Már közel 800 milliárd eurót költöttek az európai országok a háztartások és a vállalatok megóvására a növekvő energiaköltségektől egy friss elemzés szerint, amiben a kutatók arra sürgetik az országok vezetőit, hogy célzottabban költsenek az energiaválság kezelésére.
A hét legfontosabb adata magyar szempontból egyértelműen a negyedik negyedéves előzetes GDP-statisztika lesz. Azt követően megtudhatjuk, mire elég a magyar gazdaság teljesítménye Európában. A visszaesés szinte borítékolható, amivel a recesszió is, a kérdés igazából az, mennyire lesz erős a lassulás.
A legfrissebb adatok arra engednek következtetni, hogy kezdenek egyre inkább visszatérni a részvénypiacokra az egyéni befektetők. A 2020-ban és tavalyelőtt látott széleskörű ralikhoz képest azonban most jóval "válogatósabbak" a kisbefektetők, derül ki egy friss elemzésből - az elmúlt hetekben a Bed Bath & Beyond mémrészvénynél látott kisebb-nagyobb fellángolások mellett a Tesla és az AI-hoz köthető részvények voltak a nagy sztárok, a Vanda Research anyagából pedig az is kiderül, hogy ki lehet a következő üdvöske.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a magas inflációval és a lassú gazdasági növekedéssel jellemezhető időszak az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb kihívást. Ilyen gazdasági helyzetre utoljára az 1970-es években volt példa. A COVID utáni visszakapaszkodást gátolják az ukrajnai háború következményei, így sok országban csak jövőre áll helyre a munkaerőpiac.
Nagyon változatos képet mutat a globális insurtech piac: a legfelkapottabb szerepelők között van chatbottal támogatott online biztosító, egészségügyi szuperapp és kiberbiztosítást kínáló startup is. Feltérképeztük a piacot, és összegyűjtöttük a világ tíz legérdekesebb insurtechjét.
Vasárnap Ciprus szigetének szavazásra jogosult állampolgárai február 5-e után másodszor járulnak az urnákhoz, miután az elnökválasztás első fordulójában a 14 jelölt közül egyik sem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát. Két jelölt csap össze: az egykori külügyminiszter, de pártjával, a jelenlegi kormánypárt Demokratikus Összefogással (DISY) szakított Nikosz Hrisztodulidisz, illetve a kommunista Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) által támogatott, szintén független Andreasz Mavrojannisz. Bárki is győzzön, továbbra is az egyik legfontosabb ügy lesz a sziget északkeleti egyharmadát birtokló, szakadár Észak-ciprusi Török Köztársasággal az utóbbi években megbicsaklott tárgyalások folytatása.
Mióta a ChatGPT tavaly novemberben szabályosan felrobbantott az internetet, minden a chatbotok és a mesterséges intelligencia körül forog. Sokan elsősorban a nagy nyugati technológiai cégek, a Microsoft és a Google párharcaként mutatják be a történetet, ám a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokkal technológiai versenyt folytató Kínában is dübörögnek a fejlesztések, és sorra jelennek meg a legnépszerűbb mesterséges intelligencia modellek kínai változatai. Cikkünkben utánajártunk, mi jellemzi a kínai mesterséges intelligencia szektort, és milyen alkalmazásokat vehetnek igénybe már most az ott élő felhasználók.
Számos építőipar technológiai innovációról írtunk már, az egyik legnépszerűbb megoldásról azonban még nem beszéltünk részletesen. Az ipari drónok egyre népszerűbbek az építőiparban, mivel új és egyedi előnyöket kínálnak a hagyományos módszerekkel szemben. Jelentősen javíthatják a hatékonyságot, miközben csökkentik a költségeket és racionalizálhatják a munkafolyamatokat. Valós idejű adatrögzítésükkel és légi perspektívájukkal a drónok megváltoztatják az építőipari kivitelezés módját. Most a Big Rentz cikkének segítségével összeszedtük, azokat a területeket, amelyeken az ipari drónok már most képesek felülmúlni, vagy hatékonyan kiegészíteni a hagyományos megoldásokat.
A szokatlanul meleg tél, a szigorú koronavírus-politika miatti visszaeső kínai energiakereslet, valamint a globális LNG-piacokon és az európai gázvezeték-ellátás tekintetében a kellemetlen meglepetések elmaradása jelentősen javította az európai földgáz-ellátás helyzetét tavaly, aminek köszönhetően az augusztusban egekbe szökő gázár az év végére nagyon visszaesett. Az idei telet tehát megúsztuk, itt az ideje a jövőre koncentrálni: az európai gázpiaci egyensúly a következő két évben továbbra is központi téma lesz, a rendszerben ugyanis nagyon kevés tartalék van arra, hogy kompenzálja az esetlegesen felmerülő, nem-orosz eredetű ellátási kockázatokat. De pontosan mik is ezek a kockázatok, és mekkora extra fölgázkereslet-növekedést vagy kínálatkiesést jelenthetnek? És mi lehet a megoldás az előttünk álló nehézségek kezelésére, hogyan lehet felkészülni a következő télre, hogyan lehet elkerülni, hogy a tavaly augusztusi horrorárak megismétlődjenek? Ezeket a témákat járjuk körül elemzésünkben, melynek magját a Bruegel Institute írása adja.
A hazai bankszektor új fokozatba kapcsolat a digitális transzformációban: a mesterséges intelligencia és a chatbotok már a mindennapi bankolás része, egyre több szolgáltatást vehetünk igénybe end-to-end digitális módon, egyre inkább személyre szabják az ajánlatokat és a megszokott banki területeken túlmutató, beyond banking világba is belekóstoltak a pénzintézetek. Átfogó körkérdésünkben hét bank digitális innovációit, a már működő innovatív fejlesztéseket és az idei terveket vettük sorra.
A NATO tagállamok körében már az orosz-ukrán konfliktus széles körű, fegyveres eszkalálódását megelőzően döntés született a hadiipari kiadások növeléséről, a háború 2022. februári kitörésével azonban alapvetően változtak meg a nyugati országok prioritásai, a széleskörű fenyegetettség következtében pedig soha nem látott összegeket fordítanak a haderőfejlesztésére. Lényegében kijelenthetjük, hogy költségeit tekintve egy minden eddiginél nagyobb globális fegyverkezési verseny vette kezdetét, amelynek eddigi legnagyobb nyertese a hazánkban is aktív Rheinmetall. A német vállalat sorra kapja a megrendeléseket, portfóliója pedig a következő években tovább bővülhet világszerte népszerű fegyverekkel, mint a HIMARS rakéta-sorozatvető, ezt pedig a befektetők is árazzák, a vállalat részvényárfolyama kilőtt, és korábban soha nem látott csúcsokra emelkedett. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a 4iG partneréről, a Magyarországon is aktív Rheinmetallról.
Az Európai Bizottság javaslatát végül elfogadták az uniós csúcson: a tagállamok pénteken beleegyeztek, hogy lazítanak a kormányok által fizethető állami támogatási rendszer lazításán. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar kormány által is tervezett költségvetési osztogatást részben támogatja Brüsszel. A kérdés az, hogy mennyire tesz ez be az egységes piacnak és fokozza az országok közötti egyenlőtlenséget.
Az orosz-ukrán háború kapcsán továbbra is aggasztóak az energiapiaci kilátások, az energiválságos környezet hazánkat is súlyosan érinti a magas importfüggőségünk miatt. Természetesen a kormány is kiemelt témaként kezeli az energetikát, többek között ezzel a fókusszal tartott háromnapos kihelyezett kormányülést hétfőtől Orbán Viktor Sopronban, és már előzetesen lehetett sejteni, hogy sok energetikai projektről, illetve az uniós helyreállítási hitelből való finanszírozásukról is lehetett szó. Ma a kormányinfón ismertették is a részleteket - az alábbakban a fontosabb, kormány által fontosnak tartott energiaügyi fejlesztéseket vesszük sorra.
Tegnap bemutatta a Google a várva-várt mesterséges intelligencia alapú chatbotját, a Bardot, amelyet a nagy sikerű ChatGPT kihívójának szán a cég. Az első nyilvános bemutatón azonban egy tárgyi tévedés bújt meg a chatbot válaszában, amely bár nem ritka jelenség az ilyen nyelvi modellek esetében, biztosan rontja a Barddal kapcsolatos elvárásokat. Nem véletlen, hogy a Google részvények árfolyama is zuhanásban van a bemutató óta.
A debreceni CATL-akkumulátorgyárat mintegy 800 millió eurónyi állami támogatással segíti a magyar kormány, beleértve az adókedvezményeket és az infrastruktúra fejlesztéseket is. Mindez már az Európai Unió szabályai szerint vizsgálat tárgya kell legyen. Az egyeztetés pedig már meg is indult Brüsszel és a kabinet között a kínai gyárépítésről - tudta meg a Portfolio.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az MNB jóváhagyta a Molnak az Alteo törzsrészvényeire tett nyilvános ajánlatát. A Budapesti Értéktőzsde oldalán most közzétette az Alteo a vállalat igazgatóságának véleményét a kötelező nyilvános vételi ajánlat kapcsán, az igazgatóság a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján nem javasolja az ajánlat elfogadását, többek között azért sem, mert a független szakértői értékelés a részvények értékét jóval magasabbra becsülte, mint az ajánlati ár.
Január végén a Portfolio is beszámolt róla, hogy az Egyesült Államokban olyan súlyos tojáshiány lépett fel, hogy a Google trendekben többek között a "hol vehetek csirkét" tematikájú keresések száma rekordszintre emelkedett, miután az amerikai fogyasztók egyszerű nem jutottak tojáshoz - vagy ha igen, akkor is nagyon drágán. A csalódott vásárlók egymás után töltötték fel Twitterre a videókat, hogy a legnagyobb amerikai szupermarketekben üresen állnak a polcok, ami azért is volt nagy sztori, mert egy alapvető élelmiszerről van szó. Úgy tűnik azonban, hogy a tojáspánik a következő időszakban elkezdhet enyhülni, hiszen a nagykereskedelmi árak szintjén már jelentős esés látható - persze ez nem feltétlen fog egyből meglátszani a bolti árakban.
Ha tavaly év elején kérdezték volna, valószínűleg senki nem tippelt volna arra, hogy 2022-ben a legnagyobb pénzek nem állampapírokba, hanem befektetési alapokba mennek a magyar háztartásoknál. Az MNB friss statisztikái szerint annak ellenére ez a valóság, hogy a lakosságnál lévő DKJ-állomány közel ezermilliárddal bővült. Ez pedig jól mutatja, milyen átrendeződések voltak a háztartások megtakarítási szerkezetében.
Az energiaválság, valamint az alapanyagárak emelkedése miatt világszerte nehéz helyzetbe kerültek a cégek, azonban a PwC Magyarország Vezérigazgató Felmérése szerint a hazai cégek különösen törékenynek ítélik meg helyzetüket. A leginkább a makrogazdasági volatilitás, az árak emelkedése aggasztja a vállalati döntéshozókat. Jó hír, hogy egyáltalán nem terveznek bércsökkentést és létszámleépítést a társaságok - derült ki a PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből.
„Mérföldekkel” vezeti az OTP Bank a régiós banki felvásárlók tabelláját, komoly szerepet vállalva a szektor konszolidációjában. Az évek óta tartó folyamat lényege, hogy a gazdaságos üzemméretet el nem érő bankokat eladják a tulajdonosaik, és általában az adott piacon már jelen lévő szereplők vásárolják fel őket. A bankszektor sokkellenálló képessége magas, növekedése nem állt meg, a nem teljesítő hitelállományának a felépülése pedig még nem kezdődött el a Deloitte friss banki tanulmánya szerint, amelyet egy szerdai sajtóeseményen mutattak be.
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
