A német kormány tegnap a vártnál jóval nagyobb gazdaságösztönző csomagot jelentett be, amelynek egyik része az, hogy megemelik az elektromos és hibrid autók vásárlásához nyújtott támogatást. Az autógyártók eredetileg azt szerették volna, ha a modern benzines és dízeles autók vásárlását is támogatta volna az állam, azok azonban kimaradtak a programból, amellyel kapcsolatban már most körvonalazódik, kik lehetnek a nyertesei és vesztesei.
Visszavonhatja a koronavírus-járvány miatt az Európai Unió (EU) valamennyi országára kiadott utazási figyelmeztetését a német kormány - mondta Heiko Maas külügyminiszter kedden Berlinben.
A koronavírus-járvány felgyorsíthatja az autóipar átalakulását, még inkább előtérbe kerülhetnek az Ipar 4.0, illetve az ipari digitalizációs megoldásokban rejlő hatékonyságnövelő lehetőségek. A digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció gyakorlatilag minden szereplő számára kötelezővé válik abban az esetben, hogyha versenyben kíván maradni. Ez főként azoknak a kisebb szereplőknek jelenthet problémát, amelyeknek a fejlesztésekhez szükséges tőke biztosítása már a járvány előtt is kihívás volt. Ebben a kiélezett helyzetben hatalmas szükség van az állam segítségére, amely többféle támogatáson keresztül is elősegíthetné a hazai autóipari vállalatok helyzetének stabilizálását, versenyképességének javítását. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a csütörtökön megrendezésre kerülő Járműipar 2020 online konferencia résztvevőivel, Dedéné Novotni Annával, Ács Istvánnal, Horváth Szabolccsal és Jónás Lászlóval készített a Portfolio.
Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember. Ennek megfelelően az évek óta az országban élő orvossal a járványellenes intézkedések hatásosságáról, a tesztelésben bekövetkezett irányváltás stratégiai fontosságáról, a sikeres norvég védekezés tapasztalatairól beszélgettünk annak fényében, hogy az észak-európai országban már hetekkel ezelőtt elkezdett szépen fokozatosan helyreállni az élet. A kilátásokkal kapcsolatban az egészségügyi szakember úgy szólt: az ország teljes újranyitását követően fennáll a veszélye egy újabb hullámnak, emiatt pedig még többet kell tesztelni, mert meglátása szerint a nyitás tesztelés nélkül vakrepülés. A Portfolio-nak adott interjújában az orvos kitért a mostani járvány legfontosabb tanulságaira is, melynek kapcsán azt hangoztatta, hogy ilyen helyzetekben nem is annyira országok egészségügyi rendszere vizsgázik, hanem a társadalmak. Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint a koronavírus-járvány történelmi lehetőséget adott arra, hogy az egészségügyi ágazat 30-40 éve halogatott mélyreható átalakításait elvégezzük, rá kellene végre ébredni ugyanis arra, hogy az egészségügyi biztonság nem magától létezik, hanem meg kell teremteni és aktívan tenni kell annak megőrzéséért.
Sikerült ellaposítani a járványgörbét, ezért lehet meglépni a lazító intézkedéseket, de ez nem jelenti a járvány végét, a koronavírus még köztünk cirkulál. Elindult a mozgás az országban, ami azzal jár potenciálisan, hogy a járvány új erőre kaphat - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a kutatási akciócsoport vezetője. Véleménye szerint kizárt, hogy természetes úton alakuljon ki nyájimmunitás, ehhez vakcinára lesz majd szükség. De valószínűleg gyógyszer előbb lesz majd, mint oltóanyag.
A fővárosi vállalkozásoknak kevés a tartaléka, 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendővel rendelkezik - közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hétfőn kutatásának megállapítását.
Néhány hete mutattuk be az EECFA kutatása alapján a szlovén, a horvát és a bolgár építőipar helyzetét arról, hogy miyen hatással van a koronavírus az ottani építkezésekre és ennek következtében milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket vezettek be. Ezúttal a sort a szerb, a román, az ukrán és az orosz építőiparral folytatjuk, szintén az EECFA kutatóinak segítségével.
A koronavírussal kapcsolatos hatalmas médiazajban időnként elsikkadnak a lakossági hitelezésben március közepe óta bekövetkezett jelentős változások. Szubjektív fontossági sorrendben most 10 pontban összefoglaljuk, mi minden történt a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt két hónapban a lakossági hitelezésben. A változásokról online Hitelezés 2020 konferenciánk keddi alkalmán a bankok vezetői részletesebben is beszélni fognak, érdemes regisztrálni.
Az építőipari árak túlfűtöttsége a kivitelezést, a fejlesztéseket és végső soron az új lakások árát is megemelte. Ennek vetett most véget a járványhelyzet. Az árak már csökkennek az egyes alpiacokon, projektek állnak le és a bankok is kétszer meggondolják, hogy melyik projekteket finanszírozzák. A piaci hangulatot jól tükrözi, hogy a második alkalommal megrendezett online ingatlanpiaci konferenciánkon a hallgatóság többsége szerint a lejtő elején vagyunk és megjósolhatatlan, hogy mennyi minden dől még be. De mit gondolnak erről a konferencia előadói?
Tombol a koronavírus-járvány a világban, de közben a gyógyszercégek sem tétlenkednek, zajlik a versenyfutás a hatékony kezelés és vakcina kifejlesztéséért is. Érkeznek ígéretes teszteredmények és van olyan cég, amely szerint akár már októberben lehet oltóanyag, bár a szakértők többsége csak a jövő évre tartja ezt reálisnak. Bemutatjuk, hogy állnak most a legígéretesebb fejlesztések.
Egyre több szakértői elemzés foglalkozik azzal, milyen gazdasági, társadalmi vagy szociális változások kerülnek majd középpontba a koronavírus-járványt követő új világban. De vajon újra előtérbe kerül-e a járvány előtti világ szinte mindent áttematizáló ügye, a klímavédelem? Molnár Ferenc közgazdász, fenntarthatósági szakértő úgy látja, megmarad a gazdaság zöldítésének fókusza, de kicsit más okból, másképpen és más eszközökkel, mint korábban, mert új korszak kezdődött: „az önvédő, készletező és hatékonyság-központú” gazdaság kora, amelyben az energiahatékonysági beruházások a gazdaság egyik motorjává léphetnek elő.
Több mint tízszázalékos árbevétel-növekedés mellett közel 25 százalékkal bővült a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group Nyrt. adózott eredménye 2019-ben. A humánerőforrás-szolgáltatásokat nyújtó vállalat részvényeit februárban vezették be a tőzsdére azzal a céllal, hogy a társaság forrást vonjon be hazai és nemzetközi növekedési céljainak megvalósítása érdekében.
10 milliárd dollárnyi díjbevételre tettek szert az amerikai bankok annak köszönhetően, hogy az államilag támogatott kkv-mentő hiteleket kiosztották – írja a New York Post az NPR adataira hivatkozva.
A Covid-19 terjedése miatti globális leállás előtérbe hozta a készpénzmentesség és az online vásárlások kérdését, az ilyen területen mozgó fintechek nagy haszonélvezői lehetnek a mostani válságnak. Az olcsó devizaváltással foglalkozó startupoknak, mint a Transferwise, a Revolut vagy a Curve, viszont látszólag komoly gondot jelenthet hosszabb távon a járvány, hiszen a turizmus jelentősen visszaesett, de minden cég máshogy reagál az új kihívásokra. Diverzifikáció? Új termékek? „Business as usual?” Megnéztük, hogy hat a koronavírus-járvány a Magyarországon is népszerű olcsó devizás startupokra.