Az amerikai befektetési alapokhoz képest az európai ÁÉKBV-alapok (ezek a UCITS-alapok, vagyis azok, amelyeket az alapkezelők külföldön is értékesíteni tudnak a befektetők számára) jóval kisebb átlagos méretének elsődleges okaként gyakran azt említik, hogy Európában jóval több befektetési alap van, mint az Egyesült Államokban.
Sok szakértő szerint ez hozzájárul az európai alapágazat hatékonyságának csökkenéséhez, és ez az egyik fő tényezője a magasabb európai alapköltségeknek az USA-hoz képest.
Az erről a kérdésről folytatott viták gyakran arra a következtetésre jutnak, hogy az ÁÉKBV-piaci konszolidáció előtt álló akadályok megszüntetése alapvető fontosságú az európai alapok növekedésének előmozdítása és költségeik csökkentése szempontjából.
Az EFAMA kutatási dokumentuma azonban arra világít rá, hogy a UCITS-szektorban zajló jelentős konszolidáció valószínűleg nem fogja az átlagos alapméreteket jelentősen közelíteni az amerikai szinthez, és ez nem is reális. Ehelyett az alapok eszközeinek folyamatos növekedését támogató feltételek elősegítése nagyobb valószínűséggel csökkentené az alapok költségeit, miközben erősíti az EU tőkepiacait.
A jelentés megjegyzi, hogy Európában 2023-ban 10 281 UCITS részvényalap működött, míg az Egyesült Államokban ennek alig több mint a fele. Ez annak köszönhető, hogy az amerikai alapokat túlnyomórészt belföldön értékesítik, míg az ÁÉKBV-alapokat (vagyis UCITS-alapokat) az egész EU-ban és világszerte forgalmazzák.
Érdekes megállapítás az is, hogy az átlagos alapméret Európában sokkal kisebb, 501 millió euró, szemben az amerikai 3,5 milliárd dolláros átlagos kezelt vagyonnal.
Bár az alapok száma számos uniós országban csökkent, az alapok jelentős konszolidációját Európa-szerte különböző akadályok korlátozzák, többek között az adóügyi elbánás, a szabályozási eltérések, a helyi forgalmazási megállapodások, a nyelv miatt – hangsúlyozza az EFAMA.
A jelentésben azt pedzegetik, hogy
még abban a valószínűtlen esetben is, ha Európában is az amerikai szintre csökkenne a UCITS-os részvényalapok száma, az átlagos alapméret csak 962 millió euróra emelkedne.
Ez még mindig messze elmarad az amerikai részvényalapok 3,1 milliárd eurós átlagától.
A szövetség úgy látja, hogy
inkább a UCITS-eszközök számának növelését kellene ösztönözni az alapok konszolidációjára való összpontosítás helyett, ez segítene csökkenteni az alapok költségeit, miközben az EU tőkepiacainak is kedvezne.
Bernard Delbecque, az EFAMA gazdasági és kutatási részlegének vezető igazgatója szerint az amerikai befektetési alapok számával való legtöbb összehasonlítás félrevezető, mert ez egy almát körtével való összehasonlítás. Az amerikai befektetési alapokkal ellentétben a UCITS-alapokat lehet belföldön, az EU-ban vagy nemzetközi szinten forgalmazni. Ezért az a tény, hogy kétszer annyi részvényalap van Európában, mint Amerikában, nem meglepő, és önmagában nem tekinthető a piaci hatékonyság hiányának jelének – jegyzi meg. Szerinte az amerikai befektetési alapok azért is sokkal nagyobbak, mint az európai ÁÉKBV-k, mivel ott nagyobb a nyugdíj-megtakarítási piac. Az európaiak még mindig túlságosan is a felosztó-kirovó nyugdíjpénztárra támaszkodnak.
Sokkal több foglalkoztatói és magánnyugdíj-megtakarítást kell ösztönöznünk, ha azt akarjuk, hogy a UCITS-alapok mérete növekedjen, és a költségek csökkenjenek
- mondta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
