Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Hosszú ideig tartó huzavona után hivatalossá vált: komoly bajban van a Dunaferr és talán az utolsó próbálkozás zajlik éppen a nagy múltú vasmű életben tartására. A Portfolio megkeresésére ugyanis a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. megerősítette, hogy kivonult a céghez, vagyonfelügyeletet lát el. Közben a vasmű hajszálra van a kényszertörléstől, ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hetekkel ezelőtt felszólította a céget a beszámolók pótlására. A cél feltehetőleg a társaság csődjének megelőzése.
Hamarosan egy újabb olyan eszköz kerül a magyar adóhatóság kezébe, amely lehetővé teszi, hogy valós kontrolt tudjon gyakorolni a saját adóbevételei kapcsán. 2024. január elsejétől ugyanis a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például a bankoknak) a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekről is jelentést kell tenniük. Ez a lépés véget vethet a külföldi webshopok árelőnyének és a fogyasztókra magasabb árak várhatnak.
Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni - véli György Bence, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője. A Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerző, majd a bostoni Harvard Egyetemen kutató szakember fontos szerepet tölt be a Roska Botond világhírű vakságkutató által alapított bázeli intézetben, ő felel azért, hogy a látás visszaállítása érdekében végzett alapkutatások eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a magyarországi terveikről, annak előkészítő munkálatairól, az orvosok és a betegszervezetek szerepéről.
Mostanra az ellátó személyzet és a lakosság is fellélegezhetett, a járványhullám ugyanis lecsengett - értékelte az aktuális járványügyi folyamatokat a Portfolio-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke az interjúban ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre több olyan beteg jelentkezik az ellátórendszerben, aki az elmúlt időszakban a covid miatt várakozni kényszerült és jellemzően a korábbinál rosszabb az egészségi állapota. Nem lesz tehát könnyű a következő időszak az egészségügyben dolgozóknak, de biztosítani kell számukra a regenerálódást, ugyanis elmondása szerint a dolgozók a járványhullám utolsó heteiben a testi-lelki kimerülés határán mozogtak. A szakemberrel emellett beszéltünk arról, hogy mit éreznek az intézmények a felmondások terén, számít-e felmondási hullámra, hogy miért van emelkedő pályán újra a kórházak adóssága, és hogy a kórházszövetség részt vesz-e az egészségügy átalakításának folyamatában. Ficzere Andrea egyúttal javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeni ellátások kapcsán az interjúban, melynek apropóját az adta, hogy idén 90 éves a kórházszövetség és ezekben a napokban zajlik Siófokon a 33. éves kórházi kongresszus.
Ha az agráriumban zajló hatalmas fejlődést valóban le akarjuk követni a gyakorlatban is, akkor ahhoz elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítunk el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnénk felépíteni az elkövetkezendő években - nyilatkozta a Portfolio-nak Gyuricza Csaba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektorával beszélgettünk többek között a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve arról, hogy MATE miként szolgálja a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését.
Egyre több információt tudunk meg a kormány legújabb gazdaságpolitikai lépéséről, a gyermeket nevelő családok szja-visszatérítéséről. A közel 600 milliárd forintos költségvetési lazításnak viszont van egy fontos feltétele, a 2021-es gazdasági növekedésnek 5,5 százalék felett kell lennie. Bemutatjuk, hogy mennyire vehető biztosra a jövő évi pénzszórás.
Lassan megérkezik a valódi nyár. Ha már tavaszunk nem volt, akkor a jó időjárás minden óráját érdemes mostantól kihasználni. Főleg, hogy újranyitott és újra indult az ország. Ebben a helyzetben jöhet kapóra akár csak néhány napra a Mercedes C-200 kabrió változata. A 4 napon és 600 kilométeren át tartó élményautózás alatt ismét bebizonyosodott, az autó pár napos kibérlése könnyen függőséget okozhat és egyúttal a modell egy új célcsoportját is azonosítottuk.
Be fog következni egy robbanásszerű növekedés a magánegészségbiztosítások piacán - vetíti előre Almássy Gabriella, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója pedig szintén azt vallja, hogy komoly lehetőség van a magánegészségügyi biztosítások piacában. Nem véletlen ezért, hogy a saját területén meghatározó két szereplő a magyar piacon egyedülálló stratégiai együttműködésbe fogott. Ennek rövid távú eredménye egy közös cég, amely finanszírozza és megvalósítja, hogy a biztosító és a magánegészségügyi szolgáltató ügyfelei egy országos hálózatban, azonos minőség mellett jussanak ellátáshoz. Az együttműködés részleteiről, a jövőbeli tervekről a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a két cégvezető. Megtudtuk többek között azt is, hogy a fővárosban már évek óta zajló piaci konszolidáció és felvásárlási hullám be fog gyűrűzni az ország többi részére is, jelenleg is 10 akvizícióról tárgyalnak.
Számunkra és az egész terület számára egy fontos mérföldkő volt a tegnapi publikációnk, melyben bemutattuk, hogy egy 58 éves, teljesen vak ember részlegesen visszanyerte a látását. A beteg alapvető fényérzékenysége megmaradt, tudta például, hogy merről jön a fény, azonban objektumokat nem látott - vázolta fel előadásában Roska Botond kutató. A Svájcban dolgozó magyar orvos prezentációjában bemutatta a terápia mögötti kutatásokat, a beteg klinikai vizsgálatát, az átütő eredményeket prezentáló videót és beszélt a kutatások jövőjéről is.
A Beruházási Alap tartósan fennmaradhat a költségvetésben, ami komoly méretű szabad mozgásteret adhat a mindenkori kormánynak - derül ki a 2022-es költségvetés napokban beterjesztett fejezeti köteteiből. Az államháztartás 2021-2025-ös évekre vonatkozó mérlegéből további érdekességeket lehet kiolvasni.
Több szakmában is kiválósági központokat hozunk létre az adott terület nemzetközi hírű orvosaival, így létrejön minden szakmában egy kvázi országos kórházi osztály és a centrumok kiszolgálása érdekében az egész országra kiterjedő ellátórendszert építünk. Ennek köszönhetően több vidéki városban is a legmagasabb és egységes szakmai minőséggel találkozhatnak a betegeink a magánklinikáinkon - részletezte a TritonLife Csoport nagyívű, de már rövid távon megvalósuló terveit Fábián Lajos, a holding igazgatóságának elnöke. Az egészségszervezési- és biztosítási szakember azzal számol, hogy az általuk felépített rendszer mindenképpen magával hoz majd valamilyen finanszírozási változást. Ők készen állnak arra, hogy magánszolgáltatóként belépjenek a közfinanszírozott ellátásba. Az interjúban a járvány egészségügyre gyakorolt hatása, az egészségügy átalakításának folyamata, annak sikerének esélyei, a TritonLife Csoport elmúlt három évének működése és a magánszolgáltató-hálózat új vidéki központjainak konkrét helyszínei is szóba kerültek. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt három évben a kezdeti 2,2 milliárd forintos árbevételt megtriplázta a holding, a Róbert Magánkórházban pedig már évente 1800 gyermek születik. Arra is rákérdeztünk, hogy miből finanszírozza gyors terjeszkedését a csoport.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy héttel a 2022-es költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtása után a jövőre várható új adótervekről szóló törvénytervezetet is beterjesztette a parlamentnek. A kormány egyébként emellett további 19 törvénymódosítást nyújtott be kedden késő este. A 114 oldalas adócsomagban találhatunk olyan elemeket, amelyek érdekes adóváltozásokat jeleznek előre, ezek nagy része bizonyos csoportokat célzottan hoz előnyösebb helyzetbe. Ilyen a kriptodevizákban kereskedő befektetők, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak támogatást nyújtó szereplők, az érintett alapítványok, valamint a mostanában egyre divatosabb kockázati tőkealap-kezelők.
Komplex fejlesztésbe fogtunk, amelynek eredményeként a tervek szerint néhány év múlva tízezer fiatallal foglalkozunk majd 35 helyszínen a Kárpát-medencében - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a terjeszkedést azzal indokolta lapunknak, hogy a felsőoktatásban a tömegképzés elemei egyre markánsabbak, amit ellensúlyozni kell a legtehetségesebbekre fókuszált külön intézményrendszerrel. A tárca parlamenti és stratégiai államtitkára reagált azokra a kritikákra, miszerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának célja a közvagyon kiszervezése és azokra a felvetésekre is, hogy az alapítványok létrehozása azt üzenné, hogy az állam rossz gazda. A miniszterhelyettessel arról is beszélgettünk, hogy az alapítványoktól elvárás, hogy profi menedzsmentszemlélettel dolgozzanak (például az ingatlanvagyon terén), a profit azonban nem cél. Megosztotta elképzeléseit arról is, hogy a 2020 során az alapítványuknak juttatott extra költségvetési összeget mire költik el, a bővülési terveik mit jelentenek számokban, hol terveznek megjelenni a határon túl és hogy milyen céljaik vannak a Libri-Bookline Zrt-be történt bevásárlással. Elárulta azt is: szeretné, ha a cégcsoport tovább erősödne, bővülne, és fontos regionális szereplővé válna.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
Jelenleg nincs világos és értelmezhető kormányzati kommunikáció arra, hogy mikor és hogyan lehet ismét rendezvényeket tartani Magyarországon. Jellegükből adódóan azok más-más járványügyi intézkedéseket kívánnának, így indokolt lenne különbséget tenni a rendezvények között, tehát más-más nyitási szinthez is kellene hozzárendeli azokat. Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) elnöke szorgalmazza, hogy mielőbb megoldják azt, hogy kiszámítható és tervezhető legyen a belföldi rendezvényszervezés, amely nagyon sok, mintegy százezer embernek ad munkát, ezer milliárd forint árbevételt termelt 2019-ben, több mint 5000 cég él a szektorból, A Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban felhívta a figyelmet saját őszi rendezvényük példájára. A tavalyi Construma bebizonyította, hogy megfelelő biztonsági előírások mellett, jól kontrollált körülmények között az üzleti rendezvényszervezés a pandémiás időszakban is megoldható.
Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.
Május elsején indul a koronavírus elleni védőintézkedések feloldásának negyedik fokozata, ami a korábbi lépcsőfokokhoz képest látványos változásokat hoz: nemcsak az intézkedések tartalmában, hanem abban is, hogy azok nem vonatkoznak mindenkire egységesen. Megmutatjuk, milyen körülmények között fogunk élni mától néhány héten át.
Öt éven át tartó folyamatot zárt le a Duna Medical Center, miután ma hivatalosan is bemutatták a januárban megnyílt új kórházépületet, amelybe a legmodernebb csúcstechnológiát szállította a Medtronic, a magánklinika stratégiai partnere. A bejáráson megismerhettük az új épületet, annak szakmai tartalmát, és Gurney Anita, az intézmény ügyvezetője beszélt a Portfolio-nak a magánszolgáltató nagyratörő terveiről is. Jelenleg 28 aktív ágyat üzemeltetnek, ami duplázódást jelent az eddigiekhez képest, és egészen 130 aktív ágyig tudnak bővülni, de további lépcsőzetes bővülési tervei vannak a szolgáltatónak. Az magánegészségügyi szolgáltató bérlőként van jelen a klinika épületében, melynek tulajdonosa a DMC International Kft., amely Jellinek Dániel ingatlanbefektető érdekeltségébe tartozik.
Oroszi Beatrix epidemiológus és Jakab Ferenc virológus is egyetértett abban a Miérted című portál élő csütörtök esti beszélgetésében, hogy várható egy negyedik járványhullám a koronavírusban. Oroszi Beatrix szerint ezt az új variánsok indíthatják el és arra figyelmeztetett, hogy ha csak oltunk, akkor az nem elegendő a negyedik hullám kivédésére. A szakemberek beszéltek az indiai járványterjedés tanulságairól, az új variánsok szerepéről, a magyarországi újranyitás következményeiről és arról is, hogy mikor lehet vége a pandémiának.
Korábban soha nem látott mértékben működtek együtt a konkurens gyógyszergyártó cégek az elmúlt 14 hónapban. Ez pedig a koronavírus utáni időkre is hatással lehet, mondta a Portfolio-nak Irma Veberic, a Roche (Magyarország) Kft. ügyvezető igazgatója. A világ egyik legnagyobb gyógyszercégének magyarországi vezetője szerint a digitalizáció az egészségügyben is felpörgött, ugyanakkor vannak olyan betegségek, amikre még a vírussal terhelt időben is több figyelmet kellene fordítani.
