Bár jó hírek érkeznek a koronavírus-vakcina fejlesztésével kapcsolatosan, az Egyesült Államokban rekordmagasra ugrottak a fertőzésszámok és az államok sorra jelentik be az újabb lezárásokat. Ilyen környezetben egyre égetőbb kérdés, hogy mikor jön az újabb gazdaságstimulációs csomag, hiszen a tavasszal meghozott intézkedések jelentős része kifutóban van vagy már kifutott. A kongresszus egyelőre nem tud megállapodni semmiben, de Joe Biden és az elemzők is optimisták.
Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.
Az idei év egyik nagy befektetői kedvence az elektromosautó-gyártók részvényei, szinte kivétel nélkül kapkodják őket a piacon. Az szinte bizonyos, hogy a jövő az elektromos autóké, kérdéses ugyanakkor, hogy a mostani szemforgatóan magas árazások mennyire tükrözik a várható realitásokat. Az egyik nagy reményekkel kecsegtető cég, a Nio, amelynek árfolyama idén 1000 százalék felett emelkedett, holott még 50 ezer autót sem szállít majd le várhatóan idén. Számos pozitív vélemény van azonban a céggel kapcsolatban, több elemzőház, mint a Deutsche Bank és a JPMorgan is sorozatban adja a bókokat és a jövő sztárjának kiáltották ki a Niot. Nem mindenki ért egyet azonban ezzel a nézettel és múlt pénteken a shortos Citron Reserach is betámadta a gyártót, de a kisebb esést gyorsan lerázta magáról a Nio, mintha mi sem történt volna.
Stagnál az elmúlt napokban a koronavírussal összefüggésben elhunytak száma Magyarországon, aminek kifejezetten örülhetnénk is. Azonban az a gond, hogy a többi járványügyi adat alapján folyamatosan emelkednie kellene az elhunytak napi számának, hogy a számok konzisztensek legyenek egymással. Megnéztük, mi történik a hazai járványügyi adatokkal és mit sugall a halálozások száma.
Nagy változásokat hozott 2020 a hazai ingatlanpiacon. Sokan találgatták korábban, hogy milyen esemény, hogyan és mikor vethet véget a 2014 óta tartó töretlen szárnyalásnak, azt azonban senki nem gondolta, hogy ez egy, a világgazdasági folyamatokon kívül eső járvány formájában érkezik meg. A Covid-19 elleni védekezés szinte hetek alatt formálta át az ingatlanpiacot. Míg egyes területek a túlélésért küzdenek, máshol a bevezetett intézkedések indították csak el az igazi fejlődést. A többség azonban kivár, tervez, számol, miközben újragondolja piaci helyzetét. Az élet tehát nem állt meg, a korábban elkezdett fejlesztések folytatódnak, ahogy tranzakciókat is látunk, de kétségtelen, hogy olyan átalakulások küszöbén állunk, amelyek hosszú évekre megváltoztatják a ma ismert ingatlanpiacot. Ennek szellemében ötödik alkalommal készítettük el az iparági toplistát a hazai piac legfontosabb szereplőiről, melyben a korábbi évekhez hasonlóan cégvezetők, tulajdonosok, befektetők, fejlesztők is bemutatkoznak, közülük sokan olyanok, akik először szerepelnek a listán. És nemsokára további 4 extra minilistával is jelentkezünk még, amikben a piac további befolyásos szereplőit mutatjuk be. Jó böngészést!
Többeknek is ismerős lehet, hogy a napenergia lesz a következő évtized legnagyobb sztárja és a legjobban bővülő megújuló energiaforrása. Azonban nem egyedül fogja vinni a hátán a mezőnyt, mellette a szélenergia is további komoly bővülés előtt áll, különösen a tengeri kapacitások növekedése indulhat be a következő években. Ott van még a vízenergia is, amelyről kevesebbet hallani, holott messze a legnagyobb a szerepe a villamosenergia-termelésben a megújulók között, és még 2025-ben is a globális áramtermelés 16 százalékát adhatja – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentéséből. És akkor vannak még egyéb egzotikusabb források is, mint a biomassza vagy a koncentrált napenergia. Meglehetősen változatosak tehát a megújulók, érdemes ezeknek a kilátásaival is megismerkedni.
Hatalmasat ralizott a bitcoin október közepe óta: a kriptodeviza még a 16 000 dolláros árfolyamot is átlépte. A 2017-es bitcoinőrület óta nem volt ilyen drága a digitális deviza, már csak 3000 dollárt kell mennie, hogy újabb csúcsot döntsön. Megnéztük, mi áll a drágulás hátterében és hogy meddig mehet még a „digitális arany.”
A koronavírus-járvány második hullámának egész Európában jelentős gazdasági hatásai lesznek, a pipa alakú kilábalást lassan elfelejthetjük, és meg kell barátkoznunk a W-alak gondolatával. A szigorú lezárások közepette mégsincs piaci pánik, nem ugrottak az égbe a kötvényhozamok, gyakorlatilag a piaci hangulatban semmi nem érződik a gazdasági kilátások romlásából. Ez nagyrészt az EKB érdeme, amely már az első hullámban is hatásosan oszlatta el a pánikot, és még a második hullám eszkalálódása előtt bemondta: ha kell, még a mostani fellépésénél is tud erőteljesebb lenni. A pandémiás eszközvásárlási program októberi számain egyelőre nem érződik a válság hatása, novemberben viszont már alighanem látszódni fog. A keret viszont gyorsan fogy - de nem biztos, hogy valaha is kimerül.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
Az idei év talán mondhatjuk, hogy egyik legnépszerűbb befektetései az elektromos autó részvények. Bár a legnagyobb visszahangot egyértelműen a Tesla és vezére, Elon Musk kapja, azonban a piacon sorra jelennek meg az EV behemót versenytársai, és az az igazság, hogy az elmúlt időszakban a feltörekvő elektromosautó-gyártó cégek részvényei jelentősen felülteljesítők voltak a zászlóvivő Teslával szemben. A szektorban az indulatok az amerikai elnökválasztási héten szabadultak el, de még a mostani héten sem láttuk, hogy a rali veszítene a lendületéből, sőt, az elmúlt napokban érkezett vállalati beszámolók hatására méginkább begyorsult az emelkedés, nem egy olyan részvény volt így, amivel valaki szűk két hét alatt közel megduplázhatta a pénzét.
2020 drasztikus csökkenést hozott a megkezdett irodaépítések összegében, amire 2015 óta nem volt példa. Mindössze 72 milliárd forint értékben indultak el építkezések az év első 9 hónapjában. A gyenge első negyedév után a második hozott némi bővülést, de a harmadikat ismét alacsonyabb Aktivitás-Kezdés jellemezte, mindössze 26 milliárd forint értékben léptek építési fázisba projektek - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
2020 harmadik három hónapja még az előző gyenge negyedévekhez képest is romló Aktivitás-Kezdést hozott a társasházi lakásépítések esetében. Mindössze 21 milliárd forint értékben léptek kivitelezési fázisba beruházások a szektorban, amilyen alacsony szintre egészen 2014 óta nem volt példa, a projektek alacsony száma pedig már a 2013-as, válság alatti mélypontokat idézte - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Megvan az amerikai elnökválasztás eredménye, a demokrata Joe Biden lesz az Egyesült Államok vezetője a következő négy évben - érdekes kérdés, hogy mindez mit jelenthet a feltörekvő elektromosautó-gyártók, többek között a Tesla számára? Egyrészt elmondható, hogy a demokrata elnök tervei a tiszta energiafelhasználással és gyártással kapcsolatban minden bizonnyal új kormányzati intézkedéseket fognak eredményezni, ez leginkább az amerikai elektromos-autógyártók előnyére fog válni. Ezzel szemben a különböző munkaügyi, pénzügyi és egyéb szabályozások erőltetése megnehezítheti a Tesla és cégvezére Elon Musk számára, hogy feszegessék határaikat. Cikkünkben megnéztük, mire számíthatnak a befektetők a demokrata Biden elnöksége alatt, illetve mit gondolnak jelenleg az elemzők a Tesla jövőjével kapcsolatban.
Az elmúlt napokban masszív rali alakult ki a világ részvénypiacain, a jó nemzetközi hangulat pedig a magyar tőzsdét is felfelé húzta, amelynek következtében érdemben változott több hazai nagypapír technikai képe, emiatt megvizsgáltuk a magyar blue chipek grafikonján található fontos szinteket és zónákat. Összességében az mondható el, hogy a Richter továbbra is jól néz ki, ezzel szemben a Magyar Telekom még mindig csökkenő trendben halad, de az OTP és a Mol igazán izgalmasnak tűnik most, hiszen sikerült kitörniük a hónapok óta tartó csökkenő trendből, a bankpapír ráadásul jelenleg is kritikus szinten tartózkodik.
A koronavírus miatti lezárások ellenére 7%-kal nőtt az első félévben a független magyar biztosításközvetítők jutalékbevétele. Az MNB friss adataiból arra lehet következtetni, hogy az életbiztosítási piac általunk is többször megírt tavaszi jó teljesítménye mögött azonban nem az értékesítések felpörgése áll (a rendszeres életbiztosítások új szerzései ugyanis jócskán visszaestek), hanem nagy valószínűleggel a visszaváltások kerülése, a lakosság óvatossága. Úgy néz ki, a biztosításközvetítők számára a járvány neheze még hátra van: az újabb lezárások mellett a kata-szabályok januári változása is ront a helyzetükön.
Rég nem látott optimizmus jellemzi a hazai alapkezelőket november elején a hazai részvénypiac kilátásaival kapcsolatban - derül ki a Portfolio rendszeres havi alapkezelői felméréséből. Az OTP kapta a legtöbb említést a kedvenc részvények között, de nem sokkal maradt el mögötte a Richter és a Mol sem. A forint piacán inkább erősödésre számítanak a következő három hónapban az alapkezelők az euróval szemben, egy éves időtávon viszont nagy a megosztottság.
A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik. A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.
A koronavírus ellenére pozitív kilátásokkal rendelkezik Közép- és Kelet-Európa (CEE) bankszektora, így az előző válsággal ellentétben fel sem merül, hogy bankválság fenyegetne. Kifejezetten kedvezően alakul a hitelezés, és a nem teljesítő hitelek arányában sem várható a 2008 utánihoz fogható emelkedés a következő két évben. Az idei és a jövő évi profitabilitást azonban 30-50%-kal visszaveti a koronavírus, a tőkearányos megtérülés pedig jellemzően 4 és 9 százalék között szóródhat – jelzi előre a Raiffeisen Research pénteken közzétett éves banki szektorelemzése.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
Nem csak az elnökválasztás miatt volt érdemes tegnap figyelni a tőzsdéket, több olyan esemény és szavazás is zajlott az Egyesült Államokban, ami a befektetőket is érintheti. A kannabisz vállalatok, a sportfogadó cégek és egyes autómegosztással foglalkozó vállalatok részvényárfolyamában komoly mozgásokat tapasztalhattunk, miután több olyan javaslatot is elfogadtak az USA-ban, ami az említett szektorok piacait bővíti, illetve a működést megkönnyítő szabályozások kerültek bevezetésre. Jim Cramer, a CNBC megmondóembere is megszólalt az események tőzsdékre gyakorolt hatásáról, elemzésünkben közelebbről is megvizsgáltuk az általa favorizált vállalatokat, megnéztük, hogy mik az elemzői kilátások a kiszemelt cégek jövőit tekintve.
