A műtárgyak világáról és a műkereskedelemről szó híradásokban meglepően gyakran olvashatunk jogi útra terelt, vagyonokat érő művek körül kialakult, sokszor évekig húzódó konfliktusokról. A műtárgy.com bemutat néhányat napjaink legnagyobb visszhangot kapott művészeti témájú perei közül.
A januári inflációs adat láttán olyan érzésünk lehetett, mint amikor egy zenének felismerjük a dallamát, de nem ugrik be a szövege. Tudtuk, hogy a decemberi adat után nagyon jó eséllyel számíthatunk a tavalyinál magasabb éves inflációra idén, de a szöveg a vártnál hangosabban szólalt meg. Pedig meg voltak az előjelek bőven: bérnyomás, nagy szolgáltatók rutinszerű átárazása, adóemelések, gyorsan emelkedő inflációs várakozások, emelkedő importárak és megemelkedett gázárak. Ebben a cikkben amellett érvelünk, hogy a felsorolt tényezők többsége további árnyomást gyakorol majd a gazdaságra, ezért bőven az 5 százalék feletti tartományban alakulhat idén az árindex. Emiatt pedig annak is örülhetünk, ha nem kell szigorítani a monetáris kondíciókon.
Nemrég tette közzé a KSH a 2024-re vonatkozó legfrissebb lakásépítési számait. Ez alapján mind a lakásépítési engedélyek száma, mind a használatbavételi engedélyek száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új lakások iránti kereslet ugyanakkor a befektetői érdeklődésnek köszönhetően kirobbanó. Az alábbiakban szakértők mondták el véleményüket a legfrissebb számokról.
Ahogy nemrég mi is megírtuk, egy rendelettervezet értelmében fizetőssé válik a szálláshely-minősítés, melyet 3 évente minden szállásadónak kötelező elvégezni. A minősítés díja a szálláshely típusától és méretétől függően 60 ezer és 450 ezer forint között lesz. Hogy a döntésnek milyen hatása lehet a piac kisebb szereplőire nézve, mennyiben érintheti ez a működésüket és befolyásolhatja a teljesítményüket, arról a piac szakértőit kérdeztük.
A Covid-járvány időszakát idéző, 2023. évi 10 százalékos forgalomcsökkenés után 2024-ben 2,8 százalékkal, 5,55 millió hektoliterre nőtt az öt legnagyobb magyar sörgyártó belföldi forgalma - közölte Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Ezzel a bővülés dinamikája visszatért a 2021-ben és 2022-ben mért 3 százalék körüli mértékhez.
Az erős külföldi működőtőke-beáramlást támogató, jelentős ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 11-14. között. A Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiacot, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliókat mutatja be az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a CBRE ingatlan-tanácsadó szakmai támogatásával közösen. Az alábbiakban képeken mutatjuk meg az idei projekteket.
Kedden megkezdődtek az amerikai–orosz tárgyalások Rijádban, a tárgyalóasztalnál azonban nem ül ott sem Ukrajna, sem Európa. Az elmúlt héten több pofon is érte az öreg kontinenst az Egyesült Államok részéről: Pete Hegseth védelmi miniszter és J. D. Vance alelnök is kijózanító üzenetekkel érkezett Európába, melyek lényege, hogy Amerika továbbá már nem garantálja biztonságát, a későbbi ukrajnai békefenntartást viszont nekik kell majd vállalniuk. Hétfőn rendkívüli csúcsra ültek össze egyes európai országok vezetői, de az egység helyett inkább a megosztottság hangjai domináltak. Ez nem tekinthető jó jelnek akkor, mikor – úgy tűnik – Európa Afganisztán utáni legnagyobb katonai missziójára készülhet.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Már 400 ezernél is több gyermeknek takarékoskodik Babakötvényben a családja. Tavaly több mint 2,7 ezer fiatal vehette fel a neki szánt megtakarítást. Az átlagos kifizetések mértéke meghaladja az 1,5 millió forintot - közölte a Grantis.
Egy budapesti, VII. kerületi lakásba van bejelentve Szergej Schneider, az orosz Mere-diszkontlánc alapító-tulajdonosa – tudta meg a Telex. A milliárdos évek óta ezt a címet használja, de a portál szerint nem él a lakásban. A Mere tavaly tavasszal került be a köztudatba, amikor kiderült, hogy a Szibériából elindult, a Lidlnél és az Aldinál is 20–30 százalékkal alacsonyabb árakat kínáló üzletlánc a magyarországi terjeszkedését készíti elő.
Tavaly júliusban néhány republikánus képviselő azt hangoztatta, Kamala Harris alelnök csak a származása és a neme miatt jutott pozícióhoz, miután a volt kaliforniai szenátor átvette a demokrata párti elnökjelöltséget Joe Bidentől. Idén a halálos áldozatokkal járó, Los Angeles környéki erdőtüzek közepette Kristin Crowley tűzoltóparancsnokot azért támadták, mert a tűzoltóságon belül nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre. A pár héttel ezelőtti washingtoni helikopterbaleset kiváltó okai kapcsán szintén előkerültek ugyanezek a vádak, különösen Donald Trump amerikai elnök kormánya részéről. A három közelmúltbeli esetet három betű, a D, az E és az I köti össze. De ha már ennyit emlegetjük, mit takar pontosan ez a rövidítés, és mi vezetett odáig, hogy az amerikai politika egyik legmegosztóbb kérdésévé váljon?
Ha felületesen nézzük, a nyugati szankciók nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, sőt paradox módon hozzájárultak a növekedés visszaállításához. Mindez az állami kiadások drasztikus emelkedésének, a belső fogyasztásnak és a szankciók által előidézett importhelyettesítésnek köszönhető. A kedvező számok mögött mélyebb problémák húzódnak: a gazdasági növekedés döntően a hadikiadásokból fakad, a munkaerőhiány és az infláció egyre súlyosbodik, miközben az orosz technológiai fejlődés elmarad. Mindez arra utal, hogy bár Oroszország egyelőre elkerülte az összeomlást, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses, és a háború befejezése válhat a gazdasági stabilitás kulcsává.
Az Európai Unió versenyképességi hanyatlása nem kérdés. A 2024 szeptemberében kiadott Draghi-riport is erre a következtetésre jut. Ebben a cikkünkben megpróbálunk olyan, eddig nem sokat említett területekre rávilágítani, amelyek hozzájárultak az Egyesült Államok versenyképességi előnyéhez az EU-val szemben. Tehát, az olyan területek, mint az energia vagy a tőkebefektetések nem részei elemzésünknek, mivel azokat már több helyen mélyen kielemezték.
A világ áramfogyasztása évente 4%-kal nőhet 2027-ig, azaz gyorsabban, mint az előző években, mivel az ipari felhasználás növekedése, illetve a légkondicionálás, az elektromos járművek és az adatközpontok terjedése mind felfelé hajtja a keresletet – fogalmazta meg átfogó előrejelzését pénteken nyilvánosságra hozott elemzésében a Nemzetközi Energia Ügynökség. Az áramfogyasztás növekedésének döntő része, 85%-a várhatóan a feltörekvő piacok keresletnövekedéséből adódik, elsősorban a kínai fogyasztás növekedéséből, de az IEA arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlett gazdaság döntéshozóinak is érdemes résen lennie, mert ott is ugorhat a fogyasztás. Az EU-ban is megmozdul majd valami, az IEA szerint az energiaválság miatti érdemi áramfogyasztás esés után 2027-ig oda visszaemelkedhet a fogyasztás, ahol 2021-ben volt.
Tegnapi elemzésünkben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy kitört a tavaly szeptember óta tartó sávozásból a Wizz Air árfolyama. A cég részvényei ezt követően már 10 százalékos pluszban is voltak csütörtök délelőtt, mivel a tegnapi esti Putyin-Trump telefonbeszélgetés, és a közelgő találkozó hatására jelentősen megnőtt az ukrajnai béke esélye.
Donald Trump amerikai elnök szélvészként tért vissza a Fehér Házba, és bár csak negyedik hetét tapossa az Ovális Iroda asztala mögött, máris rengeteg vitatott intézkedést hozott. Noha a republikánus zászlóvivő valóban döntögeti a népszerűségi rekordokat, ez mind saját magához viszonyítva igaz: történeti összehasonlításban jelentősen alulmarad elődjeihez képest. De Trump melyik lépése örvend a legpozitívabb megítélésnek, és eddig melyik volt a legnépszerűtlenebb? Mit gondolnak az amerikaiak Elon Muskról, a vámháborúról és Trump bekebelezési terveiről? Most minden kiderül.
A hónap elején csúnyán megütötték a Wizz Airt a gyenge negyedéves eredmények és az újabb profit warning hatására. A napokban azonban megérkeztek a befektetők, és el is indult egy rali a papírban, melynek eredményeként már tavaly július vége óta nem látott szinten kereskednek a cég részvényei. A Wizz Air alapvetően még mindig egy olcsó részvény, ráadásul a mostani emelkedést követően a technikai kép is biztatóan néz ki.
"Az állam rengeteg online szolgáltatást nyújt, a Magyarorszag.hu-n több mint 4500 ügy érhető el asztali gépről, csak ezeket sajnos nem minden esetben egyszerű megtalálni. Ezért indultunk el a szolgáltatások újratervezése felé, illetve a mobilos irányba is" - mondja lapunknak Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója. Azoknak, akik attól tartanak, az állam "lehallgatja" őket a DÁP appal, azt üzeni, "egész egyszerűen lehetetlen, hogy a DÁP appot megfigyelésre használjuk". Az idén várható DÁP-os újdonságokról, a hamarosan már mindenkinek elérhető e-aláírásról, a távoli azonosításról, az Ügyfélkapu és az AVDH kivezetéséről és az életesemény-alapú mobilos ügyintézésről is kérdeztük a DMÜ vezérét.
A Wizz Air felkészült az ukrajnai járatok újraindítására, amint a helyzet lehetővé teszi. A légitársaság vezérigazgatója, Váradi József a Reutersnek adott interjújában részletezte a terveket, amelyek szerint a tűzszünet bejelentését követően hat héten belül mintegy 30 útvonalat indítanának újra. A cég hosszú távú stratégiája az ukrán piac jelentős részének visszaszerzése, miközben globális kapacitásbővítést tervez.
Továbbra is Magyarország számít az EU legkorruptabb tagállamának – derül ki a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International berlini központja által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2024-es globális rangsorában. A friss eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt 12 évben Magyarország pontszáma esett vissza a legjobban az EU-tagállamok között.