• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3487 Új keresés

320 forint fölé mehet, és nem az euró - mi az?

Az amerikai jegybank várható monetáris szigorításával és az Európai Központi Bank további lazításával párhuzamosan fokozatos gyengülést mutathat a hazai deviza, így 2016-ban akár a 321 forintot is elérheti a dollár árfolyama - legalábbis erről árulkodnak a Citi 2015-ös globális kitekintőjének számai. A gazdasági növekedés eközben 2 százalékon stabilizálódhat középtávon, ugyanakkor 2016-ban az előző uniós költségvetési ciklus forrásaihoz való hozzáférés megszűnésével a reál GDP-növekedés 1,8 százalékra mérséklődhet.

Rendkívüli a mai nap, készülnek a frankspekulánsok

Csekély mozgás mellett kéthetes mélypontra bukott tegnap a forint az euróval szemben 307,5 körül és ebben érdemi változás ma reggelig sincs. Közben ez az utolsó kereskedési nap arra, hogy a vasárnapi svájci népszavazás előtt pozíciókat vegyenek fel a frankpiaci spekulánsok a rendkívüli jelentőségű ügy kimenetére fogadva. Ugyanígy az EKB döntéshozatala szempontjából is rendkívül nagy jelentőségű lesz a ma délelőtti eurózónás inflációs adat.

Adósmentés és államadósság: ezt mind a forintnak kell elintézni

A következő hónapokban hullámvasútra kerülhet a forint. Az év végére az államadósság kozmetikázása miatt minél erősebb szintre kell kerülnie, de tél végére már a gyengeségével kell igazolnia, hogy jól jártak a devizahitelesek a forintosításkor.

Euró alapú vállalati nyugdíj (x)

Az átalakult hazai és nemzetközi gazdasági környezetben az alacsony inflációs- és kamatszint már kevésbé teszi lehetővé, hogy a munkáltatók dolgozóikat a klasszikus megoldásokkal motiválják, lojalitásukat anyagilag (is) elismerjék. Ráadásul a hazai munkáltatók egy jelentős része foglalkoztat külföldi munkavállalókat is, vagy finanszírozza béren kívüli juttatási programját hazánk határain kívülről - akik számára ez az új megoldás kimondottan érdekes lehet.

Új világ jön a lakossági hiteleknél - Íme a részletek (3.)

A Fidesz-KDNP azt javasolja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződéseknél a bankok csak háromévente változtathassanak a kamaton, kamatfeláron - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden Budapesten, a kormánypárti képviselőcsoport ötórás ülése után, amelynek egyik fő témája a fair bankokról szóló törvénytervezet volt. A politikus a devizahitelek forintosítását firtató kérdésre a sajtótájékoztatón azt válaszolta: 2016. január 1. után nem maradhat devizahitel Magyarországon.

Itt a 2015-ös költségvetés! De hol az internetadó? (3.)

A várakozásoknak megfelelően csütörtök délután a kormány benyújtotta a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A tervezetben szerepel az internetadó, melyből 25 milliárd forintot vár a benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium. A részletes bevételi tervek között is találni érdekes tervszámokat. Ami szembetűnő, hogy a kormány az ÁFA-bevételeknél rendkívül nagy növekedésre számít még az idei tervekhez képest is. Úgy tűnik, hogy az elektronikus áruforgalmi figyelő rendszertől jelentős bevételnövekedést vár a kormány, azonban a tervezetben csak annyi szerepel, hogy több tízmilliárd forint jöhet be többletbevételként.

Most elmondja az MNB, hogy miként látja a magyar inflációt

Az elmúlt hónapban számottevően mérséklődött a hazai infláció. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az árindex negatív tartományba süllyedése ugyan nem jelentett meglepetést, annak mértéke azonban már igen. Az éves ráta, mind az elemzői konszenzusnál, mind a jegybanki várakozásnál alacsonyabbnak bizonyult. Alábbi cikkünkben jegybanki szempontból értékeljük, milyen tényezők okozhatták a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot, valamint az európai adatokat is áttekintve röviden kitérünk ismételten felerősödő deflációs félelmek megalapozatlanságának okaira.

Tuti befektetés a környékünkön? Az új index megmondja

Az elmúlt években megnőtt a kelet-közép-európai kötvénypiac jelentősége, ugyanis a térségbeli államok relatív besorolása az euróövezettel szemben javult, a CDS-felárak pedig zsugorodtak. Az Erste legfrissebb elemzése szerint idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül, köszönhetően a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz viszonyítottan magas hozamuknak és a historikusan alacsony piaci volatilitásnak.

Most fektessünk állampapírokba? - Minden, amit tudni kell róluk

Egyre többen választják a lakossági állampapírokat megtakarításaik számára. Egyrészről érthető a döntés, hiszen alacsonyabb kockázat mellett mégiscsak magasabb hozammal kecsegtetnek, mint a bankbetétek, másrészt viszont nem árt tisztában lenni azzal, hogy mibe is fektetjük a pénzünket. Az alábbi cikkben összeszedtünk mindent, amit érdemes és fontos tudni az állampapírokról.

Surányi a 13. havi nyugdíj visszatéréséről beszélt

Az MNB volt elnöke, Surányi György szerint jóval erősebb árfolyam lenne indokolt, most veszélyes játékot űzünk, a forint ugyanis a régió egyik legsérülékenyebb devizája. Az infláció bezuhanása többek között azzal a következménnyel járt, hogy a reálnyugdíjak két év alatt 6%-kal nőttek, ami a 13. havi nyugdíjhoz nagyon hasonló összeget hagyott a nyugdíjasoknál - írja a Napi Gazdaság. A szakember szerint már jóval korábban rendezni kellett volna a devizahitelesek helyzetét, így most a bankrendszer óriási veszteséget kénytelen elszenvedni. Márpedig fenntartható növekedés csak akkor képzelhető el, ha profitot termelni nem bűn.

Csak a kötvények érdekelték igazán a magyar lakosságot

Szeptemberben több mint száz milliárd forinttal nőtt a lakossági értékpapír-állomány - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból. Ezt a növekedést egyedül a kötvények értékesítése adta, a lakossági kincstárjegyek ugyanis lényegében stagnáltak.

Hiperoptimista vélemény Magyarországról

Optimista előrejelzéssel rukkolt elő a hagyományosan derűlátó Takarékbank: a magyar gazdaság GDP-növekedése az idén 3,5%, jövőre 2,9% lehet. Annak, hogy a lassulás más előrejelzésekhez képest ennyire mérsékelt, az az oka, hogy az elemzők meglátása szerint a növekedés motorjai közül a fogyasztás erősödni tud, ez pedig jórészt kompenzálja a többi területen várható gyengébb növekedési hozzájárulást. A Takarékbank ugyanakkor letett a középtávon látványosan visszaerősödő forint forgatókönyvéről.

Tartasz forintot? Akkor erre a két eseményre figyelj oda!

A forint augusztus eleje óta szűk sávban mozog az euróval szemben, de ma a Fed döntése, pénteken pedig az S&P felülvizsgálata az, ami potenciálisan kiránthatja onnan hazánk fizetőeszközét. Mi arra számítunk, hogy a Fed döntése további dollárerőt hoz, ami árt majd a feltörekvő piaci eszközök vonzerejének, így pedig a forintnak is. Az S&P döntése kapcsán a piac azt gondolja, hogy nem minősítenek majd fel minket, ugyanakkor szerintünk ez nem zárható ki teljesen. Egy biztos: ez a két esemény lehet annyira nagy horderejű, hogy új lökést adjon a forintnak.

300 forint alá is benézhet az euró év végén

Bár továbbra is javulnak a magyar makrogazdasági mutatók, de az államadósság szintje és az orosz-ukrán konfliktus hatásai jelentős mértékben befolyásolhatják a következő hónapok fejleményeit. Októberben újabb költségvetési kiigazításról dönthet a kormány az államadósság csökkentése érdekében, miközben év végén nem kizárt egy 300 alatti euróval szembeni forint árfolyam sem - vélik az Equilor elemzői.

5+1 égető kérdés és válasz az agyonvert forintról

Idén eddig nem volt még olyan, hogy ne 300 fölött zárt volna egy hónapot a forint az euróval szemben, sőt minden jel arra utal, hogy egyhamar már nem is lesz. Nem régen még annyira ijesztően magasnak tűnt ez a szám, hogy a politikusaink rögvest fröcsögni kezdtek, ha csak közelítettünk is felé. Ehhez képest ma már közönnyel fogadjuk azt az állapotot is, hogy pusztán néhány százalékra vagyunk a forint történetének mindenkori leggyengébb szintjétől (ez az euróval szemben a 323-as szint). Miért ilyen gyenge a forint? Kinek árt ez igazán és miért nem tesznek ellene semmit? 5+1 kérdés és válasz következik.

Csoda történt: devizahiteles pert nyert az egyik bank (3.)

Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert a Magyar Cetelem Bank; a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei.

Összeomlott a rubel - Mi lesz a magyar cégekkel?

Az elmúlt napokban rendre új történelmi mélypontra gyengült a rubel, a befektetők láthatóan idegesek és nagy volumenben menekítik ki a tőkét Oroszországból. Sajnos az orosz események miatt nem csak az osztrák bankoknak kell izgulni, a hazai tőzsdén forgó nagyvállalatok döntő többségének is fejfájást okozhat, ha a feszültségek állandósulnak. Az alábbiakban azt térképeztük fel, hogy mely magyar cégek szenvednek leginkább az orosz piacon tapasztalat események miatt, illetve azt, hogy a rubelgyengülés milyen csatornákon keresztül érinti őket.

Van még esély az államadósságunk csökkentésére?

A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.

Csendben lazít a kormány, ebből nem lesz adósságcsökkenés

Bár az első féléves költségvetési adatok alapján csak kis kockázatot lát az MKB Bank az idei deficitcél elérésére, ez mégsem jelenti azt, hogy a fiskális politika szigorú lenne. Kondrát Zsolt, a bank vezető elemzője friss anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek ellenkezőjeként a fiskális politika alapvetően laza, hiszen a váratlanul gyors idei gazdasági növekedés mellett is csak az éppen 3% alatti államháztartási hiány betartására "lő" a kormány. A Varga-csomag melletti csendes költségvetési lazítás idén a GDP 1,1%-a lehet és mindezekkel párhuzamosan ő úgy látja, hogy valószerűtlen a GDP-arányos adósság-ráta fenntartható módon történő csökkenése. Az alapeseti forgatókönyve szerint a tavalyi 79,3%-ról idén év végére 80,5%-ra növekedhet a ráta gyengébb forintárfolyam és a kormányzat részesedésvásárlásai következtében, hacsak nem történik valamilyen intézkedés, vagy a forint árfolyama nem erősödik jelentősen (300 alá az euróval szemben) a mostani szintekről. Hosszabb távra előrenézve azzal kalkulál, hogy az államadósság pályája gyakorlatilag lapos lesz, azaz 80% közelében beragad.

Ezért nem csökken az államadósság

Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Indul a 3000 milliárdos lakossági állampapír őrület: megfogja Nagy Márton a pénzt?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility