Ezen írásban a 2051-ig vezetett, az országon belüli területi különbségekre fókuszáló demográfiai előreszámításaimat mutatom be. A lehetséges országos és területi forgatókönyvek bemutatásán túl kiemelt figyelmet szentelek a korszerkezet változásának is, valamint milyen változásokat okozhat e folyamatokban egy olyan előre nem látható esemény, mint a jelenlegi járványhelyzet.
A demográfiai folyamatok modellezésének és előrejelzésének igénye régre nyúlik vissza, ennek megfelelően a lehetséges elméleti megközelítések és módszertanok bőséges választéka áll a kutatók rendelkezésére. Az általam kialakított módszertan központi elemét az ágens alapú modellezés adja, aminek segítségével több megközelítést integrálni tudtam, mint például a kohorsz-komponens módszer, érték-várakozás és életút-elmélet, vagy Lee vonzó-taszítómodellje. Az ágens alapú szimuláció alapegységei az egyéni cselekvők avagy ágensek, amelyek megadott viselkedési szabályoknak megfelelően döntéseket hoznak, interakcióba lépnek egymással és a környezetükkel is. A létrehozott ágensek Magyarország lakónépességének egyénjeit szimulálják. E cselekvők a gyermekvállalás, illetve elhalálozás természetes népmozgalmi eseményeiben, illetve négy vándormozgalmi életeseményben vehetnek részt, illetve szenvedhetik el azt. Ennek valószínűségét koruk, nemük és lakótelepülésük földrajzi, társadalmi-gazdasági helyzete befolyásolja. A modellezett vándormozgalmi életesemények közé a belföldi migráció négy, kiindulópontok, célterületek és résztvevő társadalmi csoportok alapján jól elkülöníthető típusa tartozik:
- a tanulmányi célú migráció,
- munkavállalási célú migráció,
- a nagyvárosi központokból az agglomerációs gyűrűbe irányuló szuburbanizáció,
- és a természeti környezet adottságai miatt magas életminőséget biztosító területekre irányuló jóléti migráció.
A modellezés során összesen 33 forgatókönyvet alakítottam ki. Ezek különböző termékenységgel és halálozással kapcsolatos feltételezéseket, eltérő klímaváltozással kapcsolatos előfeltételezéseket, illetve eltérő társadalmi-gazdasági változásokkal kapcsolatos várakozásokat tartalmaznak. A forgatókönyvek Jelenlegi Trendeknek nevezett csoportja a 2010-es évek társadalmi-gazdasági trendek folytatódását feltétezi, míg a Paradigmaváltás forgatókönyvek a modellezés készítésekor fennálló társadalmi-gazdasági körülmények jelentős megváltozásával, ezen belül az atipikus munkavállalási formák, és az autonóm közlekedési rendszerek gyors ütemű elterjedésével számolnak.
Az előreszámítás országos eredményei
A demográfiai momentum fogalmával írjuk le azt a jelenséget, hogy a korábbi demográfiai események által okozott korcsoportméret-változás még egy termékenységi fordulat esetében is nagyban meghatározza a demográfiai jövőképet. Épp ezért a korábbi trendek és a felállított termékenységi hipotézisek alapján nem meglepő, hogy a népességfogyás országos trendje a modellezés során használt összes forgatókönyv szerint fenn fog maradni. Azonban az egyes forgatókönyvek eredményei között számottevőek az eltérések: míg a legkedvezőtlenebb, a jelenlegi értéknél némileg alacsonyabb teljes termékenységet és a jelenlegi trendeknek megfelelő várható élettartam növekedést feltételező alacsony forgatókönyvek alapján
Magyarország népessége 2051-re 8 millió 342 ezer főre csökkenne, addig az optimistább alap és magas szcenáriók futtatása 8 millió 747 ezer, illetve 9 millió 138 ezer fős népességet eredményezett.
A lakónépesség számán túl annak korösszetételében is jelentős változások várhatóak. A 2. ábrán látható, hogy mindhárom szcenárió esetében a korfa a fogyó társadalmakra jellemző urna alakot vette fel. A gyermekkorú népesség 2051-re várható létszámában viszonylag csekélyek a különbségek az egyes forgatókönyvek között, ezzel szemben a 65 éves és idősebb népesség esetében már jóval jelentősebbek a differenciák. E mögött a termékeny korban lévő és a már megszületett, jövőben termékeny korba kerülő korosztályok alacsony létszáma áll, ezért modellfuttatás során a termékenység javulásánál a várható élettartam növekedésének jóval nagyobb hatása volt a népességszám jövőbeli alakulására. A 65 felettiek számát a 15-64 év közötti aktív korúakhoz viszonyító időskori eltartottsági ráta minden forgatókönyv szerint jelentősen növekedni fog, a jelenlegi 25%-ról 61-65%-ra.
Az előreszámítás területi eredményei
Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági trendjeinek folytatódását feltételező Jelenlegi Trendek forgatókönyvek futtatásának eredménye, hogy a vándormozgalmi trendeket elsősorban a főváros, másodsorban a regionális központok munkaerőpiacához való hozzáférés és az élhető lakókörnyezet biztosításának kettős törekvése fogja meghatározni. Ennek köszönhetően a természetes népmozgalmi és vándormozgalmi folyamatok együttesen a népesség további erőteljes koncentrálódásához fognak vezetni (3. ábra).
Jól látható, hogy alap természetes népmozgalmi feltételezések mellett az országos trendekkel dacolva a Székesfehérvárig és Tatabányáig kiterjedő, tágabb értelemben vett budapesti agglomerációs zóna népessége várhatóan növekedni fog az elkövetkező 40 évben, a budapesti agglomeráció belső gyűrűjében pedig akár számottevő további növekedéssel is számolni kell.
A jóléti migrációs trendeknek köszönhetően a Balaton-felvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes részein is az átlagosnál kedvezőbbek a demográfiai kilátások, amihez az országosnál kedvezőbb korszerkezet és magasabb népszaporulat is hozzájárul. Egyes regionális központokban és közvetlen környezetükben is lehet szerény növekedésre, illetve stagnálásközeli állapotra számítani, a Dél-Dunántúl és Dél-Alföld területének jó része viszont várhatóan jelentős népességvesztéssel lesz kénytelen megbirkózni. Egyes alföldi járásokban (pl. Bácsalmási járás) 2051-ben a 2011-es népesség 60%-a fog csupán élni.
A különböző regionális klímamodelleket tartalmazó forgatókönyvekben a klímaváltozás hatásával nem számoló forgatókönyvekhez képest a Balaton-felvidéken, illetve az Északi-középhegység egyes részein csekély többletvándorlás jelentkezett, míg a vándorlási egyenleg klímaváltozás miatti enyhe romlása elsősorban az Alföldre volt jellemző. Ezzel szemben az atipikus munkavállalási formák, és az autonóm közlekedési rendszerek elterjedését feltételező Paradigmaváltás forgatókönyvek futtatása már jelentősebb változásokat hozott. A szcenárió előfeltételezései segítették a gyakran nagyvárosi központoktól távol eső, de vonzó természeti környezetű településekbe irányuló jóléti migráció kibontakozását, ez elsősorban a Balaton térségében, valamint az Északi-középhegységben eredményezett számottevő plusz vándorlási többletet, míg a budapesti agglomerációba áramlás jelentősen lassult, illetve felértékelődött az agglomeráció külső pereme. E nyereség azonban viszonylag koncentráltan jelent meg, és a vidéki perifériák jórésze a trendforduló ellenére továbbra is vándorlási veszteséggel lenne jellemezhető.
Mint az országos adatok alapján láthattuk, a lakosság koreloszlásában drasztikus eltolódások várhatóak. Bár az elöregedés járásszinten is általános, a folyamatnak igen nagy területi különbségei vannak. Ennek okai egyrészt a kiinduló állapot már létező különbségei és az életkor szerint szelektív város-vidék dimenziójú vándormozgalmi folyamatok. Az elöregedés területi különbségeiben az egyes forgatókönyvek között számottevőek a különbségek, a Paradigmaváltás forgatókönyvek feltételezései a Jelenlegi trendek forgatókönyvnél jóval nagyobb területi különbségekhez vezetnek. A 4. ábrán bemutatott változat esetében több járásban is meghaladta az időskorúak száma az aktív korúakét, ami komoly fenntarthatósági kihívást fog jelenteni e térségekben.
Záró gondolatok
A kapott eredmények alapján a vizsgált 2051-ig tartó időszakban a népességfogyás országos trendje várhatóan fennmarad, azonban a népmozgalmi folyamatokban jelentős területi különbségekkel kell majd számolni. A fővárosi agglomeráció térsége várhatóan tovább növeli a népességét, míg különösen a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl járásainak többsége lakónépességének radikális visszaesésével kell, hogy számoljon.
Az életkor szempontjából szeletív vándormozgalmi folyamatok révén várhatóan a lakónépesség elkerülhetetlennek tűnő elöregedésében is jelentős területi különbségek jelentkeznek majd, aminek kezelése komoly társadalmi kihívásokat támaszt a jövőben.
A modellezés és előrejelzés csak a természetes népmozgalmat és a belső vándormozgalmat vonta be a vizsgálatba, a nemzetközi vándormozgalom hatásait nem vette számításba. Épp ezért a kapott eredményeket a nemzetközi vándormozgalmi folyamatok mind pozitív, mind negatív irányba befolyásolhatják. A természetes népmozgalmi folyamatok, különösen a termékenységi mutatók alakulása a mindenkori kormányzatok népesedéspolitikájától is függenek. A bemutatott, mérsékelt ütemben csökkenő népességet eredményező legkedvezőbb népmozgalmi forgatókönyv a termékenységi és halálozási mutatók jelentős javulását feltételezi, és bekövetkezte csak hosszú távon sikeres népesedéspolitika esetén valószínűsíthető.
A közelmúlt eseményei is új megvilágításba helyezik a modellezés eredményeit. Míg korábban a Jelenlegi Trendek forgatókönyvének megvalósulására látszott a nagyobb esély, a koronavírus idején kényszerből bevezetett munkaszervezési megoldások úttörő szerepet játszhatnak a távmunka korábbinál szélesebb körű elterjedésében. Ennek fő kerékkötője korábban is elsősorban a munkáltatók atipikus munkavégzéssel szembeni bizalmatlansága volt hazánkban, semmint a távmunkában is végezhető munkakörök korlátossága. Ez a Paradigmaváltás forgatókönyvekhez hasonló demográfiai jövőképhez vezethetne: a népesség térbeli koncentrálódása a Jelenlegi trendek kilátásaihoz képest kisebb lenne, az fővárosi agglomeráció térbeli szétterülése fokozódna, viszont a belső gyűrűre eső nyomás csökkenne, és bizonyos vidéki térségek népességvonzó képessége jelentősen javulna.
A blogbejegyzésben bemutatott demográfiai modellezésről és előrejelzésről a Területi Statisztika 2019. évi 5. számában jelent meg részletes tanulmány.
A szerző köszönetnyilvánítása:
A Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei PD 128372 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a PD_18 pályázati program finanszírozásában valósult meg.
A szerző
a KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója.
Címlapkép: Getty Images
