2024-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből egyenként 16-20 ezer ember költözött el az ország más részeibe – derül ki a KSH előzetes belföldi vándorlási adataiból. Ennek apropóján az OTP Ingatlanpont megvizsgálta, milyen vándorlási tendenciák voltak megfigyelhetők kicsit hosszabb időtávon, az elmúlt öt évben, illetve azok milyen hatással lehettek a lakásárakra.
Olaszország demográfiai válsága tovább mélyült 2024-ben: történelmi mélypontra süllyedt a születések száma, felgyorsult a kivándorlás és folytatódott a népességfogyás - derül ki az ISTAT nemzeti statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből. Ami talán a leginkább megdöbbentő, hogy a termékenységi ráta, amely a szülőképes korú nőkre eső élveszületések arányát jelenti, mindössze 1,18-ra esett, új történelmi mélypontra, így messze alacsonyabb, mint a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es ráta.
Rekordszámú külföldön élő magyar tért haza 2024-ben: közel 29 ezer visszavándorló érkezett az országba, ami 21,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor a kivándorlók száma is történelmi csúcsot döntött: több mint 41 ezren hagyták el Magyarországot - írta meg a Pénzcentrum.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a száj- és körömfájás betegség hazai berobbanásáról volt szó. A piac eddigi reakciójáról és egy járvány potenciális következményeiről Szabó Istvánt, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatóját kérdeztük. A második blokkban a kistelepülések helyzetével és demográfiájával foglalkoztunk annak kapcsán, hogy a kormány bejelentett egy intézkedéscsomagot az elvándorlás és a népességfogyás megfékezésére a falvakban. Mindeközben – pénteki adatok szerint – februárban soha nem látott mélypontra zuhant a születésszám Magyarországon. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Még sosem történt olyan, hogy egy hónapban ne született volna legalább 6 ezer gyerek Magyarországon. Ehhez képest idén februárban mindössze 5683 élveszületést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis soha nem látott mélypontra zuhant a születésszám.
Magasan maradt a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban a statisztikai hivatal friss adatai szerint, miközben éves alapon kissé csökkent a munkanélküliek száma.
Nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában komoly problémát jelent a vidéki térségek népességének drasztikus csökkenése. Hazánkban az országhatárokhoz közeli, illetve a belső periféria népessége esik leginkább. A kormány már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel igyekeztek megtartani a kistelepülések népességét, ám sok tekintetben folytatódtak a kedvezőtlen trendek. Kevesebb a vendéglátóegység, csökken a kisboltok száma, és sok helyen nehéz orvost találni. A kérdés az, hogy a kabinet most bejelentett intézkedései lassíthatják-e a negatív tendenciát. Szakértők szerint olyan világtrendet látunk, aminek nehéz ellene menni, de komplex intézkedésekkel lehet eredményeket elérni.
Az átlag magyar kellően tranzakcionalistán tekint az uniós tagságra, és az többségnél talán valamivel realisztikusabban látja, mit tehet érte az EU az Eurobarometer félévente megjelenő friss felmérése szerint. Magyarország lakossága határozottan jövedelmezőnek gondolja az európai tagságot, azonban másban látja az EU legfőbb irányvonalát.
A gyermekvállalás ösztönzésével és a saját ingatlantulajdon szerzésével kapcsolatban Magyarországon alkalmazott államilag támogatott hitelek bár újszerűnek hathatnak, valójában nem azok. Az 1940 és 1944 között használt támogatási forma, az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) és ezen belül a házasodási kölcsön kísértetiesen hasonlít a jelenlegi babaváró hitelhez. Cikkemben az ONCSA működését mutatom be, illetve azt, hogy az mennyiben hasonlít vagy különbözik a jelenleg alkalmazott támogatási eszköz mechanizmusaihoz képest.
Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentésében. A friss adatokból az is kiderül, hogy az Észak-Magyarországi régióban az egyik legalacsonyabb a várható élettartam értéke az egész EU-ban.
Az alábbiakban egy gondolatkísérlet olvasható, amelyben a legfontosabb tényezők és erőforrások rendelkezésre állása vizsgálatával összehasonlítjuk Észak-Amerika és az Európai önellátási képességét. A globalizáció hatására az államok közti kapcsolatok megszaporodtak és felértékelődtek, és ezzel megkezdődött az ipari termelés globális szintű kiszervezése. Mára azonban a nemzetközi rendszer szereplői ráeszméltek, hogy az összekapcsoltság nem csupán előnyökkel jár, hanem súlyos függőségek kialakulásához vezethet. A Covid-19 járványnál először mutatkozott meg, hogy a világ mennyire függ Kínától, ekkortól váltak erőteljesebbé a leválást szorgalmazó hangok. Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésével ismét előtérbe került a protekcionizmus és az önellátás kérdése, amelyet az Egyesült Államokon túl érdemes egész Észak-Amerikára kiterjeszteni. Az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót évtizedek óta szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat fűzi egymáshoz. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) 1992-es aláírásával megszűntek a térség kereskedelme és beruházásai elé gördülő akadályok, ezáltal pedig a három ország, de elsősorban az USA lényegében korlátozások nélkül hozzá tud férni Észak-Amerika összes erőforrásához, akárcsak az Európai Unió tagállamai egymás közt.
Nagy port kavart a KSH legutóbbi lakásépítési számokat bemutató jelentése, miután 2016 óta nem épült olyan kevés lakás, mint a tavalyi évben. Az országosan átadott 13 295 lakóingatlan közel kétharmada három térségben összpontosult: Budapesten, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében. Az országnak tehát vannak olyan térségei, ahol szinte egyáltalán nem épülnek új lakások. Hogy melyek ezek, és mi állhat ennek hátterében, azt az alábbiakban foglaltuk össze.
Az előzetes adatok szerint 2025 januárjában 6367 gyermek született, és 12 855 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 4,5, a házasságkötéseké 4,2%-kal mérséklődött, a halálozásoké 6,5%-kal nőtt. Utóbbi azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány óta az idén év elején haltak meg a legtöbben Magyarországon.
A születések száma Japánban újabb rekordalacsony szintre esett, az országban egyre csak fokozódik az a kihívás, miként lehet az elöregedő társadalom egyre növekvő társadalombiztosítási költségeit az adófizető munkavállalók egyre szűkülő táborával fedezni – írja a Bloomberg.
Az Európai Unió negyedik leggyengébb pontszámát kapta a magyar nyugdíjrendszer az Allianz 2025-ös nyugdíjjelentésében, a legutóbbihoz képest két tizeddel rosszabbodott a helyzetünk. A legsikeresebb megoldást az északi országok adják a nyugdíjproblémára, míg Közép-Európában szinte mindenütt javításra szorul a nyugdíjrendszer. Főként az elöregedés jelent kihívást a fejlett világ országaiban, de a tőkefedezeti nyugdíjpillérek stabil alternatívái lehetnek a felosztó-kirovó (folyó finanszírozású) nyugdíjpillérnek.
Dél-Koreában a termékenységi ráta csaknem egy évtized után először emelkedett tavaly, részben annak a hatására, hogy folyamatosan nő a házasságok száma a koronavírus-járvány óta.
Nagy emekedésben a vezető részvényindexek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A háború elejétől kezdve már az 1 milliót közelíti az összes orosz halott és sebesült száma.
A kínálat továbbra is feszes lesz.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
