Viharos év az idei a világon, a különféle geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az energiaválság is megnehezíti a befektetőknek a részvény- és kötvénypiacokon is a hozamszerzést. Itthon a lakossági, forintos befektetési alapok körében azonban találunk néhány olyan alapot, amelynek hozama szó szerint kilőtt. Nem ritkák a 30-40%-os hozamok sem, alábbi cikkünkben megmutatjuk, mivel lehetett ezt idén elérni.
A múlt héten bemutatott 200 milliárd eurós német gázárfék program éles kritikát váltott ki számos uniós tagállam vezetője körében, mert úgy látják, hogy Berlin önálló döntése miatt torzulhat a közös piac, illetve versenyhátrányba kerülhetnek a német cégekkel szemben és akár még magasabb energiaárakat lesznek kénytelenek kifizetni - írja helyzetelemzésében a Financial Times. A jobb költségvetési helyzetből adódó, önzőnek tűnő német gázpiaci magatartás talán a sok irányból érkező kritikák hatására az utóbbi napokban módosulni látszik; így van már olyan német politikai vezető, aki nyíltan amellett foglal állást, hogy a koronavírus-válság enyhítése mintájára létrehozott közös adósságvállaláshoz hasonló megoldással kellene leküzdeni az EU-nak az energiaválságot is, tehát összefogva, a közös megoldások mentén, nem pedig egyoldalúan és végül egymás kárára.
Februárban kitört az ukrajnai háború, általános pánik söpört végig a tőkepiacokon, és jöttek az embargók is az orosz energiatermékekre, ezek mind olyan tényezők, amik felfelé hajtották a már korábban is emelkedő energiaárakat az év első felében, köztük az olajét is. A gazdasági visszaeséstől való egyre nagyobb félelem azonban erélyes lépésekre sarkallta a világ vezető jegybankjait, jöttek a sorozatos kamatemelések, amikre reagálva tovább szakadtak a tőzsdék, és esett az energiatermékek ára is. Ebben a környezetben ültek össze személyesen több mint 2 év után az olajhatalmak vezetői, hogy a recessziós félelmek ellenére egy rég nem látott mértékű termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés nem más, mint hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
Az elmúlt hónapok komoly hozamemelkedést hoztak a kötvénypiacokon, ami megdrágította az államadósság-szolgálatot, az eladósodottabb európai országokkal kapcsolatban még egy kisebbfajta riadalom is kialakult. Az emelkedő trend először nyáron tört meg, de a keserű augusztusi kijózanodás újra meredek pályára állította a hozamokat a nyugati világban. Az előző napokban viszont a részvény- és devizapiaci fordulattal együtt kis megnyugvás látszott a kötvénypiacokon is, de a kép országonként nagyon eltérő. A kilátások vegyesek, és a beérkező adatokat a piaci szereplők hajlamosak nagyon túlreagálni, ennélfogva egy dolog tűnik biztosnak csak a közeljövőre: a magas volatilitás.
A nyári, kora őszi fagylaltbevételek „tartják még a lelket” számos cukrászdában, amelyek bíznak egy erős adventi megrendelési hullámban. Ezzel együtt drámaian emelkedtek ezeknek az üzleteknek is az energiaköltségei. Míg tavaly a bevételük 5-6 százaléka ment el az energiaszámlák kifizetésére, addig év végére, de jövő év elejére mindenképp elérheti ez az arány a 15-20 százalékot. Ez már egy olyan terhet jelenthet sok vállalkozásnak, hogy akár ideiglenes bezárásokra is kényszerülhetnek - árulta el a Portfolio megkeresésére Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Az ilyen pár hónapos szüneteltetésnek viszont az a legnagyobb veszélye, hogy később nagy nehézségekbe ütközhet a tavaszi újranyitás, mert az egyszer már kényszerszabadságra küldött alkalmazottak addig találhatnak máshol munkát, vagy egyáltalán nem biztos, hogy vállalják újból a munkát a cukrászpultok mögött, ha belengi a szektort a létbizonytalanság.
Augusztusban minden korábbinál nagyobb, mintegy 40 milliárd forint volt az az összeg, ami abból képződött, hogy a zöldáram magyarországi termelésének támogatását szolgáló rendszerek fenntartásának költségei negatívvá váltak a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt. Ez a pénzeszköz a korábbi szabályozás szerint az elmúlt években a támogatási költségeket álló iparvállalatokat illette, de április óta a lakossági földgázszolgáltatónak utalják. Az összeg azóta összességében meghaladta a 90 milliárd forintot.
A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, vagy ismertebb nevén csak simán "Lula" 48,43%-ot szerezve nyerte meg az elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulóját Brazíliában. A hivatalban lévő, jobboldali Jair Bolsonarot alulmérték a közvélemény-kutatók, végül 43,2%-ot szerzett. Mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, október 30-án második fordulóra kerül sor. A tét az ország és Brazília nemzeti szimbólumainak sorsa. A Brazíliában folyó kampány egyik forró témája ugyanis a brazil válogatott sárga-zöld mezének jelentése. Bolsonaro híveinek egy része szerint ez a jobboldal jelképe, míg Luláék azért küzdenek, hogy a baloldaliak is sajátjuknak érezhessék a brazil zászlót, illetve a fociőrült országban nemzeti szimbólumnak minősülő ruhadarabot.
A 2022 elejének globális eseményei nyomán megjelenő piaci turbulenciák és a közelgő recessziós kilátások a tavaly még hatalmas erőtől duzzadó fintech szektornak sem kegyelmeztek. A befektetések értéke ugyanis látványosan csökkent 2022 második negyedévében a KPMG legújabb kutatása szerint. Az iparágat alágazatokra bontva viszont vegyes kép tárul elénk: egyesek megőrizték a lendületüket, mások nőni tudtak, de akadtak olyanok is, amelyek körül nőtt a bizonytalanság.
Nyár eleje-közepe óta nem látott emelkedés zajlik az amerikai és az európai tőzsdéken, de az ázsiai részvénypiacokon is javult a hangulat, első ránézésre a semmiből jött ez a (szerintünk átmeneti) fordulat a tőzsdéken, azonban okokat bőven tudunk mögé tenni. Adódik a kérdés, hogy érdemes-e már beszállni? Az elmúlt napokban kialakult túladottságból rövid távon jöhet nagyobb felpattanás, bátrabbak mehetnek ezzel, egyelőre viszont nagyobb esélyt adunk annak, hogy csak egy újabb medve piaci ralit látunk, nagyobb téteket csak akkor tennénk, ha megtörne az év eleje óta tartó csökkenő trend.
Majdnem nyugdíjkatasztrófa lett a vége a brit államkötvény-hozamok elszállásának, amit részben a nyugdíjalapok saját maguknak köszönhettek. A brit jegybank időben közbe tudott lépni, de még mindig nem lélegezhetnek fel a brit nyugdíjalapok.
Csökkent szeptemberben a BÉT forgalma augusztushoz és az előző év azonos időszakához képest is – derül ki a magyar tőzsde ma publikált havi statisztikáiból. A brókercégek versenyében ezúttal is a Wood kerekedett felül, de a Concorde csak minimálisan maradt le szeptemberben a részvényforgalom tekintetében, az Erste pedig tartotta harmadik helyét.
Az olajfinomítók őszi európai karbantartási szezonja és a francia sztrájkok is nagy mértékben rontanak a dízelpiaci kilátásokon, elemzők szerint a kínálat nem várt beszűkülése még feljebb tolhatja a gázolaj árát, és ez igazából csak hab a tortán, rövidesen életbe lép ugyanis az orosz finomított termékekre vonatkozó behozatali tilalom. De mennyire súlyos a helyzet, sikerül pótolni az importot, mennyire tesznek be a leállások és a sztájkhullámok az amúgyis bajban lévő dízelpiacnak?
A Metapay hazai alapítású tanácsadócég egy hétvégén megjelent közleményben adta hírül, hogy megválik eddigi márkanevétől és a metapay.eu domainjétől. A névváltoztatás okát nem indokolták ugyan, de egy nyilvános adatbázis alapján az új tulajdonos a dublini székhelyű Meta Platforms Ireland, a Meta írországi leányvállalata lett. A közösségi média óriás szeptember végén jelentette be, hogy fizetési szolgáltatását, a Meta Pay-t Európában is elindítja. A szolgáltatás szűkített funkciókészlettel már eddig is működött itthon, most pedig várhatóan bővíteni fognak. Ennek kapcsán cikkünkben utánajártunk, mit tud az Egyesült Államokban már régóta elérhető Meta Pay digitális tárca.
A héten teszik közzé a szeptemberi foglalkoztatottsági adatokat az Egyesült Államokban, és a közlés egyre fontosabbá válik, ahogy a jegybank szigorítja a monetáris feltételeket. A Fed úgy érvel, hogy a magas infláció miatt feltétlenül szükség van a munkaerőpiac túlkereslet enyhülésére, így ha a szeptemberi számok a foglalkoztatottság növekedésének lassulásáról árulkodnak, akkor elkezdhetett beérni a Fed határozott kamatemelésének hatása. Ha viszont nem látunk változást, akkor a Fed a korábbiaknál még komolyabb szigorításba kapcsolhat, így az adatközlés piaci szempontból kiemelte jelentőségű ezen a héten.
Az Európai Központi Bank tavaly jelentette be, hogy aktívan vizsgálja a digitális euró bevezetésének lehetőségeit. Más központi bankokhoz hasonlóan ugyanis az EKB is látja a kriptopénzek térnyerését és a készpénz ütemes visszaszorulását a gazdaságban. Tényleges fejlesztések még nem indultak el, de az EKB már kiválasztotta azt az öt piaci szereplőt, amely részt vesz majd a munkálatokban. A végső változatról tehát még keveset tudni, de az EKB egy jelentésben már összefoglalta elvárásait és elképzeléseit a projekttel kapcsolatban. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.
Még nincs egy hónapja, hogy Liz Truss átvette a Downing Street 10-et, máris történelmi változásoknak lehetünk szemtanúi. Elhunyt II. Erzsébet, a konzervatív kormány rég nem látott adócsökkentést jelentett be, majd nemcsak a font zuhant történelmi mélypontra, a toryk az 1990-es évek vége óta nem álltak ilyen rosszul a Munkáspárthoz képest. Ha egyáltalán létezett ilyen, hamar elillant a Trusst övező rózsaszín - vagy ha a tory párt színét vesszük, kék - köd. A 2024-es választás még messze van, azonban, ha a befektetői bizalom csökkenésével párhuzamosan a választók is ilyen ütemben pártolnak el a Konzervatív Párttól, egyre csúnyább kilátásai lehetnek az "új Thatchernek", és előfordulhat, hogy a végén már azt is sikernek értékelheti, ha sikerül kitöltenie mandátumát.
Felülvizsgálta a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését a napokban az ING Bank. Virovácz Péter, a bank vezető közgazdásza ebben azt írja: Magyarország egyre közelebb kerül a recesszióhoz, miközben az infláció további emelkedésére kell felkészülni. A két legnagyobb, magyar gazdaságot övező kihívás pedig az EU-val kötendő megállapodás és az energiakrízis.
Komoly problémákkal néznek szembe a magyarországi fürdők az energiaárak elszabadulása miatt. A budapesti fürdők kitartanak, de racionalizálásra készülnek a nyitva tartás ideje és a szolgáltatások terén is a drámai energiaárak miatt. Az alkalmazkodáshoz pedig hozzátartozik a drágulás is, legalább az infláció mértékével megegyező áremelés van kilátásban. A sokszorozódó energiaárak miatt a fürdők a pandémiás időszakhoz hasonló támogatásokat kérnek a kormánytól.
Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.
A magyarok egyre inkább megtalálják az online vásárlás helyét az életükben, vagyis az impulzusszerű vásárlásokat egyre inkább felváltják a digitális bevásárló körutak. A Mastercard Fizetési Élmény Riportjából kiderül, hogy az e-kereskedelemben rejlő hatalmas potenciál kiaknázása érdekében a fizetési ökoszisztéma szolgáltatóinak érdemes a long-tail kereskedőkre fókuszálniuk. További tanulság a kisebb e-kereskedők számára, hogy a kártyás fizetési lehetőség nem csupán egy fizetési módozat, hanem bizalomépítő jelleggel is bír.
