A nemzetközi sportesemények száma az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen növekedett, a sport globalizációjának és az események terjedésének köszönhetően. Ennek ellenére a sportesemények hatásainak átfogó értékelése gyakran nehézkes, különösen a nem megaesemények esetében. A hagyományos mérési módszerek sokszor nem tudják megfelelően megragadni a rendezvények komplex gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait, ami korlátozza a döntéshozók és szervezők számára elérhető információk hasznosságát.
A területi tőke koncepciója
A területi tőke koncepcióját Roberto Camagni 2008 vezette be a regionális tanulmányok területén. A modell négy fő aldimenzióra osztja a területi tőkét:
- közjavak és erőforrások,
- magántőkeállomány,
- társadalmi tőke
- és humán tőke.
Úgy véljük, hogy ez a koncepció új és hatékony eszközt nyújthat a sportesemények hatásainak átfogó értékeléséhez, mivel lehetővé teszi a különböző tőkeelemek együttes vizsgálatát és azok kölcsönhatásainak feltárását. A területi tőke aldimenzióit a sportesemények kontextusában elemeztük.
Közjavak és erőforrások
A közjavak és erőforrások dimenziója magában foglalja az infrastruktúra fejlesztéseket, a természeti erőforrásokat és azokat a közjavakat, amelyekre a sportesemények hatással lehetnek. Például egy sporteseményhez kapcsolódóan épített új stadion vagy felújított közlekedési hálózat hosszú távú előnyöket biztosíthat a helyi lakosság számára, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a természeti erőforrások esetleges túlzott kihasználását vagy környezeti terhelését is.
A sportesemény kapcsán jelentkező közjavak az infrastrukturális, környezeti fejlesztések.
Ezek egyfelől lehetnek pozitív hatásúak, amennyiben (1) az új vagy felújított sportlétesítmények az adott esemény után további események során ill. a helyi lakosság sportolása révén kihasználtak maradnak, avagy (2) turisztikai látványosságként és a helyi közösség kollektív emlékezetében egyfajta mementóként szolgálnak, valamint amennyiben (3) a közösségi infrastruktúra a helyi lakosság életminőségének növeléséhez hosszú távon hozzájárulnak, esetleg (4) amennyiben ipari területek rekultivációjára kerül sor.
De ugyanígy lehetnek negatív hatásúak, ha (1) a sportlétesítmények fehér elefántként kihasználatlanok maradnak; (2) az infrastruktúrafejlesztés révén az érintett városnegyedekben fokozott mértékű ingatlanár-emelkedés következik be, ezzel kiárazva az alacsonyabb keresetű társadalmi csoportokat, hozzájárulva a gentrifikációhoz, avagy (3) környezetkárosító beruházásként valósulnak meg ill. (4) a sportesemény ideje alatt a sportturisták miatt elviselhetetlen mértékű túlzsúfoltság alakul ki.
Magántőkeállomány
A magántőkeállomány dimenziójába tartoznak a gazdasági beruházások, a helyi vállalkozások fejlődése és a turizmus növekedése. A sportesemények jelentős gazdasági aktivitást generálhatnak, serkentve a helyi gazdaságot és növelve a foglalkoztatást. Fontos azonban megvizsgálnunk, hogy ezek a hatások mennyire fenntarthatóak hosszú távon, és hogyan járulnak hozzá a régió gazdasági potenciáljának növeléséhez.
Az elmúlt években számos tanulmány vizsgálta a sportesemények gazdasági hatását, de a módszertanok és a kutatási területek sokfélesége miatt az eredmények gyakran nem összehasonlíthatók. A nagy sportesemények, mint az olimpia vagy a labdarúgó világbajnokságok, uralják a szakirodalmat, ám kutatások szerint ezek gazdasági előnyei nem egyértelműek, és a pozitív hatások rövid életűek. Gyakran a megszokott szponzorok és nagyvállalatok profitálnak leginkább belőlük, míg a helyi kisvállalkozások kevésbé részesülnek előnyökben. Ráadásul az ilyen események gazdasági értékelése torzított, mivel sokszor figyelmen kívül hagyják a külső hatásokat, vagy csak a pozitívakat veszik számításba.
Ezzel szemben a kisebb léptékű sportesemények közvetlenebb és tartósabb gazdasági hatással lehetnek a helyi közösségekre.
Kutatások szerint ezek az események jobban bevonják a helyi vállalkozásokat, és valódi gazdasági növekedést generálnak a régióban.
Társadalmi tőke
A társadalmi tőke szempontjából a sportesemények lehetőséget teremtenek a közösségi összetartozás, a társadalmi kohézió erősítésére. Az ilyen események hozzájárulhatnak a közösségi identitás és a helyi büszkeség erősítéséhez, valamint támogatják a hazaszeretet megélését.
Korábbi tanulmányok alapján a sporteseményeknek eltérő hatása van a társadalmi tőke szempontjából.
Például egy fejlődő vagy átalakulóban lévő ország számára egy nemzetközi sportesemény az adott nemzet kultúrájának, teljesítményének és megbízhatóságának bemutatását is teszi lehetővé, amellyel későbbi gazdasági hatásokat is remélhet – például befektetők bizalmát. De az említett kollektív identitás és a hazaszeretet javításával is hozzájárul egy sportesemény a társadalmi tőke növeléséhez. Értékként jelenhet meg a más kultúrákból érkezőkkel szembeni elfogadás, befogadás vagy tolerancia szintjének emelkedése. Mindezek mellett várható az önkéntes bekapcsolódás növelésére és a társadalmi hálózatok bővítésére vonatkozó pozitív változás is.
A sportesemények a társadalmi tőke szempontjából azonban bizonytalanságot is okozhatnak a sportesemények gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak megítéléséhez kapcsolódóan, a helyi közösségekben véleménykülönbségek alakulhatnak ki. Továbbá az érkező nagy számú különböző kultúrákból érkező turista esetleges, a szokványostól eltérő viselkedése is válthat ki idegenkedést.
Humán tőke
A humán tőke fejlesztése a sportesemények szervezése és lebonyolítása során szerzett tudások és készségek növelését jelenti. Ez magában foglalja a szakmai kompetenciák fejlődését, a munkaerő képzését és az oktatási lehetőségek bővítését. Úgy véljük, hogy a humán tőke növekedése hosszú távon hozzájárulhat a régió versenyképességének javításához.
A sportesemények humán tőkére gyakorolt hatását azonban egyik legnehezebb mérni, azonban a nemzetközi sztenderdek mentén való munkavégzés emeli a szektor teljesítményét, az egyéni kreativitást és javítja az alkotó kedvet. Az eddigi tanulmányok alapján az is látható, hogy az önkéntességre való hajlandóság szintén növekedhet, a sportesemények önkénteseinek a kapcsolati hálója bővült, rugalmasságuk és alkalmazkodóképességük javult, valamint a csapatban való együttműködési és interperszonális készségeik fejlődtek. A sportesemények projekt jellege okán azonban a humán tőke elhelyezkedési bizonytalansággal nézhet szembe, többségében csak ideiglenes és csak speciális képesítésekhez, tapasztalatokhoz kötődő munkahelyek jönnek létre, valamint az önkéntesség megtartottsága is bizonytalan a sportszektor további működtetésére nézve.
Előnyök és lehetőségek: Miért érdemes alkalmazni a területi tőke modellt?
Úgy találtuk, hogy a területi tőke modell alkalmazása számos előnnyel jár.
Lehetővé teszi a sportesemények hatásainak szisztematikus és átfogó értékelését, megkönnyíti a különböző események összehasonlítását, és segíti a stratégiai tervezést a pozitív hatások maximalizálása érdekében. A modell segítségével a döntéshozók és a szervezők jobban megérthetik a potenciális előnyöket és kihívásokat, és ennek megfelelően alakíthatják ki stratégiáikat. Emellett hozzájárulhatunk a sportesemények hosszú távú és fenntartható hatásainak eléréséhez, ami kulcsfontosságú a közösségek jólétének növelésében.
Az új modell alkalmazása során számos kihívással szembesültünk. Az egyes tőkeelemek kvantitatív mérése összetett feladat, és az adatok gyűjtése időigényes lehet. Emellett a sporttudomány és a regionális tanulmányok közötti fogalmi eltérések nehezíthetik a modell alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy ezeknek a kihívásoknak a leküzdéséhez interdiszciplináris megközelítésre van szükség, amelyben a különböző tudományterületek szakemberei együttműködnek.
Út a fenntartható sportesemények felé
A területi tőke modelljének bevezetése a sportesemények értékelésébe jelentős előrelépést jelenthet a sportgazdaságtani és regionális kutatások területén. Úgy véljük, hogy az új megközelítés nemcsak a sportesemények hatásainak átfogóbb megértését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a hosszú távú, fenntartható előnyök eléréséhez is. Reméljük, hogy munkánk hozzájárul a sportesemények pozitív hatásainak maximalizálásához és a közösségek jólétének növeléséhez.
Tervezzük a modell további finomítását és az operatív mutatók kidolgozását a sportesemények hatásainak pontosabb mérése érdekében. Szeretnénk megvizsgálni a modell alkalmazhatóságát különböző típusú és méretű sportesemények esetében, beleértve a kisebb regionális rendezvényeket is.
A cikk alapjául szolgáló tanulmány itt olvasható.
Perényi Szilvia a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (MTSE), Gazdaság és Társadalomtudományi Intézetének oktatója.
Polcsik Balázs a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (MTSE) Doktori Iskolájának hallgatója.
Paár Dávid a PTE, Egészségtudományi Karának és Soproni Egyetem (SE), Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának oktatója.
Csurilla Gergely a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK), Közgazdaságtudományi Intézetének és az MTSE Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpontjának kutatója.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
