A befektetők a 2011-es adósságplafon-válságból kiindulva meríthetnek inspirációt azzal kapcsolatban, hogy hova fektessenek be, Jim Cramer szerint ugyanis az USA hasonló patthelyzettel és potenciális visszaeséssel nézhet most szembe, mint bő tíz éve.
Az energiaköltségek drasztikus emelkedése nemcsak hazánkban okozott hatalmas kihívásokat, a környező és EU-s országokban is éreztette hatását. Megyei szinten sincsenek könnyű helyzetben a magyar cégek, habár az energiakérdés az idei évben már valamivel kisebb nehézséget jelent, azonban a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják az országot. Milyen pénzügyi és fejlesztési lehetőségei vannak ma a kis- és középvállalkozóknak, amelyek segíthetik az újraindulást és kiutat jelenthetnek a válságból? Hol tartunk az alagútban és mi jöhet még szembe? A Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvénysorozatának szegedi állomásán az elérhető hazai források és hitelprogramok mellett a versenyképesség növeléséről is szó volt.
Az előzetes adatokkal megegyező mértékben, 0,2 százalékkal emelkedett az ipari termelés volumene márciusban az előző hónaphoz képest. A szerény növekedés nem kompenzálja a megelőző hónapok esését, ezért az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest 4,1%-kal gyengébben teljesített a tavasz elején. Ráadásul az első negyedév összteljesítménye elmarad az előző negyedévitől és az egy évvel korábbitól is, ezért a GDP-növekedéshez való hozzájárulása valószínűleg negatív volt.
Bár a teljes makrogazdasági környezetet rossznak látják, saját vállalkozásaik jövő képeit tekintve optimisták a hazai kis- és középvállalkozások. A legnagyobb problémának az inflációt, a magas energiaárakat és a kiszámíthatatlanságot látják a cégvezetők. A negatív hatások ellenére viszont nem terveznek leépítést a hazai cégek - derül ki a 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Egyensúly Intézet közös, első alkalommal kiadott vállalkozói hangulatot felmérő jelentéséből.
Kifejezetten pesszimisták voltak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a székesfehérvári vállalatok vezetői. Egy csütörtöki üzleti fórum kerekasztalbeszélgetésében szóba került, hogy miért nincsenek magyar munkások, miért kell helyettük például a Fülöp-szigetekről toborozni, emellett volt olyan cégvezető, aki arról beszélt, hogy a kormány különutas politikája ma már rontja az üzletüket.
Csökkenő kereslet, dráguló finanszírozás, kiszámíthatatlan energiaárak – jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a járműiparnak. Ugyanakkor 2023 várhatóan az óvatos fellendülés éve lesz – legalábbis az S&P Global Mobility által közzétett 2023-as autóipari előrejelzése szerint. A Portfolio és a MAGE május 17-én rendezi meg a Járműipar 2023 konferenciát, amelyen meghatározó járműipari szereplők és szakértők vitatják majd meg az iparágat érintő legégetőbb kérdéseket.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter csütörtökön sürgette a Kongresszust, hogy emelje meg a 31,4 ezermilliárd dolláros szövetségi adósságlimitet, és előzze meg a példátlan fizetésképtelenséget, amely globális gazdasági visszaesést váltana ki, és veszélyeztetné az Egyesült Államok globális gazdasági vezető szerepét - írja a Reuters.
A veszteséges negyedik negyedév után 2023 első negyedévét és mínusszal zárta a Masterplast, minden eredményszinten – derül ki a cég ma reggel publikált közleményéből. A gyorsjelentést követő közleményben a vállalat menedzsmentje megerősítette, hogy a cél, hogy a teljes 2023-as évet végül nyereséggel zárja, ami akkor is megvalósulhat, ha a jelenlegi keresleti szint marad.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar vállalkozások, még a Győr – Bécs – Pozsony aranyháromszögben sem: a turbulens gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, miközben az energiaköltségek permanensen magasak, csakúgy, ahogy a hitelkamatok is. Ebben a nehezített környezetben a túlélés záloga lehet a Széchenyi Kártya Programban elérhető 5 százalékos hitel, amelynek részleteiről, a vármegye számára kínálkozó kitörési pontokról, és a kohéziós alapok helyett elérhető uniós forrásokról is szó volt a Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvény sorozatának győri állomásán.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján a tavaly látott rekord értékeket jelentősen alulmúló számokat produkálhatott a vállalat a legtöbb soron. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a rendkívül enyhe télnek és az orosz fosszilis energiahordozókról való sikeres leválásnak köszönhetően az elmúlt hónapok a meredeken csökkenő energiaárakról, többek között az olajárak csökkenéséről szóltak. Újabb rekordra tehát egyik fontosabb soron sem számítanak az elemzők a negyedévre vonatkozóan: a begyorsuló olajáresés markánsan meglátszódhat az Upsream szegmens teljesítményén, de a Downstreamben sem várnak új csúcsot a szakértők.
Márciusban berobbant a tőkepiacra a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által meghirdetett, három pillérből álló Baross Gábor Tőkeprogram. Az első pillér két alprogramot tartalmazó pályázati kiírása már le is zárult, 14 alap fordíthatja beruházásokra, zöldfejlesztésekre és a tőzsdei aktivitás ösztönzésére az elnyert mintegy 170 milliárd forint forrást. A pályáztatás tapasztalatairól, az alprogramok várható eredményeiről és az NTH intézkedéseiről Katona Bence vezérigazgatóval beszélgettünk.
A tavalyi év végéhez hasonlóan, stabil 97 százalékon maradt a Graphisoft Park kihasználtsága, ami ugyan megegyezik a tavalyi év azonos időszakában elért szinttel, vállalat mégis szignifikánsan magasabb bevételt jelentett, mint egy évvel ezelőtt. A bevételek növekedésével párhuzamosan a vállalat profitja is nőtt, az adózott eredmény 46 százalékkal haladta meg a bázisidőszakot. A kedvező évkezdés ellenére a menedzsment továbbra is óvatos az év hátralévő részével kapcsolatban, de megerősítette az idei évre szóló várakozásait.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.
A szaúdi állami olajipari óriásvállalat, az Aramco nemrég arról számolt be, hogy az első negyedévben 19 százalékkal csökkent a cég profitja és 31,9 milliárd dolláros nettó nyereséget ért el az előző év első negyedévének 39,5 milliárd dolláros értéke után, a visszaesés elsősorban az olajárak csökkenésének tudható be. Az elemzői várakozásokat így is sikerült felültejesítenie a világ legnagyobb olajexportőrének.
A piaci hangulat az összes kockázat ellenére pozitív, amit mi sem mutat jobban, mint a főbb amerikai indexek idei hozamai: az S&P 500 7 százalékkal, míg a Nasdaq kompozit index több mint 15 százalékkal értékelődött fel idén e cikk megszületésének napjáig. Számomra valójában már hetek óta érthetetlen, hogy mi tornázza feljebb a kurzust, miközben bankok mentek csődbe, illetve a gazdasági adatok is lassulást, sőt akár egy kisebb recessziót vetítenek előre. Egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi optimizmus és részvénypiaci emelkedés bedőlhet – a jövőre nézve az értékeltségek mellett a Fed kamatpályája és a gazdasági adatokkal kapcsolatos kérdések is irányt mutathatnak.
Joe Biden elnök és a kongresszus vezető republikánus és demokrata képviselői ezen a héten ülnek le, hogy megpróbálják megoldani a 31400 milliárd dolláros amerikai adósságplafon körüli három hónapos patthelyzetet, és május vége előtt elkerüljék az Egyesült Államokat teljesen megbénító fizetésképtelenséget - írja a Reuters.
Az előző két havinál is nagyobb mértékben, 69%-kal esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése márciusban. A fogyasztási hitelek ezúttal is tűrhetően tartották magukat, de a Baross-hitelprogram ellenére a céges hitelezés gyengélkedett. Utoljára 2014-ben fordult elő az elmúlt 12 havihoz fogható pénzkivonás a lakossági betétekből. Utóbbiak mindössze 19%-a van lekötve, a vállalatoknál ez az arány 32%. Az MNB friss adataiból szemezgettünk.
A Berkshire Hathawayt irányító befektetői legenda, a 92 éves Warren Buffett szerint felelősségre kell vonni a csődbe ment bankok vezetőit a hibáikért, amiket egyes esetekben teljesen nyilvánosan követtek el.