Néhány napja bejelentette az ukrán katonai vezérkar, hogy lelőttek Herszon térségében egy iráni gyártmányú Mohadzser-6-os katonai drónt, melyet az orosz haderő kezelt. A Sahed-136-os kamikaze drónok után ez a második iráni dróntípus, melyet az ukrajnai frontvonalakon láthatunk és jó eséllyel nem az utolsó olyan géptípus, melyet Teherántól vásárolt meg titokban Moszkva a nyár folyamán.
Az MVM bevételei nagyrészt az alaposan megemelkedő gáz- és áramárak miatt több mint megduplázódtak, a vállalat 81,1 milliárd forint veszteséggel zárta az idei első fél évet a tavalyi 28,3 milliárd forint nyereség után.
Tavasszal Magyarországon rekordnak számító GDPR-bírságot osztott ki a NAIH egy banknak egy AI-alapú call centeres megoldás alkalmazása miatt, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligenciát ne lehetne szabályszerűen alkalmazni a szektorban. Péterfalvi Attila szerint az ügy legfontosabb tanulsága, hogy nagy kockázatú új technológiát csak megfelelő körültekintéssel, tervezéssel és hozzáértéssel szabad használni. A NAIH elnökével többek között az AI és a felhő technológia banki alkalmazásáról, az EU és az amerikai technológiai óriások között húzódó adatkezelési vitáról és a leggyakoribb itthoni adatvédelmi incidensekről beszélgettünk. Hasonló témákkal jövő heti Banking Technology konferenciánkon is foglalkozunk, a rendezvényen Péterfalvi Attila NAIH elnök kerekasztal beszélgetésben vesz részt.
A klímavédelem szempontjából kardinális kérdés, hogy sikerül-e megfelelő mértékben csökkenteni a húsfogyasztást, hiszen részben ez teszi szükségessé a nagyüzemi állattartást, ami jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az egyik megoldása a problémának az alternatív hústermékek fogyasztása, mint a növényalapú vagy teljesen szintetikus megoldások. Ezek néhány éve még bombaként robbantak be az élelmiszeriparban, és jelentek meg számos nagy étteremlánc kínálatában, de a lendület látszólag csúnyán megtört. A húsalternatívák értékesítése közel 10 százalékot zuhant egy év alatt és a különböző kutatások is azt támasztják alá, hogy a fogyasztók továbbra is szkeptikusak ezenek a termékeknek az egészségügyi hatásaival, és valódi értékével kapcsolatban - ez természetesen tükröződik a szektor zászlóshajójának számító Beyond Meaten, amely szinte a teljes piaci értékét elvesztette néhány év alatt.
A kormányzat jelentős változtatásokat jelentett be a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerében, amik 2024-től kötelező jellegűek, de az egyetemeknek már idén szeptember 30-ig ki kell dolgozniuk a részletszabályaikat, amiket akár már 2023-ban is figyelembe vehetnek. A legjelentősebb könnyítés az emelt szintű érettségi valamint a minimumpontszámok eltörlése, amit egy korábbi cikkben ismertetett tanulmány szerint a 2019-es bevezetés után drasztikus csökkenést okozott a jelentkezések számában. Ennek negatív hatása főként a pedagógusképzésben és műszaki területen, illetve a vidéki egyetemeken érződött. A mostani lépés tehát korrekciónak is felfogható. A másik liberálisnak mondható változtatás, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból 100 pontot mostantól az egyetemek saját belátásuk szerint adhatnak. Visszatérhetnek a korábban elterjedt szóbelik rendszeréhez, de más szempontokat is figyelembe vehetnek a diákok rangsorolásakor – akár szociális szempontokat is. Ebben az írásban először áttekintjük, hogy hogyan működik a hazai felvételi rendszer, miként változott az elmúlt években, majd kitekintést adunk a nemzetközi trendekről, amelyek mögött gyakran tudományos kutatások állnak.
Múlt héten jelent meg az a rendelet, amely alapján október 1-jétől nem fűthetik fel az állami intézményeket (bizonyos kivételekkel) 18 foknál melegebbre. A Magyar Nemzeti Bankra és a többségi befolyása alatt álló társaságokra, valamint a kisebbségi állami tulajdonban lévő cégekre nem terjed ki a korlátozás. A magántulajdonban lévő bankok, biztosítók és alapkezelők is önkéntes alapon korlátozzák saját energiafogyasztásukat – megkérdeztük őket, mennyire és hogyan.
A lakosság nagy része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, például a megnövekedett rezsi miatt Németországban. A BVR bankszövetség becslése szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először egyszámjegyűre csökkenhet az idén.
A pandémia és a hiteltörlesztési moratórium után új kihívások elé néz a vállalati kintlévőség-kezelési szektor - a háborús kockázatok, a romló gazdasági helyzet és az energiapiaci válság kezelésére ismét innovatív megoldások alkalmazására lesz szükség. Ugyanakkor az általános moratórium kivezetése nem okozott drámai helyzetet és a portfólióminőség historikusan is kedvező, például a 2008-as válsághoz képest- derült ki a Portfolio Követeléskezelési trendek 2022 konferenciáján. Azonban több jel is utal arra, hogy ez az időszak egy vihar előtti csend lehet.
A Bloomberg elemzői szerint Európa egyre hevesebb cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő is lesz az LNG az oroszországi szállítások ellensúlyozására. Az elemzés szerint azonban létezik olyan kedvezőtlen szcenárió, hogy egy hideg észak-ázsiai tél miatt rengeteg LNG-kapacitás fog a kontinensre jutni elsősorban Japán keresletének kielégítésére, ez a forgatókönyv pedig valószínűleg fokozott árversenyt és a gázárak emelkedését eredményezheti. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg hogyan alakulnak az EU-s gáztároló-kapacitások, illetve a fogyasztásarányos töltöttségeket is megnézzük.
A kormány adó- és családpolitikájába illeszkedő, de vadonatúj eszközt vetne be a kormány a legújabb családtámogatási program keretében, melynek elindítása 2023-ban várható. A rendelkezésre álló adatok alapján a kormány egy egyre romló demográfiai trendet igyekszik ezzel lassítani, megállítani, vagy éppen megfordítani: a gyermekvállalás későbbi életkorra való tolódását. Egy évtizedek óta tartó, több tényezőtől függő, éppen ezért jelentős tehetetlenségi erővel bíró tendenciának menne neki a kormány, ami alapján nem lesz könnyű dolga. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen csomag részeként érkezik ez a lépés a családalapításban gondolkodókhoz és a gazdasági bizonytalanság összességében mennyiben ront az alap gyermekvállalási folyamatokon.
Szeptember 27-én rendezik meg a budapesti Várkert Bazárban a Huawei European Innovation Day 2022 rendezvényt, amelyen bemutatkoznak a Huawei legújabb fejlesztései, a digitalizációs trendek, valamint az 5G nyújtotta új lehetőségek. Az innovációk a vállalatok digitális transzformációjának támogatására, az energetikai átmenetre és az oktatásban rejlő új dimenziókra fókuszálnak. Politikai döntéshozók, nemzetközi szakemberek és a Huawei vezetői panelbeszélgetések és előadások során mutatják be a részleteket, és több hazai fejlesztést és egyetemi együttműködést is bejelentenek. A Portfolio élőben közvetít az eseményről.
Tovább nőtt a magyarországi naperőművek beépített teljesítőképessége augusztusban, a mintegy 90 MW-os bővüléssel az összesített fotovoltaikus kapacitás megközelítette a 3570 MW-ot szeptember elsején - derül ki a Mavir által ismertetett adatokból. A rezsiszabályok módosulása, illetve az energiaárak emelkedése miatt pedig a piac még jobban felpöröghet, miután a napenergia iránt a nagy energiaigényű szereplők érdeklődése is megnőtt, de az elérhető támogatásokon sok múlhat – hangsúlyozza Lugos Roland, az Optimum Solar Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.
Úgy tűnik, a „részleges” orosz mozgósítás az előzetes várakozásoknak megfelelően sokkal több embert érint majd, mint az eredetileg bejelentett, 300 ezer, katonai kiképzéssel rendelkező tartalékos: valójában 1-1,2 millió orosz állampolgár kaphat hamarosan behívót. Az orosz hadműveleti célok is egyértelművé váltak: Moszkva késő ősszel, a tél folyamán négy megyét akar elvenni Ukrajnától, ehhez pedig egyre inkább hajlandók lesznek a felhasznált fegyverarzenál szélesítésére is. Egyelőre nem túl valószínű, hogy rosszul felszerelt és kiképzett újoncok emberhullámait látjuk majd, amint ukrán lövészárkokra ömlenek rá; első körben a tartalékosok / sorkatonák többsége valószínűleg a reguláris erők képességeit fogja felszabadítani, akiknek offenzíváját külföldi drónokkal és talán durvább fegyverekkel fogja megtámogatni az orosz hadvezetés. A késő őszi, téli hónapok mind politikailag, mind harcászatilag teljesen új feltételeket teremthetnek az ukrajnai háború dinamikáját illetően.
Olaszországban vasárnap reggel 7 órától este 23 óráig törvényhozási választásokat tartanak, miután július 21-én lemondott Mario Draghi szakértői kormánya, amely mögött a legtöbb nagy párt felsorakozott. A választások nagy győztese lehet az ellenzékben maradt Olaszország Fivérei (FdI) nevű, posztfasiszta gyökerű párt, melynek elnöke, Giorgia Meloni Olaszország első női miniszterelnöke lehet. Meloni pártja a Matteo Salvini vezette Ligával és a többszörös ex-miniszterelnök, Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország nevű pártjával lépett szövetségre, és nagy eséllyel biztosítani tudják maguknak a jobboldali többséget a parlament két házában, miközben az olasz baloldal több formációra szétesve próbálja megakadályozni őket ebben. Bár a legnagyobb valószínűsége egy jobboldali győzelemnek van, az utóbbi hetekben utolsó rohamra indult a sokak által már leírt baloldali populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) – kérdés, mire lesz ez elég.
Úgy tűnik, tavaly végre felébredtek az európai háztartások és egyre többen jelennek meg a befektetési alapok piacán az Efama európai alapkezelői piacot bemutató jelentése szerint. Azonban a lakosság még mindig túlzott mértékű bankbetétet tart, ennek alternatív költsége az utóbbi 5 évben meghaladta az ezermilliárd eurót. A tanulmány szerint az infláció emelkedésével párhuzamosan az európai háztartások vásárlóereje csökken, ezért is lenne fontos minél nagyobb mértékben bevonzani a lakosságot a tőkepiacokra.
Szeptember 15-én az iráni erkölcsi rendőrség nem megfelelő fejkendő viselés miatt a nyílt utcáról elvitt egy 22 éves kurd származású lányt, Mahsza Aminit, akit másnap holtan találtak. Azóta minden nap tüntetések vannak az országban, amelyek először a kurdok lakta régióban kezdődtek, de gyorsan átterjedtek az ország nagyvárosaira is. Napról napra egyre több halálos áldozata is van az eleinte a női jogokért felszólaló, majd fokozatosan a rendszert kritizálni kezdő tüntetéseknek. Az események bemutatásán túl megnéztük azoknak az okait, valamint a tüntetések várható következményeit igyekszünk bemutatni.
Az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, sokak kedvenc körete a burgonya egyre drágább lett az elmúlt években. Ugyanakkor nem az áremelkedés jelenti a legnagyobb problémát. Bár az elmúlt években tapasztalható történések ellenére is még mindig olcsóbb élelmiszernek számít a krumpli, komoly veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság. Az egy főre jutó fogyasztásunkat nem vagyunk képesek hazai termelésből fedezni, így importra vagyunk utalva, az orosz-ukrán háború miatt azonban a beszerzési lehetőségek szűkülnek, amelyek további magas árakkal is járnak. Az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács szerint a termőterület csökkenésének megállításához és a hozamnövekedés javításához égető szükség lenne a belföldi adottságokon alapuló termesztés ösztönzésére, amelyhez elengedhetetlenek a kutatás-fejlesztési és beruházási támogatások.
Már látóhatáron vannak az EU-s szankciók az orosz energiatermékekre, ezért az orosz gáz helyettesítése egyre égetőbb feladat az európai országok számára. Az egyik legversenyképesebb alternatíva a cseppfolyósított földgáz technológia lehet, a legfrissebb adatok alapján úgy néz ki, hogy elsősorban az LNG-szállításoknak köszönhetően egy jelentős részét pótolni is tudja a kontinens az orosz gáznak. Persze az ellátásbiztonság elérése érdekében a továbbiakban is egyre nagyobb hangsúly fog kerülni az energiaforrásra, az iparág kilátásai kifejezetten pozitív jövőt vetítenek előre, mindezek tudatában az a logikus kérdés maradt, hogy hogyan lehet profitálni a Putyin háborúját potenciálisan megbuktató technológiából? Elemzésünkben a tőzsdén jegyzett, LNG kitermeléssel, szállítással és értékesítéssel foglalkozó vállalatokra fókuszáló befektetési alapokkal és az egyéni vállalatok értékeléseivel, árazásával és kilátásaival foglalkozunk.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet "BBB plusz/A-2"-ről a befektetési szint legalsó kategóriájába, "BBB mínusz/A-3"-ra rontotta a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hosszú és rövid távú minősítését.
Az előző heti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a sajtóeseményt megelőző kormányülés döntéseit, így azokat az információkat is, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig érvényes, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad. Cikkünkben összefoglaltuk a bejelentés legfontosabb részleteit, továbbá az ezzel kapcsolatos fejleményeket, reakciókat és várakozásokat. Mutatjuk, mit érdemes tudni az élelmiszer-árstopról, a benzinárstopról, a kamatsopról, illetve a Tűzifaprogramról, amely az állami erdőgazdálkodások esetében biztosít hatósági áron vehető tűzifát.
