A csőben lévő három magyarországi óriásberuházás 2030-ig összesen 2 százalékkal emeli a GDP szintjét - így számol a Magyar Nemzeti Bank.
Németországban tovább csökkent a vállalatok foglalkoztatási hajlandósága decemberben a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése szerint.
Az elmúlt évtizedekben a jövőkutatás kiválóságai sokszor melléfogtak, de Stanislaw Lem és Ray Kurzweil próféciái sokszor valósággá váltak. A 21. század két legfontosabb fejleménye - az automatizáció és a biotechnológia - már most felforgatja a mindennapjainkat: a 20. századi fiatal hadirokkantak tömegének a helyébe lép a 100 évig is élő, egészségesebb idősek generációja, akik még 80 évesen is aktívak és fittek. A nagy demográfiai fordulat egyben egy paradigmaváltást is hoz: a kormányzatoknak hamarabb fel kell ismerniük nemcsak a megatrendeket, de meg kell érteniük: egy olyan új történelmi korba lép az emberiség, ami valójában egy anomáliát jelez: egy sosem ismert, általános és globális idősödés korszakát - avagy mi maradt ki a Draghi-jelentésből, és miért mérföldkő a 2012-es év.
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
A novemberi letörés után decemberben vegyesen alakultak a GKI konjunktúrafelmérés eredményei. Az üzleti bizalmi index tovább esett, a lakossági mutató viszont korrigálni tudott, így a kompzit GKI-konjunktúraindex csak kis mértékben csökkent tovább. Mivel a GKI konjunktúraindexe az idei második félévben apró lépésekkel, de lényegében folyamatosan esett, így decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le.
Pillanatokon belül eldőlhet, hogy a kormány mennyire szigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk, a mai kormányülésen is szó volt erről a témáról, és hamarosan megalkotják a rendeletet is. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint a tiltás súlyos gazdasági hatásokkal járna. Szakértők attól tartanak, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően.
Bár a kormány prognózisa szerint jövőre 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2025-ben 2,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve.
2025. január 1-jétől egyetlen országnak sem lehetne vendégmunkás-engedélyt kiadni Magyarországon Grúzia kivételével, illetve a hosszabbítás lehetősége is elvész – értesült a 444.
Az amerikai gyártók és szolgáltatók optimistán tekintenek a 2025-ös évre, a recesszióból való kilábalást és növekedést várva. Az Institute for Supply Management (ISM) legfrissebb felmérése szerint mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatási szektor vezetői a bevételek, a foglalkoztatás és a beruházások bővülésére számítanak, bár a növekedés üteme várhatóan elmarad a 2024-es szinttől.
Nemzetközi trend, hogy a lakosság egyre inkább a városok körül koncentrálódik. Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakosság közel harmada él Budapest, további kétötöde pedig megyei jogú városok vonzáskörzetében – azaz a lakosság 72,2%-a várostérségek lakója. Míg itt növekedett, addig országos szinten csökkent a népesség a megelőző népszámlálás óta eltelt 11 év alatt: külön érdekessége e trendnek, hogy ha csak a megyei jogú városokat vizsgálnánk, agglomeráció nélkül, azoknál is csökkenést látnánk. Tehát miközben az ország népessége csökken, akárcsak a legjelentősebb nagyvárosoké, addig e nagyvárosok ingázási zónái egyre nagyobb kiterjedésűek és egyre többen laknak bennük. A HÉTFA munkatársai annak jártak utána, miként változtak a nagyvárosaink vonzáskörzetei az elmúlt évtizedben.
A megkérdezett német vállalatok 38 százaléka tervezi munkahelyek megszüntetését az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint. A német vállalatok üzleti helyzete a globális pénzpiaci válság óta nem volt ennyire kedvezőtlen, rádásul a következő évre vonatkozó kilátások sem sokkal jobbak, a válság elérte a munkaerőpiacot is - áll az IW összefoglalójában.
A sportesemények hatásainak mérése és értékelése hosszú ideje kihívást jelent a kutatók és döntéshozók számára. A hagyományos módszerek gyakran nem tudják megragadni a rendezvények összetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különösen a kisebb, nem megaesemények esetében. Tanulmányunkban egy innovatív perspektívát kínálunk: a területi tőke koncepcióját alkalmazzuk a sportesemények értékelésére, amely lehetővé teszi a hatások átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát.
A csapból is az európai gazdaság szenvedése folyik manapság, a kontinens teljesítményét rendre lekicsinylik az USA-hoz, de még Kínához képest is. Rövid távon valóban nem jó a helyzet: a GDP immár két éve gyakorlatilag stagnál, miközben az USA gyorsan növekszik. Ám a várakozások szerint az európai lassulás átmeneti lesz, és a körülményeket látva nem is tekinthető meglepőnek. Az Amerikához képest vélt lemaradás egy része pedig illúzió: noha a gazdaság méretében valóban jócskán elhúzott az USA Európától, a lakosság számára fontosabb fejlettségi mutatókban Európa voltaképp felzárkózást mutat. Ha pedig a gyorsabb amerikai növekedésre mutogatunk, tudnunk kell azt is, hogy az USA milyen árat fizetett a növekedési többletért.
Az idei nehezebb munkaerőpiaci helyzet után jövőre munkaerőfelvételre készülnek a hazai cégek, sok helyen a szükséges költségkeretet és a toborzást végző munkatársak létszámát is bővíteni fogják jelenlegi terveik szerint – derült ki a Profession.hu elemzéséből.
Hogy milyen gondokkal küzd jelenleg a magyar gazdaság, azt jól jelzi, hogy az iparban kevesebb munkavállalóra volt szükség az elmúlt egy évben. A külföldi munkavállalók sem özönlenek már az országba, az elmúlt hónapokban stagnált a létszámuk. Az autóiparban pedig harmadik országbeli munkavállalóktól is kénytelenek voltak megválni egyes cégek. A kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.
Noha a gazdasági növekedés újbóli beindulásával kapcsolatban még sok a bizonytalanság, a foglalkoztatási tervek alapján hazai cégek pozitív várakozással tekintenek a következő évre. 2025 első negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett előrejelzéséből.
Négy izgalmas ötletet is megnézünk.
Fegyverekre és az államigazgatás működtetésére érkezik a támogatás
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
