Ahogy az amerikai tőzsdék ismét mindenkori csúcsaik közelébe emelkedtek, elindult a találgatás, hogy mikor fog beütni egy jelentősebb korrekció a tőzsdéken, és ha megérkezik, akkor meddig fog tartani. Számos aggasztó jelzés támasztja alá, hogy valóban itt van az ideje egy korrekciónak, hiszen piaci a hangulat extrém kapzsiságot tükröz és több értékeltségi mérőszám is történelmi csúcson van.
Bár hivatalosan ma ünnepeljük a Föld napját, valószínűleg sokan egyetértenek azzal a hosszú távra mutató elgondolással, hogy valójában minden nap a Föld napja van. Vagy legalábbis kellene, hogy az legyen. Az Earth Day oldal egy 51 pontos lista összeállításával ad tippeket azok számára, akik nem csak egyetlen egy napon szeretnének tenni a környezet, az élőlények és az egész emberiség hosszú távú fennmaradásáért.
Március elejétől kezdve az amerikai részvénypiacon látványosan alulteljesítenek a kisebb részvények a nagy, ismertebb nevekhez képest. Ez egy szokatlan és ritka jelenség, mivel a kis kapitalizáció is rendszerint együtt mozog a piaccal, ráadásul ha magasabb kockázat mellett is, de lényegesen magasabb hozamokat is szokott hozni a befektetőknek. Mi állhat a gyenge relatív teljesítmény mögött, és milyen következtetéseket lehet levonni emiatt a teljes piacra nézve?
Átesés. Ez az egyik legrettegettebb jelenség a repülésben. Akkor történik ez meg, amikor valamilyen oknál fogva eltűnik, leválik a megfelelő légáramlás a szárnyakról, ami súlyos problémákhoz, akár zuhanáshoz is vezethet. Előidézhető például azzal, ha emelkedés közben a sebesség túlságosan lecsökken. Most valami nagyon hasonló zajlik le a nemzetközi légitársaságok részvényeivel is: a lendület fogytán van, a géptest elkezdett remegni, és könnyen lehet, hogy az árfolyam hamarosan zuhanórepülésbe vált át.
A koronavírus-válság alaposan megkeserítette emberek millióinak az életét, ám a tömeges otthonmaradásnak mégiscsak voltak egyértelmű haszonélvezői – nem mások, mint a kisállataink. Egyre több büszke gazdit lehet látni mindenfelé a kutyafuttató parkokban, egyre többen tekintik családtagjuknak a kis szőrpamacsokat. Ennek apropóján a Morgan Stanley elemzői alaposabban is körüljárták a témát, megnézték, hogyan alakult számokban az állattartási kedv az Egyesült Államokban, illetve mi várható a jövőben ezen a téren. Természetesen a befektetések oldaláról is meg lehet fogni a dolgot, elemzésünkben alaposan körülnézünk a kisállatokkal foglalkozó, tőzsdén jegyzett cégek háza táján, megnézzük, hogy akadnak-e jó befektetések a szektorban.
Hétből csak három olyan gyógyszerrészvény van, amelyik vakcinagyártásba vágott bele a koronavírus ellen, és felülteljesítette az S&P 500-at. Igazán jól csak a kisebb cégek jártak, a nagyobbaknál még akkor is erősek a kételyek a piaci szereplők részéről, ha a fundamentumokra erősen hat a rengeteg leszállított oltóanyag. Mivel a befektetők többsége előre gondolkodik, ezért a fél világ beoltásával járó többletbevételeket be is árazzák az érintett részvények árfolyamába. Így a piaci reakciók sokat elárulnak arról, hogy mire számíthatunk a következő időszakban ezektől a papíroktól.
Bár a koronavírus járvány még mindig tombol világszerte, az oltások beindulásával egyre több helyről hallunk a korlátozások feloldásáról. Ezeket minden bizonnyal egyre több fogja követni, főként a fejlett országokban, ami a reálgazdaság helyreállításával járhat. Az utazás, vendéglátás és számos egyéb pandémia által sújtott ágazat fellendülése mellett a nem-ciklikus fogyasztási eszközök vásárlása is megugorhat, ahogyan a jövedelmi viszonyok is megközelítik majd a válság előtti szinteket. Jó pár olyan árupiaci termék van, amelyek nélkül a megugró kereslet kielégítése lehetetlenné válhat. Érdemes megnézni a technikai elemzés segítségével, hogy a piacok is ugyanezt gondolják-e?
Nem túlzás azt állítani, hogy a következő évtizedekben olyan átalakuláson megy majd keresztül a világgazdaság, amelyre korábban még talán nem volt példa annak érdekében, hogy képesek legyünk elérni a klímasemlegességet 2050-ig. Ennek legfontosabb összetevői közé tartozik a megújuló energiaforrások korábban nem látott mértékű elterjedése, az elektromos autók széles körű adaptálása, illetve az infrastrukturális hálózat megfelelő bővítése. A világ kormányai pedig már most fogadkoznak, hogy több ezer milliárd dollárt és eurót fognak elkölteni a következő években az energiaátmenet támogatására. Arról azonban egyelőre keveset hallani, hogy ez milyen igényeket támaszt a bányaiparral szemben, amely az ehhez szükséges nyersanyagokat termeli ki. Több millió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel. Egyes esetekben a jelenlegi termelés többszörösére lehet szükség, de a technológiai fejlődésnek is nagy szerep jut majd.
Hatalmas esés zajlott le a hétvégén a kriptodevizák piacán. Ennek mértéke elsőre ijesztőnek tűnhet, de visszanézve a grafikonokon számtalan olyan hasonló zuhanás látunk, amely még nem jelentett veszélyt a trendre nézve, és ami után folytatódott a diadalmenet. A mostani esés után sem kell még keresztet vetni a főbb kriptoeszközökre, ugyanakkor egyre több szürke felhő is megjelenik a spekulánsok feje felett, ami azt jelzi: ha folytatódik is a hosszútávú trend, mostantól kockázatkezelési szemszögből egyre nehezebb dolguk lesz. A technikai elemzés segítségével megnéztük, hogy mennyire.
A tegnap eltemetett Fülöp herceg április 9-i halála és az azt követő gyászidőszak a március végén kitört észak-ír zavargásokat is elcsitította,, azonban várhatóan újabb gyúelegyet jelenthet a protestáns szervezetek hagyományos nyári felvonulási időszaka, amely során a britpárti közösség a brexit-megállapodás Észak-Írországról szóló jegyzőkönyve miatti elégedetlenségének is hangot adhat. A protestáns unionista pártok szerint ugyanis a jegyzőkönyv, amely kereskedelmi határt hozott létre Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az észak-ír katolikusok Írországgal való egyesülést célzó törekvését erősíti. Nem könnyíti a pattanásig feszült helyzet megoldását, hogy az Európai Bizottság maximálisan ragaszkodik a protestánsok szemében Észak-Írországot az Egyesült Királyságtól leválasztó jegyzőkönyv betartásához.
7110 milliárd forint fölé emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon március végén, ami új csúcs az iparág történetében. A legtöbb tőke az első negyedévben a vegyes alapokba áramlott, de nem ez a kategória hozta eddig a legtöbb pénzt a befektetőknek.
Féktelenül száguldanak a tőzsdék újabb és újabb csúcsokra, pedig a részvények már régen nem olcsók, ez viszont a globális likviditásbőségben egyre kevesebbeket érdekel, valahogy hozamot kell elérni, azt pedig a nulla közeli állampapírhozamokkal nehéz lesz. Tavaly március óta emelkednek a részvénypiacok, érik már egy korrekció, de idén még értelmezhető esés sem volt.
Az amerikai export és import különbözete rekord mélypontra zuhant az Egyesült Államokban 2020-ban, és az idei első hónapokban tovább nőtt az olló. A gyorsabb kilábalás és a külpiacok gyenge kereslete miatt az amerikai külkereskedelmi hiány még egy ideig nőhet, ennek pedig gyengítő hatása lesz a dollárra. Az amerikai deviza leértékelődése viszont még a kedvezőtlen külkereskedelmi adatok ellenére sem borítékolható, mert az árfolyamot számos más faktor is mozgatja.
Bár az utóbbi időszak jellemzően elkényeztette a befektetőket rengeteg egyedi sztorival, aki régóta a piacon van, az jól tudja, hogy a tőzsdén többlethozamot elérni néha nem egyszerű, pláne évtizedes távlatokban. Még nehezebb ezt megtenni azoknak a nagy, több tízmilliárd dollárt kezelő intézményi befektetőknek, akiknek minden mozdulatát megérzi a kereskedési könyv. Néha a nagyon egyszerű ötletek is rengeteg pénzt hozhatnak ezeknek az alapoknak, de végrehajtásuk a kvantitatív megközelítés nélkül lehetetlen lenne. A Factor Investing ennek a kettőnek a találkozásánál található, és mára már intézményi szinten rengeteg helyen bevett gyakorlatnak számít. Ebben a cikkben megnézzük, hogy kik voltak ott az indulásnál, és hogy egy ambíciózus ember hogyan volt képes felépíteni ezáltal a világ egyik legnagyobb hedge fundját. Emellett pedig a módszertan kisbefektetői lehetőségeire is kitérünk.
Már meg sem lepődünk azon, hogy a bitcoin és számos kriptodeviza újabb és újabb csúcsokat döntöget. Rengeteg, kevés tapasztalattal rendelkező befektető rohamozza meg a piacot nap mint nap, miközben olyan nagy nevek is céges szintű vásárlásokat hajtanak végre, mint pár hete maga a Technoking, azaz Elon Musk a Teslával. Bár a legnagyobb kriptodevizák esetén már érezhető az intézményi vételek szele, és az arany befektetések átcsoportosítása, több olyan eszköz is van, amelyet kisebb, remegő kezű spekulánsok vásárolnak, gyakran minden megtakarításukat a piacba tolva. A technikai elemzés segítségével megvizsgáljuk, hogy mely kriptodevizáknál lehet megalapozott az emelkedés, és mely esetekben vannak sokkal erősebb kockázatok. Ezeket elsősorban azoknál tesszük meg, ahol vártunk kitörést és további emelkedést már korábban is, de új eszközök is terítékre kerülnek. Továbbá azt is megnézzük, hogy mi lehet ezen kriptodevizáknak a jövőbeli sorsa.
Az elmúlt napokban folyamatosan csökkent a BUX értéke, amely most egy kritikus szintre érkezett. Tette ezt ráadásul úgy, hogy a nemzetközi indexek inkább emelkedtek ugyanezen időszak alatt, így a relatív erő is gyengének mondható. Az index esetén számos negatív jel van, ami azt sejteti, hogy az eladók ereje most a nagyobb, de még nincs minden veszve a középtávú trendet illetően. A BUX-ot a blue chip-ek többsége húzza lefelé, de van olyan részvény, amelyik fittyet hány a negatív hangulatra, és erős képet sugároz magáról. Gyors technikai elemzés.
Az intézményi vételek az egyik legbiztosabb táptalaját jelentik az emelkedő trendeknek. Amikor a fontosabb alapkezelők, befektetési bankok, nyugdíjpénztárak befektetési bizottságai vagy befolyásosabb portfólió menedzserei egy-egy részvény portfóliókba történő behelyezéséről hoznak döntést, hetekre, hónapokra képesek megsegíteni az árfolyamot. Bár az algoritmusok sokat segítenek abban, hogy a vételi megbízásokat időben szétterítsék, a grafikonon sokszor vannak árulkodó jelek arról hogy az intézmények megkedvelték a kérdéses papírokat. Ez gyakran akkumulációban ölt testet és a technikai elemzés segítségével néhány olyan részvényt nézünk meg, ahol ez most tapasztalható is.
Bár a csütörtöki hóesés nem éppen ezt mutatta, tagadhatatlanul eljött a tavasz. Kint rügyeznek a fák, csicseregnek a madarak, és hétágra süt a nap. Bár a koronavírus rengeteg személyes tragédiával jár, a részvénypiac jó ideje annak végét árazza a fejlett országokban, és nagyon úgy tűnik, hogy most jött el a legjobb formája, ha hiszünk a szezonalitás erejében. Megnéztük, hogy szezonálisan hogyan teljesítenek a főbb részvényindexek havi bontásban.
10 milliárd dollárból 10-szeres tőkeáttétellel 100 milliárd dolláros pozíciót nyitni, mi mehet félre? Hát, például az, hogy az árfolyamok nem mindig abba az irányba mennek, amerre szeretnénk. Ezt a leckét tanulta meg az Archegos Capital Management élén Bill Hwang, akit sokan a legtehetségesebb alapkezelők között tartottak számon. Hwang sikerei nagyjából addig tartottak, amíg az árfolyamok egy irányba, felfelé mentek, de egy váratlan vállalati esemény mindent borított, és az Archegos pedig elindult a margin callokkal kikövezett lejtőn, ami a világ nagybankjainál több milliárd dolláros veszteséget okozott. A történet feldolgozása még zajlik, de annyi már most látszik, hogy újra bebizonyosodott, a tőkeáttétel igencsak pusztító erejű tud lenni.
Március vége óta jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, ráadásul a régióban is felülteljesítő volt a magyar deviza. Ennek több oka is van, egyrészt javult a nemzetközi hangulat a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, másrészt a jelek szerint az MNB üzenetei is megnyugtatók voltak a befektetők számára. De meddig erősödhet még a magyar deviza?