis a csőd szélére küldte a turisztikai szektort, rengeteg szálláshely szűnt meg, ami visszavetette a versenyt, miközben a cégek költségei elszálltak. Az erős kereslet és a visszaeső kínálat miatt pedig most éppen az történik, mint a tankönyvekben: a piaci egyensúly magasabb áron áll helyre.
Néhány hete még beláthatatlan következményekről beszéltek a kiskereskedelmi szektor szereplői a februártól alkalmazandó árstop miatt. Ma már néhány következmény látszik. Ugyanis egyre több kisbolt beszerzési ára emelkedik az október 15-i kiskereskedelmi árszintjük fölé. A multinacionális vállalatok árai viszont számos esetben alacsonyabbak lesznek, mint azok a beszerzési árak, amiket a kisboltok képesek kialkudni a beszállítóktól. Ezért számos kisbolt utolsó utáni lehetőségként igyekezhet megoldani a beszerzését a nagykereskedő helyett a diszkontokban vagy a szupermarketekben, hogy ne legyen súlyos vesztesége, ugyanis a nagy láncoknál a fogyasztói ár is alacsonyabb. Ez azonban az árukészletek megcsappanásához vezethet a multiknál. A Portfolio információi szerint a Lidl után ezért több vállalat gondolkodik mennyiségi korlátozás bevezetésén. Az árstop tehát olyan kényszerhelyezeteket hozhat, amire kevesen gondoltak a bevezetésnél.
Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója szerint a koronavírus-járvány felgyorsította a világban zajló folyamatokat, amire nagyon nehéz reagálni. Úgy véli, az ellátási láncok problémái még jó ideig velünk maradhatnak, az alapanyagok hiányával és drágulásával idén is meg kell küzdeni. A vállalatok igyekezhetnek, hogy tovább csökkentsék az ellátási láncok bizonytalanságait és hosszúságát. Ez az év különösen nehéz lehet az eladósodott, kisebb vállalatoknak, akiket a hitelek mellett az áremelkedés súlya is nyom.
Csaknem 300 ezer magyar vallja magát munkanélkülinek, miközben a hivatalos adatok alapján kevesebb, mint 180 ezer embernek nincs állása. A KSH-tól kapott adatok alapján megnézzük, hogy milyen hatása volt a munkaerőpiacra a járványhullámoknak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a különböző módszerek szerint hány munkanélküli van, mit mutatnak a trendek, és milyenek a kilátások a munkaerőpiacon.
Magyarországon a kórházban kezelt koronavírusos betegek 55%-a meghalt a negyedik hullámban – ez adódik, ha a Kásler Miklós, Emmi-miniszter által közölt adatokkal számolnak a szakértők. Ez kifejezetten rossz, a Portfolio-nak nyilatkozó kutatók szerint hihetetlen arány nemzetközi összevetésben, ugyanis a kórházi esetek 80-90%-át meg tudják menteni a fejlett világban. Az általunk megkérdezett orvos és Covid-kórház jobb gyógyulási arányt tapasztalt annál, mint amit a miniszter mondott. Milyen számokról beszélt Kásler Miklós? Mi történik a magyar kórházakban? Milyen következtetéseket lehet levonni a most közölt adatokból?
A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
