A részvénypiacon egyre inkább egy viszonylag szűk, a befektetők körében népszerű papírok csoportja vezeti az emelkedést. A piaci indikátorok és a technikai elemzés segítségével megnézzük, hogy mennyire szűk ez a szegmens, mely ágazatokból és milyen méretű cégekből áll, valamint azt is, hogy milyen kockázatokkal jár a széles piac, illetve a szűkebb elit szegmens közötti divergencia.
Az elmúlt hónapokban a Kínával kapcsolatos hírek nagy része arról szólt, hogy a helyi szabályozó szervek sorra regulázzák meg a különböző ágazatokat (technológia, ingatlan, oktatás, gaming), amelynek hatására meredeken csökken ezeknek a vállalatoknak a részvényárfolyama. Ha befektetői szemmel vizsgálja valaki Kínát, akkor hamar bele fog botlani két nagyon is ellentétes álláspontba: vannak, akik bottal sem piszkálnák a kínai eszközöket, a másik oldal viszont a manapság igencsak népszerű "buy the dip" felkiáltással megveszi például a szétvert kínai technológiai cégeket, mondván, hogy ezekben a sztori fundamentális oldalról nem igazán változott, és a későbbiekben Kínának igenis nagy szüksége lesz rájuk, a szigorúbb szabályozás pedig hosszabb távon akár meg is erősítheti a kínai óriáscégeket. Melyik oldalnak van igaza, és mely cégek lehetnek a Közös Jólét nevű politikai célkitűzés nyertesei és vesztesei?
Azt túlzás lenne állítani, hogy semennyire se érezte volna meg a hazai alapkezelői piac a tavalyi koronavírus-válságot, de az MNB frissen publikált Aranykönyve szerint nem okozott nagy visszaesést a hazai szolgáltatók profitjában. Az OTP Alapkezelő most is állva hagyta a piacot profit tekintetében, de azért elég fájó volt a Supra tavalyi vesztesége.
A koronavírus-járvány utáni világ nagy nyertesei a diszkont légitársaságok, a hagyományos modellel működők viszont elbuktak, ez az egyértelmű értékítélete a befektetőknek, ami a szektor cégeinek részvényárfolyamán is egyértelműen látszik: a Wizz Air és a Ryanair szárnyal, a Lufthansa, az Air France és az IAG árfolyama viszont történelmi mélypontok közelében áll. Megnéztük, hogy mennyire lehet megalapozott a két szektor árfolyamteljesítményének szétválása, hogy alakulnak a profitráták, milyenek a növekedési kilátások és mit mutat a technikai kép.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.
Egészen érdekesre sikeredett a hét ábrája a Sociéte Generale francia nagybanknál, az ugyanis azt üzeni, hogy a koronavírus-válság kirobbanása után másfél évvel lényegesen jobb most a foglalkoztatási helyzet az eurózónában és Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy most jobban kezelhette a válságot (legalábbis annak foglalkoztatási hatását) az eurózóna, mint Amerika, pedig a 2008-2009-es válság során még pont fordítva volt. Van azonban rögtön kézenfekvő magyarázat is arra, hogy most miért áll jobban az eurózónás foglalkoztatási helyzet, mint az amerikai.
Hónapokig tartó emelkedés után tegnap markáns eladási hullám indult meg a kriptovaluták piacán, 10-20 százalékos esés volt az általános, nap közben egy ponton már-már pánikszerű eladásokat láthattunk. De mennyire ritkák az ilyen események? Tényleg normális mondjuk a legismertebb, és legnagyobb piaci értékű kriptovalutánál, a bitcoinnál a tegnapihoz hasonló esés, vagy ez azért már ott is átlagon felüli? Vérfürdő volt tegnap vagy csak korrekció? Ezt jártuk körbe.
Lassan másfél éve már annak, hogy a tőzsdék érdemi korrekció nélkül, gyakorlatilag folyamatosan emelkednek. Ahogy arról mi is beszámoltunk már egy korábbi cikkünkben, aki év elején nyitott részvény, nyersanyag, vagy kriptovaluta pozíciót, az nagy valószínűséggel szép profitban ül, sőt, igazából olyan tőkepiaci termékeket volt nehezebb találni, amelyeknek csökkent az árfolyama. Persze ahogy a mondás tartja, a fák nem nőnek az égig, és ahogy beköszöntött a szeptemBEAR, egyre inkább felerősödnek az olyan hangok, akik az összeomlást várják, és a befektetők is óvatosabbak lettek. Egy bizarr dolog van csak ebben az egészben: mégis hogyan lehet az, hogy piac kockázatkerülő üzemmódba kapcsolt, mégis sorra dőlnek a csúcsok a tőzsdéken?
Bár a nyári hónapok során - részben szezonális okok miatt is - az európai részvénypiacok nem tartoztak a vezetők közé, Hollandia kilóg a sorból a pozitív irányban. A viszonylag kis ország amúgy is régi tőzsdei hagyományokkal rendelkezik, és a Brexit után Amszterdam még inkább regionális pénzügyi központtá válik, amelynek Euronext-hez tartozó tőzsdéjére több globálisan is meghatározó vállalat van bevezetve. Bár a mai esés ezt a piacot sem kerülhette el, és egyébként sem várható, hogy tartósan szembe megy a többi tőzsdével, de a relatív erő miatt mindenképpen érdemes megnézni a technikai elemzés szemszögéből azokat a részvényeket, amelyek magukkal húzzak az AEX indexet.
Mindenki a jegybankok szigorítására vár, amely érdemben mozdíthatja majd a devizaárfolyamokat is. A dollár a világ vezető devizája, és amennyiben a Fed hamarabb lép a szigorítás útjára, mint a többi vezető jegybank, az relatív dollárerősödést válthat ki. A Fitch Solutions elemzői szerint viszont nem kell aggódni, a dollár árfolyamában nem számíthatunk nagy kilengésekre a következő időszakban. Ez lökést adhat a feltörekvő piacoknak is, amelyek egyébként is jelentős kilábalási szakaszba lépnek.
Közzétette legfrissebb eredmény-előrejelzését a Masterplast menedzsmentje, aminek hatására új történelmi csúcsra emelkedett a részvények árfolyama a keddi kereskedésben. Elképesztő ralin van túl a papír és már nincs messze az árfolyam a cég elnöke, Tibor Dávid által megfogalmazott legutóbbi célártól. Megnéztük, hogy olcsó-e még a Masterplast az európai szektortársakhoz viszonyítva.
Biztosan sokan emlékeznek a Mészáros-részvények csodálatos szárnyalására még 2017-ből, amikor sok hazai kispapírban a napi elmozdulás alapegysége az 5 százalék volt, de gyakran ennek többszörösével emelkedtek az árfolyamok. És nem csak azoknak a vállalatoknak a részvényeinél, ahol a nagybefektető megjelent, hanem azoknál is, ahol csak sejtették a megjelenését. Annyiban hasonló a szituáció most az akkorival összehasonlítva, hogy most is őrült sebességgel növekedő cégek iránt nőtt meg alaposan a befektetők érdeklődése, és az árfolyamok is meredeken emelkednek. Négy hazai, tőzsdei cég sztoriját néztük meg, és azt is, hogy mit mutat a technikai kép a részvényeiknél.
Bár a részvénypiac nagy része komoly szélesség mellett emelkedik, vannak olyan ágazatok, ahol a papírok nagy része erős befektetői nyomás alatt áll. Ezek közé tartozik a kissé cinikusan védelmi iparnak, határozottabban hadiiparnak hívott szegmense a piacnak, amely számos oldalról került nehéz helyzetbe. Mivel vevőik állami intézmények, azért az aktuális politikai széljárásnak alaposan ki vannak téve. Ráadásul évtizedek óta egyre kisebb és kisebb tortán kell osztozniuk. A nemrégiben történt afganisztáni kivonulás is megerősíti, hogy a világ legnagyobb hadserege egyre kevésbé szeretne megkerülhetetlen geopolitikai tényező maradni, és az új kormányzat alatt a kiadások sem nőnek érdemben. Az árfolyamok mindezt visszaigazolják, technikai elemezésünkben megvizsgáljuk, hogy mennyire.
Az OTP húzza a magyar tőzsdét, tudjuk ezt már régóta, hiszen a magyar bankrészvény messze a legnagyobb forgalmú papír, de most az új magyar tőzsdei csúcs is az OTP-nek köszönhető, miközben a Mol és a Magyar Telekom jóval a korábbi maximuma alatt áll, és a Richter sincs rekordszinten, az OTP új csúcsra ment, ez pedig rekordszintre emelte a BUX-ot is. Az érdekes azonban az, hogy a rekord ellenére az OTP részvényei bizonyos szempontból még mindig olcsónak mondhatók, ráadásul a technikai kép is támogató, annak ellenére érik már egy korrekció.
Magyarország népessége négy évtizede, az 1980-as évek eleje óta csökken, ami alatt közel 1 millió fővel lettünk kevesebben. A csökkenés mértéke területileg nagyon eltérő képet mutat. Egyes megyék esetében ez csak minimális változást jelentett, de olyan térségek is vannak, ahol akár negatív, akár pozitív irányban jelentősen megváltozott a demográfia. Az alábbiakban ez elmúlt két évtizedet vizsgálva néztük meg, hogy melyik megyéket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés és ennek milyen hatása volt, van és lesz a lakáspiacra nézve.
Ahogyan múlt héten megírtuk, a toronymagasan legismertebb német részvényindexben, a DAX-ban nagy változás történt, amelynek során az eddigi 30 komponens 40-re bővült. Egy-egy részvény számára az egyik legjobb hozam-kockázat esély az, amikor bekerül egy fontos mutató tagjai közé. Egyrészt a nagyobb figyelem, a magasabb presztízs játszik szerepet, de a passzív, indexkövető alapok vásárlási kényszere is komoly vételi erőt jelent ilyenkor. A legfontosabb időszak mégsem az, amikor az adott papír, papírok már be is kerülnek az index komponensei közé, hanem a bejelentést követő időszak, hiszen a piac ekkor már reagál a hírre, és igyekszik jó előre felszállni a robogó vonatra.
Kedden jelentette be Kína legnagyobb és a világ legeladósodottabb ingatlanfejlesztője, az Evergrande, hogy fennáll esetében a csődkockázat veszélye. Már eddig is lehetett sejteni, hogy komoly anyagi gondokkal küszködik a társaság, és az államvezetés tavalyi „három piros vonal” követelménye is rátett még egy lapáttal a problémákra, de ennyire egyértelműen korábban még nem nyilatkozott erről a vállalatóriás. Az elmúlt hónapok fejleményeit, illetve a friss pénzügyi kimutatásokat elnézve pedig valóban úgy tűnik, hogy lángol a ház. Egyáltalán nem egyértelmű azonban, hogy a mostanában keményvonalas kínai állam adott esetben hajlandó lenne-e mentőövet dobni az adósságokban fuldokló ingatlanfejlesztőnek. Részben ennek a veszélyeire is figyelmeztetett Soros György egy friss véleménycikkében, aki név szerint is megemlítette az Evergrande esetét. Több forgatókönyv is elképzelhető még persze, de az is benne van a pakliban, hogy az ingatlanóriás lesz a kínai Lehman Brothers.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart jövő héten. A kormányzótanács ülése után a jegybank elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatóban reagálhat majd a friss inflációs adatra, amely igencsak kellemetlen meglepetést okozott. A piac emellett lélegzetvisszafojtva keresi már a jeleket a tapering esetleges bejelentésére. Az UniCredit Bank elemzői a kamatdöntő ülés apropóján megvizsgálták, hogy mi hajtotta az áremelkedést augusztusban, hiszen ezáltal az is látható, hogy a jegybanknak kell-e érdemben reagálnia a folyamatra.
Van abban valami fantasztikusan rockandroll-érzés, hogy az ember vásárol a boltban, és csak úgy visszakapja a költése egy részét. Persze tudjuk, a boltnak így is megéri, hogy náluk vásároltunk, a cashback és a hűségprogramok szerves részét képezik az üzleti modelljüknek, de két és fél hónap után közel 6 ezer „ingyenforintot” zsebre tenni egyáltalán nem rossz biznisz. Úgy, hogy mindezért az ujjamat sem kellett mozdítani.
Történelmi csúcsra emelkedett a BUX index augusztusban, amiben az OTP és a Richter játszotta a főszerepet, de a kisebb papírok között is lehetett találni izgalmas sztorikat. Szeptember elején ismét megkérdeztük a hazai alapkezelőket, hogy mit várnak a hazai tőzsdén, melyek a kedvenc hazai részvényeik és milyenek a kilátások a forint piacán.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
