Az AfD súlyának növekedését jelzi, hogy idén év elején a CDU-nak a szélsőjobboldali párt támogatásával sikerült elfogadtatnia antimigrációs intézkedéscsomagját a Bundestagban, ezzel kritikus vélemények szerint felrúgva azt, a nagy német pártok között hosszú ideje létező megállapodást, melynek értelmében kizárnak az AfD-vel való bármilyen együttműködést.
Orbán Viktor február 12-én Budapesten személyesen fogadta Alice Weidelt, a párt frakcióvezető társelnökét, kancellárjelöltjét, majd a közös sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott:
Ha mindaz, amit az AfD képvisel, megvalósulna, az jót tenne Magyarországnak; az AfD összes fontos programpontja, a migrációtól az energiapolitikáig, olyan, ami hasznára válna Magyarországnak.
A magyar kormányfő a sajtótájékoztatón viszonylag hosszan beszélt az energiapolitikáról.
A legfontosabb, hogy lássuk be, hogy a Green Deal az halott, nem lehet megreformálni, egész egyszerűen el kell felejteni
- fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Hozzátette: zöld megközelítésre szükség van, a klíma is fontos, de a Green Deal, ahogy azt összerakták, "tönkretesz bennünket", mert ennek eredménye, hogy az áramért kétszer-háromszor, a gázért háromszor-négyszer magasabb árat fizetünk, mint az amerikai versenytársaink. Ezt a versenyt nem lehet megnyerni - jelentette ki. A miniszterelnök szerint az energiaszankciókat meg kell szüntetni, az atomenergia negatív diszkriminációját fel kell számolni. Az energiaszállítási útvonalakat, amelyeket lezártak, újra ki kell nyitni, és az energiaforrások, amelyeket kiiktattak, ismét bevonandók az európai gazdaságba - sorolta.
A fentiek miatt, és mivel az energiapolitika nem csak Németországban, hanem Magyarországon és az egész Európai Unióban is kiemelten fontos terület több szempontból, mindenekelőtt az energiaárak/európai ipar versenyképessége, illetve az energiaimport-függőség/energiaszuverenitás problémakörök tekintetében, érdemes áttekinteni az AfD energia- és klímapolitikai programját.
Középpontban az energia- és klímapolitika
Az energia- és klímapolitikával kapcsolatos viták a közlekedésilámpa-koalíció felbomlásához is hozzájárultak, így nem kis szerepet játszottak abban, hogy a tervezettnél bő fél évvel korábban kell tartani a választásokat. Míg a szociáldemokraták és a zöldek többet költöttek volna klímaügyekre, addig a szabaddemokraták általánosságban ellenezték az állami beavatkozást.
A közlekedésilámpa-koalíció (németül Ampelkoalition) a német politikában a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek együttesét jelenti. A nevét arról kapta, hogy e pártok színei az előbbi sorrendben kiadják a közlekedési lámpa (németül Ampel) piros-sárga-zöld színeit.
Az AfD energia- és klímapolitikájának alapvetése az ember által előidézett klímaváltozásról szóló „állítólagos tudományos konszenzus" rendszeres megkérdőjelezése. A Carbonbrief klímaügyi szakportál az AfD kiáltványából idézi a párt valótlanságokat és csúsztatásokat is tartalmazó vonatkozó álláspontját. E szerint
"az AfD elutasít minden olyan politikát és adót, melynek az állítólagos klímavédelem a célja, mert az emberek nem tudják megvédeni az éghajlatot. A párt kilépne a klímaváltozás elleni fellépés legfontosabb nemzetközi megállapodásából, a Párizsi Klímaegyezményből. (...) Az ember okozta éghajlatváltozással kapcsolatos állítólagos tudományos konszenzus mindig is politikailag konstruált volt. (...) Az IPCC (az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete - a szerk.) előrejelzései nem megfelelő modelleken alapulnak. Az úgynevezett klímatudomány figyelmeztetései teljesen eltolódtak az 1970-es évekre előre jelzett jégkorszakról a jelenlegi állítólagos globális felmelegedés felé. (...) Ezzel szemben a szén-dioxidról bebizonyították, hogy elősegítve a fokozott növényi növekedést a globális élelmezésbiztonság javát szolgálja. (...) Az AfD hevesen elutasítja ezt a célt és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezetátalakítást. Ebbe beletartozik az EU Green Deal is, amely tönkreteszi az európai gazdaságot és ezzel jólétünket."
A párt szerint a Scholtz-kabinet megújuló energiára való átállást célzó ideologikus tervei az állami adományoktól függenek, és szegénységhez, deindusztrializációhoz, valamint az importfüggőség elmélyüléséhez vezetnek.
Nem a szélenergiára, hőszivattyúkra és villanyautókra - igen a gázra, olajra, szénre és atomra
- E kereteknek megfelelően az AfD ellenzi a fűtési rendszerek tiszta, megújuló alapú megoldásokkal történő dekarbonizációját, és álláspontja szerint Németországnak továbbra is alkalmaznia kell a gáz- és olajtüzelésű fűtési rendszereket.
- Az AfD leállítaná a szénerőművek termelésből történő fokozatos kivonását sőt, új szénerőműveket is építene, folytatná a belföldi barnaszénbányászatot, és visszatérne a napjainkra a német energiamixből teljesen kivezetett hazai atomerőművekhez, ezekből is új egységeket létesítve. Németország az EU legnagyobb szénfelhasználója, és a jelenlegi terv szerint 2038-ig vezetné ki energiamixéből a szenet.
- Az ország tavaly állította le utolsó működő nukleáris reaktorait, de az atomenergia és lehetséges szerepe a német energiaellátás biztosításában továbbra is visszatérő témája a politikai vitáknak.
- A párt csökkentené az energiaadókat, újraindítaná a Balti-tenger alatt Németországba orosz gázt szállító Északi Áramlat gázvezetéket, és hasonló célból megszüntetné az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat.
- Az AfD a szélenergia térnyerésének leállítását is sürgeti más technológiák javára. Alice Weidel, a párt kancellárjelöltje úgy fogalmazott, "lebontaná" a szélturbinákat, hogy megtakarítsa a megújuló energiaforrások terjedését tükröző hálózati díjakat.
- Több más politikai erőhöz hasonlóan az AfD is ellenzi az új benzines és dízelüzemű autók értékesítésére vonatkozó, 2035-tól életbe lépő uniós tilalmat, és a munkahelyek védelme érdekében a lehető legtovább fenntartaná a belsőégésű motorral felszerelt autók gyártását. Ezzel párhuzamosan azonnal leállítanák az elektromobilitás "egyoldalú preferálását", megszüntetnék az elektromos töltő-infrastruktúra állami finanszírozását, és minden autótípusra egyforma adókedvezményt alkalmaznának azért, hogy a piac és ne a törvény döntsön a megfelelő technológiáról.
Óvatosságra késztethetik a többi pártot
Elemzői értékelések szerint, még ha az AfD nem is válik kormányerővé, akkor is képes lehet fékezni a klímapolitikai erőfeszítéseket azáltal, hogy ellenzi a megújuló energia infrastrukturális projektekkel, és a többi pártot óvatosabb álláspontra készteti a megújulókkal kapcsolatban. Ez azzal együtt is lehetséges, hogy a párt szakpolitikai céljainak többsége nincs összhangban a tudományos és gazdasági tényekkel.
A párt egyik kedvenc témája a szélerőművek ostorozása, számos olyan tipikus érvet is bevetve a turbinák telepítése ellen, amelyeket kutatásokkal nem igazoltak vagy egyenesen cáfoltak (például, hogy a turbinák szennyezik a talajt, és alacsony frekvenciájú infrahangokat bocsátanak ki, amelyek betegséget okoznak).
Sok más párthoz hasonlóan az AfD energiapolitikai céljai között is kiemelt helyen szerepel az energiaárak csökkentése és az importfüggőség csökkentése, amit úgy kívánnak a megújuló energia terjedésének befékezésével és az orosz gázszállítások újraindításával is kezelni, hogy közben a versenytársakéhoz képest rendkívül magas európai energiaárak fő oka a földgázimportnak való nagyfokú, az energiaszuverenitást is érdemben csorbító kitettség.
Az AfD-vel szembeni egyik fő aggály, hogy a párt az orosz érdeket érvényesíteni kívánó befolyási műveletek eszközeként szolgálhat. Azon túl, hogy a pártban sokan rokonszenveznek vagy akár kötődnek Moszkvához, és hogy az AfD-t az orosz dezinformáció is igyekszik népszerűsíteni a választásokra készülő Németországban, az előbbieket látszik igazolni az orosz energiához való ragaszkodásuk is.
A kibocsátáscsökkentési célok és a megújuló energia elutasítása vagy éppen az orosz beszállítótól való függőség ismételt növelésének szándéka egyébként nem csak az uniós célkitűzésekkel megy szembe, hanem a tagállamok, így Magyarország törekvéseivel is, amelyeket a kormány hivatalos nemzeti energia- és klímastratégiai dokumentumaiban is rögzített.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
