Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
A világ legszegényebb 50 országa az idén 62 milliárd dollárt költ adósságszolgálatra, ez 35 százalékkal haladja meg a 2021. évi szintet - közölte a Világbank kedden publikált éves adósságjelentésében.
Elsődlegesen a kisebbségi tulajdonos támadását teszi felelőssé a Dunaferr RMS és HR igazgatója a társaságcsoport jelenlegi nehéz helyzetéért, ez ugyanis elbizonytalanította a vasmű üzleti partnereit, ami kritikus helyzetbe sodorta a céget. Sevcsik Mónika a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában ugyanakkor azt is elmondta, hogy a menedzsment is vállalja a felelősséget a tevékenységéért. Mindezek mellett minden kényesebb ügyről is beszélgettünk, így az újraindítás esélyeiről, feltételeiről, a menedzsment - kisebbségi tulajdonosok és szakszervezet által felemlegetett - illegitimitásáról, a kisebbségi tulajdonosokhoz való viszonyukról, hogy ez az elmérgesedett vita nem rendezhető-e a felek között párbeszéd útján és arról is, hogy hogyan kívánják rendezni a tulajdonosi viszonyokat Cipruson. Az interjúból kiderült továbbá, hogy a menedzsment hálás a kormánynak, amiért az egy múlt heti határozatával lehetővé tette, hogy a gyár egységei biztonságos úton álljanak le. Ha ez nem így valósult volna meg, akkor az katasztrófahelyzettel fenyegetett volna az egész városra nézve. A gyár menedzsmentje bízik abban, hogy később lesz lehetőség újraindítani az üzemeket, a nyers vas- és acélgyártást is, ehhez számítanak a dolgozókra, valamint tőkeerős szakmai partner bevonására és nem mellékesen az állam támogatására. Ebben a helyzetben a társaság mondása a következő: "ezt a helyzetet addig túl kell élni". Azt is elismerte érdeklődésünkre, hogy felgyorsult a munkaerő elvándorlása.
Újabb előrejelzést tett közzé az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association), amely 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja. Délkelet-Európában ezek alapján zsugorodás várható 2024-ig, de mivel a régió a 2016-2021 közötti bőséges építkezés utáni időszakon van túl, a piac az előrejelzések szerint a csúcsról jön lefelé, így a várható 3%-os csökkenés nem számít drámainak. Dráma a kelet-európai régióban van, mely 2018-ban érte el a csúcsot, és a piac körülbelül 10%-kal a csúcsszint alatt volt még az ukrajnai háború kezdete előtt is. Ukrajna nélkül a régió várhatóan 2023-ban éri el mélypontját. A Magyarországra vonatkozó előrejelzés pedig még ennél is pesszimistább, még úgy is, ha 2023-tól az uniós források kifizetésre kerülnek.
Moldovában 2020-ban megbukott a Kreml által támogatott államfő, Igod Dodon, és a Nyugat-barát Maia Sandu került az elnöki posztra, ami nyugatos fordulatot eredményezett a volt szovjet tagköztársaságban. Mivel a korrupcióval és hazaárulással vádolt volt elnök már inkább ártott, mint használt Moszkvának, az orosz vezetés egy fiatal moldovai oligarchát, egy bizonyos Ilan Șort nézte ki magának, amelynek pártja napjainkban rendszeresen kormányellenes tüntetéseket szervez az immár EU-tagjelölt Moldovában. Mint titkosszolgálati információk rávilágítanak, egy óriási banki csalás miatt jelenleg izraeli száműzetésben élő Șor pártját Moszkva a hírhedt biztonsági szolgálaton, az FSZB-n keresztül látja el pénzzel és tanácsokkal, hogy megbuktassák a nyugatos kormányt és az Ukrajnával szomszédos országot ismét Oroszország érdekszférájába vonják.
Kortárs árverést tart december 9-én az ország legrégebbi képzőművészeti magazinja, az Új Művészet a Zsdrál Art Galéria segítségével. Rudolf Anicát, a lap vezető szerkesztőjét kérdeztük arról, mi egy művészeti lap szerepe a kortárs piacon, és mi áll az aukció ötletének hátterében.
A digitális gazdaság bővülésével egyre többen kezdték el online intézni ügyeiket, a tapasztalatlan felhasználók tömegei pedig a csalók étvágyát is felkeltették, akik egyre kreatívabb módszerekkel és egyre szervezettebben vadásznak áldozataikra. Cikkünkben utánajártunk az elmúlt időszak legnépszerűbb csalási módszereinek, megmutatjuk, mire kell figyelni, ha nem akarunk áldozattá válni, és a csalóhálózatok sötét titkaira is kitérünk.
Több mint 23 ezren vannak Magyarországon azok, akik valamilyen okból nem vették át a bankjuk, takarékszövetkezetük bedőlése miatt nekik járó kártalanítási összeget az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA). Egy nem olyan régi jogszabályi változás alapján 5 év múltán ők már hiába is jelentkeznek a pénzükért. Érdemes tudni, kinek mikor jár le az a bizonyos 5 év, és akinek lehet ilyen pénze az OBA-nál, miként jelentkezhet érte.
Az Egyesült Államok és az egész Közel-Kelet aggódva figyeli Benjamin Netanjahu hatodik kormányának megalakulását, ugyanis abban fontos pozíciót, a nemzetbiztonsági miniszteri tisztséget kapta egy zsidó nacionalista és arabellenes politikus, Itamár Bengvir. Miközben 2020-ban sikerült tető alá hozni az arab–izraeli békefolyamat egyik legjelentősebb mérföldkövét, az Ábrahám-egyezményeket, a palesztinokat gyilkoló terroristákat éltető radikális ügyvéd kormányzati pozícióba kerülése a nehezen kiküzdött geopolitikai siker felborulásával fenyeget. Ez pedig egyre jobban aggasztja Izrael legfontosabb szövetségesét, az egyezmények megkötését Donald Trump elnöksége alatt segítő Egyesült Államokat is.
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
Egy évtized után először veszteséges lett a magyar biztosítási szektor a harmadik negyedévben. A történelmi csúcson lévő aszálykárok és a vágtató kárinfláció mellett a kormány új pótadója is sújtotta a biztosítókat. Az új adó nemcsak az eredményre, hanem ahogy vártuk, egyes termékek értékesítésére is rányomta a bélyegét, így például az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele 60%-kal esett vissza. Összességében a biztosítási piac díjbevétele mindössze 0,3%-os év/év alapú növekedést mutatott fel a harmadik negyedévben, az év eddigi részében pedig 10,2%-ost. A fokozódó környezeti kihívások mellett még a kormány is kezelésbe akarja venni a szektort.
Rendkívül izgalmas időszak előtt áll a hazai ingatlanpiac, lassan kezd kikristályosodni, hogy mely termékek lesznek a válság nagy nyertesei. A prémium kategóriás irodaházak úgy tűnik, hogy nem tudnak veszíteni a fényükből, míg az energetikailag nem hatékony épületek egyre több sebből kezdenek elvérezni. Az ingatlanbefektetők egyértelműen kivárásra játszanak, és a tranzakciószámnak az sem tesz jót, hogy nem tud találkozni egymással a vevői és eladói ár, illetve hozamszint. Egy múltbeli visszatekintés alapján ugrottunk neki a jövőbeli várakozásoknak Tuza Ritát és Zeller Gábort, a JLL tőkepiaci részleg igazgatóit kérdezve. A szakértők 50-100 bázispontos különbséget látnak most az ingatlanpiaci vevők és eladók hozamelvárásai között.
Átalakítja privátbanki kiszolgálási struktúráját az OTP Private Banking, januártól a kiemelt privátbanki szegmens belépési limitje 100 millió forintról 300 millióra nő, miközben jelentősen bővül a leggazdagabb ügyfeleknek és azok családja számára elérhető szolgáltatások köre – az újdonságokról Bánfi Attila, az OTP Global Markets ügyvezető igazgatója mesélt a Portfolio-nak adott interjúban. Elmondása szerint a mostani kiszámíthatatlan gazdasági és piaci környezetben a vagyonmegtartás a vagyonosabb magyarok fő célja, de keresik az ígéretes befektetési lehetőségeket is. Az állampapírok, a Diszkont Kincstárjegyek és a pénzpiaci alapok is népszerűek, emellett sok privátbanki ügyfél épít jelentősebb dolláros és eurós befektetési portfóliót is.
A Portfolio Csoport 2022-ben is díjazta a legkiemelkedőbb és legsikeresebb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, a kétnapos Agrárszektor 2022 konferencián kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 10 tagból álló szakmai zsűri döntött Az év női agrárvállalkozójáról, Az év fiatal agrárszakemberéről, Az év kertészetéről, Az év állattenyésztőjéről, Az év növénytermelőjéről, Az év agrárinnovációjáról, Az év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett idén először a Zsűri különdíja is átadásra került.
A szegény embert az ág is húzza, tartja a mondás, amely különösen igaz a legendás brit autógyártásra, amely az elmúlt években elképesztő vesszőfutáson megy keresztül. A Brexit, a koronavírusjárvány miatti szigorú intézkedések, a globális chiphiány, az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák és az egekbe szökő energiaárak hatására a szemünk láttára vált valóra a katasztrófa a szigetországban, ahol az autógyártás évtizedek óta nem látott mélypontra zuhant. A legfrissebb autógyártási statisztikák pedig ismét megerősítették, borzasztóan nehezen megy a válságból történő kilábalás, érdemi javulásra csak 2023-ban számíthatunk.
Novemberben csökkent az éves infláció az eurózónában, az áremelkedés mértéke jócskán alulmúlta az elemzői várakozásokat is. Havi szinten egyenesen árcsökkenést látunk, ami jelentős meglepetésnek tekinthető.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
