Napokon belül nagy ajándékot kapnak a nyugdíjasok
A nyugdíjasok most pénteken kapják kézhez a 13. havi nyugdíj első szeletét. Talán a legjobbkor jutnak hozzá a plusz jövedelemhez.
A nyugdíjasok most pénteken kapják kézhez a 13. havi nyugdíj első szeletét. Talán a legjobbkor jutnak hozzá a plusz jövedelemhez.
A koronavírus-járvány rámutatott arra: a gyógyszerfejlesztés és a makrogazdasági mutatók között egyértelmű az összefüggés - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Kókai-Nagy Ákos. Az Innnovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy vélekedett: a pandémia bebizonyította azt is, hogy az innováció érték, a gyógyszerinnováció pedig befektetés a jövőbe. Szerinte a vakcina egy év alatt történő kifejlesztése óriási teljesítmény az iparág részéről, és a kormányok már az új mutációk elleni készítményeket is ezektől a gyártóktól várják. Az AIPM elnöke egyúttal más fertőző betegségek társadalmi következményeire is felhívta a figyelmet, ezeket csak átmenetileg szorítja háttérbe a járvány. Mindezeken túl a beszélgetés során szóba került az állam szerepvállalása a gyógyszerpiacon, az innovatív terápiák hozzáférése, a klinikai vizsgálatok előnyei, a minisztériumok és az egyesület ezeken a területeken zajló együttműködése, valamint a különadók ügye. A szakember elárulta: 2020-ban 100 milliárd forintos nagyságrendű extra terhet viselt az iparág az ágazati adók következtében, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem az adómérséklés a szektor elsődleges szempontja.
Magyarország történetének valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházása indulhat el az idei harmadik negyedévben a Fejér megyei Iváncsán azok után, hogy a dél-koreai SK Innovation bejelentette: a két komáromi gyárának építése után a harmadik Ázsián kívüli üzemének is Magyarországot választja helyszínként. Az elektromos autókhoz akkumulátort gyártó multi döntése hosszú távú elköteleződést jelez hazánk iránt, a harmadik gyár ugyanis 2028-ra érné el teljes kapacitását. Az üzem működése és jelentősége nemzetgazdasági szinten is látható lesz, de talán még ennél is fontosabb, hogy a dunaújvárosi térség hosszú szünet után újra egy nagy foglalkoztatóval bővül. A körzetből érkező kedvezőtlen hírek fényében ez akár életmentő is lehet.
Miközben a kormány a jelek szerint arra készül, hogy - a hazai járványügyi folyamatokkal összhangban - meghosszabbítja a korlátozó intézkedések időbeli hatályát, addig egyre többen és hangosabban szólalnak fel az újranyitás mellett. A gazdaság szereplői lassan három hónapja élnek korlátozások mellett, a nyitás melletti érvek egyre népszerűbbek a lezárásokkal sújtott cégek és az egyre türelmetlenebb lakosság körében egyaránt. Nem árt azonban tisztában lenni a veszélyekkel.
Látványosan lecsapódtak a koronavírus-járvány gazdasági következményei a tavalyi költségvetésben, ezzel egyfajta látleletnek is tekinthetjük. A Pénzügyminisztérium ugyanis a napokban hozta nyilvánosságra a 2020-as büdzsé részletes bevételi és kiadási számait, mely bemutatja, hogy a pandémia miként írta át a kormány eredeti terveit: a gazdálkodó szervezetek, a lakosság a vártnál kevesebb bevételt fizetett be a közösbe, a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek sokkal kisebb mértékben növekedtek a tervezettnél, közben a kiadások 6600 milliárd forinttal lettek magasabbak az előirányzatnál és még a Társadalombiztosítási Alapok is kilyukadtak.
Erős növekedést produkált a hazai gyógyszergyártó szektor 2019-ben, egy mutatószám jelzett csak kedvezőtlen trendet - derül ki a Nézőpont Intézet tanulmányából, amely a Magyosz-tagvállalatok adatközlésére épült. A szövetség háttérbeszélgetésén megszólaló gyógyszergyártó-vezérek szavaiból kiderült: a pandémiával terhelt 2020-as év okozott kihívásokat (többletköltség, ellátásbeli gondok), azonban a tavalyi év is bebizonyította, hogy a szektor válságálló.
A Dunaferr vezetése arról döntött, hogy az augusztusban felmondott kollektív szerződés megszűnésének időpontját kitolná április 30-ára, hogy több idő legyen a tárgyalásokra. A cégvezetés azonban a gesztusért cserébe komoly kérést fogalmazott meg, ami inkább tekinthető ultimátumnak, mintsem kérésnek.
Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.
A miniszterelnök már az új év első napjaiban kijelölte a következő egy év gazdaságpolitikai intézkedéseinek irányát. Jól azonosított célcsoportoknak nyújtana előnyt az állami költségvetésből. Eddig a nyugdíjasok (2021-től indul a 13. havi nyugdíj visszaépítése), valamint a gyermeket nevelők (otthonteremtési programokon keresztül) voltak a fókuszban, majd egy héten belül kiderült, hogy hozzájuk csatlakozhatnak a vidéki gazdák, valamint a fiatal dolgozók. Most ez utóbbi célközönségnek szánt intézkedés várható hatásait mutatjuk be. Ilyen lehet a fiatalok munkanélküliségének csökkenése, a jövedelmi helyzetük javulása, a fiatalok külföldi munkavállalásának fékezése, valamint a "mamahotelből" való kiszakadásuk.
Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
5548 milliárd forint mínusz. Ekkora deficitet ért el a költségvetés 2020-ban, pénzforgalmi szemléletben. A koronavírus-krízis és az arra adott kormányzati válaszok megtették a hatásukat. Főleg az utolsó pillanatban megvalósított pénzszórás volt látványos, bár kérdéses, hogy ezek mennyiben képesek kifejteni valós gazdaságélénkítő hatást 2020-ban és 2021-ben.
Minden várakozást felülmúló költségvetési hiány jött össze 2020-ban - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hétfői adatközléséből. A központi alrendszer ugyanis pénzforgalmi szemléletben 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ez pedig jócskán meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket, a minisztérium azonban hangsúlyozza azt is, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 9% körül lehet. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent és azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
Várhatóan 10 milliárd forint feletti árbevétellel zárja a 2020-as évet az idén 20 éves Budai Egészségközpont, amely ugyan elmarad a 11,5 milliárd forintos tervektől, de még így is 8-10 százalékos növekedésnek felel meg 2019-hez képest - hangzott el Varga Péter Pál, a szolgáltató ügyvezető igazgatójának online tájékoztatóján. A BEK alapítója arról is beszámolt, hogy 2020-ban 1,2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, jelezte, hogy tárgyalnak a minisztériummal a közfinanszírozott szerződésükről és azt is elmondta, hogy az idei orvosi béremelésnek milyen hatásai lesznek.
A parlament ősszel fogadta el a 2021-es adómódosításokat, azonban a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben a kormány még az utolsó pillanatban is döntött lényeges változásról. A rendkívüli időszak ugyanis rendkívüli jogszabályalkotásra ad lehetőséget a kormánynak. Ezért senkinek sem szabad meglepődnie, ha az idei - még járvánnyal terhelt - évben lesznek még olyan adómódosítások, amelyek a 2021-es évet érintik. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az idei átmeneti recessziós év után 2021-ben egyelőre csak óvatosan tér vissza a növekedés a magyar gazdaságba, 2022-re viszont valósággal berobbanhat a magyar gazdaság teljesítménye - olvasható ki a Pénzügyminisztérium 2020 utolsó napjának délutánján közzétett 2020-2024-re vonatkozó frissített makrogazdasági és költségvetési előrejelzésében.
Az egészségügy területén belül most a mesterséges intelligencia az egyik legfontosabb és leghasznosabb trend. A mesterséges intelligencia a XXI. század sztetoszkópja - vélekedett a Portfolio-nak adott páros interjúban Bubori Zsolt, az EIT Health régióért felelős vezetője. Szigeti Gyula, a Semmelweis Egyetem innovációs igazgatója pedig arról beszélt lapunknak, hogy idehaza a fókuszban vannak az MI megoldások, a hazai finanszírozási rendszer támogatja a mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket. A két szakemberrel a koronavírus-járvány következményeiről, tanulságairól, az egészségügyi rendszerek átalakulásáról, a világszínvonalú magyar ötletekről és terveikről, együttműködésük részleteiről is beszélgettünk.
A digitalizáció és a generációváltás nehézsége bizonyos szempontból egyazon tőről fakad: számos, nyolcvanas-kilencvenes években indult vállalkozásnak nincs még benne tapasztalata - vallja Személyi László, a Budapest Institute of Banking E-KKV képzésének programvezetője. Fábián Gergely, a Budapest Institute of Banking vezérigazgatója pedig azt hangoztatja, hogy most kell innoválni és digitalizálni, és ebben segít a Vállalkozz okosan! ingyenes és online elérhető E-KKV-tananyag, amelyet nemrégiben mutatott be közösen az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a BIB. A két szakemberrel a hazai kkv-tulajdonosokat és cégvezetőket célzó oktatási tananyag elindulásának apropóján, de nemcsak arról beszélgettünk. Interjúnkban szóba került a koronavírus-járvány oktatásra gyakorolt hatása, a mindent felforgató technológia, a hazai kkv-kat érintő generációváltás kihívása. Azt is megtudtuk: a projekt itt nem áll meg, új modulok, tananyagok érkeznek rövid időn belül.
Az agráradózási törvény jelentősége nem csak az adózási szabályok módosításában áll, ezzel új lendületet adunk a magyar agráriumnak - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ugyanakkor azt is leszögezte, hogy ezzel nem oldották meg a szektor minden problémáját, más stratégiai kérdéseket is napirendre kell venni, és ilyen az agráröröklés kérdése. Ezzel kapcsolatban annyit árult el az agrárügyi szakember, hogy egy ideje már folyik a műhelymunka, több ország gyakorlatát górcső alá véve. A NAK elnökével a magyar mezőgazdaság 2020-as évét értékelve beszéltünk a koronavírus-járvány hatásairól, a tartós következményeiről, a legfontosabb tanulságairól, a hazai élelmiszerek, áruk magyar boltokban tapasztalható részesedéséről, az online kereskedelem térnyeréséről. Meglátása szerint az agrártermékek piaca tartósan átalakul, nagyobb figyelem szegeződik a nemzeti szintű önellátottságra, ez pedig a hazai exporttörekvésekre is hatással lesz.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait kivédő Gazdaságvédelmi Akcióterv teljes mérete már eléri az idén várható GDP 28 százalékát. Vagyis az intézkedéscsomag GDP-arányosan 8 százalékot hízott az elmúlt néhány hónapban.
Rendkívüli, de meglepőnek nem mondható időpontban, december 24-én jelent meg egy olyan határozat, amivel a kormány több száz milliárd forintot mozgat meg - még az utolsó pillanatban is - a 2020-as költségvetésben. Ennek túlnyomó részét a kormány a - forrásaiból már 5 hónappal ezelőtt teljesen kimerült - Gazdaságvédelmi Alap terhére valósította meg, így az alap kiadásai számításaink szerint megközelítik a 4000 milliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy a kabinet becsléseink szerint az idén várható GDP közel 9%-át újraosztotta az alapon keresztül.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.