A magyar milliárdosok jövőbeli befizetéseiben bízik Horváth Tihamér, az Összefogás az Államadósság Ellen nevű alap vezetője, miután az elmúlt hetekben tízmillió forintot fizetett be az első olyan üzletember, aki a leggazdagabbak százas listáján található. Az alap irányítója azt is elárulta, hogy az eddig összegyűlt 258 millió forintot az adósságkezelő már felhasználta a törlesztések során, de a befizetések méretével nem elégedett az adósság ellen küzdő civil "harc" vezetője.
Bár a politikai szereplők még csak nagyon érintőlegesen nyilatkoztak, sokan biztosra veszik: a kormánynak a márciusi MNB-elnökváltás után komoly szándékai vannak a jegybank mérlegében szereplő devizatartalékkal. De pontosan mi? - merül fel a kérdés, és erre csak a fejünket vakarhatjuk. Nagy csodákat ugyanis nem lehet tenni ezzel a devizaforrással - bajt viszont könnyen előidézhetünk vele.
A gazdasági növekedés a világban 2013-ban a potenciális szint alatt maradhat minimálisan, a fejlett piacokon számos helyen látható javulás, viszont a nagy egyensúlytalanságok miatt az országok érzékenyen reagálhatnak a sokkokra. Mindez a részvénypiacokra is átragadhat, azt viszont kiemelték az alapkezelő által tartott sajtótájékoztatón, hogy a kötvényekkel szemben a részvények nagyon attraktívak, értékeltség alapon pedig már el lehet kezdeni bevásárolni. Az ING szerint érdemes lehet a részvénypiacok felé lassan átsúlyozni, már csak azért is, mert Kínában nem lehet "hard lending"-re számítani. Ezzel együtt a befektetők körében továbbra is a magas hozamú kötvények, a feltörekvő piaci kötvények és a osztalékrészvények lehetnek a legkedveltebb eszközök.
Egyedülálló, négy napos tőzsdetanfolyamunkon az alapoktól indulva ismerhetik meg a résztvevők a tőzsdézés fortélyait, és sajátíthatnak el több hatékony stratégiát. Az előadásokon különös hangsúlyt kap a kockázatkezelés, így a hallgatók elkerülhetik a kezdő tőzsdézőkre leselkedő csapdákat is.
A friss kormányzati adóemelő intézkedések és egyéb okok miatt véget érhetett a magyar részvénypiaci sztori, de számos befektető még optimista és nem veszi észre, hogy "a csillagok kedvező együttállása" nélkül Magyarország a világ egyik legkockázatosabb országa lehet - mutatnak rá a Bank of America Merrill Lynch részvénypiaci stratégái ma kiadott, "Magyarországot el kell kerülni" alcímű anyagukban. A befektetési bank londoni közgazdásza, Raffaella Tenconi ezzel párhuzamosan egy másik elemzést is kiadott ma, amelyben az eddigi 0,8%-os jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését 0,3%-os recesszióra változtatta. A részvénystratégák megfogalmazása szerint Magyarország nem engedheti meg magának azt a "luxust", hogy elmarad az EU/IMF hitelmegállapodás és azt hangsúlyozzák, hogy minél tovább húzzuk azt, annál kevésbé áll helyre gyorsan a bizalom, amire egyébként nagy szükségünk lenne. Ráadásul még a megállapodás mellett is csak akkor javulnának véleményük szerint a GDP-növekedési kilátásaink, ha a piac elhinné, hogy mind a gazdasági ciklus, mind a gazdaságpolitika terén már túl vagyunk a nehezén. Raffaella Tenconi szerint ha egy "gyenge" hitelességű személy kerülne márciustól a magyar jegybank élére, akkor a kamatvágási ciklus "alja" 5,00%-nál lehet, ha viszont meglepően hiteles személy kerülne az MNB élére, akkor akár 4%-ig is folytatódhat a kamatvágási sorozat.
Jövőre újra óriási kiigazítást tervez végrehajtani a kormány. Összesen öt csomag keretében 1600 milliárd forintos intézkedéssorozatot jelentett eddig be, ám ezek tényleges egyenlegjavító hatása megközelítőleg 1000 milliárd forint. A csomagok szerkezetéből jól látható, hogy az idő múlásával egyre csak fogytak a kormány muníciói és a végére kizárólag a bevételek növelésére koncentrált. A költségvetési lyukak sorozatos betömése mögött másodlagossá vált a kiigazítás "minősége", vagyis, a kormány beáldozza a jövőbeli gazdasági növekedést a jelenbeli milliárdokért.
Két héttel ezelőtt jelentette be a svájci UBS, hogy új stratégia mentén haladnak tovább, jelentősen csökkentik a kockázati kitettségüket, a kötvénykereskedési üzletágukat szinte teljesen leépítik, és a jövőben a vagyonkezelési oldalra fognak fókuszálni. A lépéstől jelentős megtakarítást várnak, azonban az elemzők megosztottak, hogy mennyire lehet jó stratégia a befektetési banki üzletágat ilyen nagymértékben lecsökkenteni. Az elmúlt évek hatalmas veszteségei, botrányai, valamint a jogszabályi szigorítások miatt logikus a lépés, azonban a példa nélküli mérlegfőösszeg-csökkentés nagy költségekkel járhat, a várt bővülés a vagyonkezelési oldalon pedig kérdéses. Többek között azért, mert a privát banki piac teljesen megváltozott az utóbbi években, a banktitok intézménye csorbát szenvedett, növekedés a fejlődő országokban várható, ahol viszont a marzsok szignifikánsan alacsonyabbak, mint a válság előtt.
Miközben a piacok egyre jobban tartanak a közeledő "fiskális szakadéktól", a világ leghíresebb befektetési guruja, az omahai bölcsként is emlegetett Warren Buffett egyáltalán nem tart ettől. Véleménye szerint a gazdaság rugalmasabb annál, mint hogy recesszióba kerüljön, mert a politikusok nem jutnak dűlőre, akár a teljes januári hónapon keresztül - mondta Buffett a CNN-nek.
Jelentős fejlesztések indultak meg a két legnagyobb feltörekvő ország, Kína és Oroszország között, javítva a két ország gazdasági kilátásait és viszonyát. Többek között a két országban befektető alap, Kínában projekteket kereső orosz állami cég, és jelentős infrastrukturális projektek is találhatóak a két ország legújabb közös gazdasági fejlesztései között - írja a Templeton feltörekvő piaci guruja, Mark Mobius saját blogján.
Minden idők egyik legerősebb negyedévét zárta a MOL a finomítás szegmens kiváló teljesítményének köszönhetően. A külső iparági tényezők ezúttal több fronton is segítették a hazai olajcéget, bár az upstream és downstream szegmensben egyaránt meg kellett birkózni a kedvezőtlen irányba ható tényezőkkel. Bár szép lett a negyedév, a hazai olajcég ezzel nagy meglepetést már nem okozott, az eredményszámok nagyvonalakban megfelelnek az elemezői konszenzus értékeinek, annál összességében valamivel jobb képet festenek.
Mivel a harmadik negyedéves gyorsjelentés hatására vélhetően nem állnak tartósan emelkedő pályára a MOL-ra vonatkozó eredményvárakozások (hiszen a finomítói kilátások az utóbbi időszak fellángolásának ellenére is gyengék és az upstream szegmensben sem látszanak az eredményt növelő katalizátorok), a szektortársakhoz képest semlegesnek mutatkozó árazás sem igazán teremti meg egyelőre a papírok érdemi áremelkedésének lehetőségét.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- az idei harmadik negyedévesnél magasabb üzemi eredményt a MOL eddig csak egyszer tudott felmutatni; - a kedvező teljesítmény a downstream szegmensnek köszönhető, ahol a marginok tágulása, a karbantartásokat követően megugró értékesítések, illetve a készletátértékelés pozitív hatása is segített; - a vegyipar továbbra is szenved a kedvezőtlen külső környezet miatt; - az upstream üzemi eredmény növekedett a második negyedévről a magasabb hazai szénhidrogén értékesítés következtében; - a gázszegmensben visszaesés mutatkozik a bázisidőszaki szintről az FGSZ emelkedő költségei miatt; - a halasztott adó ráfordítások emelkedése miatt nettó profit soron erős, de nem kiugró a negyedév; - az eladósodottsági mutató tovább csökkent.
Az októberi "szünet" után tegnap újabb nagy hitelrészt törlesztett Magyarország a Nemzetközi Valutaalapnak a 2008-2009-ben felvett mentőcsomagból. A Portfolio.hu aktuális árfolyamok melletti kalkulációja szerint a tegnap teljesített hiteltörlesztés 633,4 millió eurót, azaz 179,5 milliárd forintot tett ki. Ez a kifizetés tovább apaszthatta a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a devizatartalékok szintjét, amely az október végi állapot szerint már egyébként is kétéves mélyponton járt.
Az állami vagyonalapok már több mint 4600 milliárd dollárt kezelnek világszerte, tehát a globális tőkepiacok megkerülhetetlen szereplőivé váltak az elmúlt évtized során. Mivel a szuverén alapok, ahogy azt nevük is sugallja állami pénzt kezelnek, a befektetési döntésekben néha állami célok megvalósítása is szerepet játszhat. Ez némileg aggasztja a nyugati országokat, az állami alapok többsége ugyanis az olajban gazdag közel-keleti és jelentős devizatartalékokkal rendelkező távol-keleti országokban jött létre, márpedig ezen országok többsége nem a demokráciájáról híres. Ezek az alapok jelentős befektetők a fejlett részvény- és kötvénypiacokon, legújabban azonban inkább az alternatív befektetések felé kacsingatnak.
Milyen folyamat vezetett idáig, s milyen intézkedésekkel lehetne megoldani a hazai építőipar kritikus helyzetét? Miért nincs az építésügynek külön minisztériuma? Realitás-e ma Magyarországon, hogy ne a kivitelező, hanem az építész legyen a beruházó első embere? Mennyi lesz a minimális tervezői díj? S, mindez miként hat a hazai beruházásokra? Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével beszélgettünk, aki szerint mielőbb szükség lenne egy átfogó építésgazdasági stratégia megalkotására. Interjú
Úgy tűnik, mégsem indul el a negyedik, állami mobilszolgáltató Magyarországon, legalábbis kormányzati szinten már lemondtak a projektről, ugyanakkor az MPVI munkatársai erről még nem kaptak tájékoztatást, tudta meg a Népszabadság. Amennyiben a hír igaz, az egyértelműen pozitív a három már piacon lévő szolgáltató, a T-Mobile, a Telenor és a Vodafone szempontjából.
A pénzintézetek elleni hackertámadások az utóbbi időben szinte mindennapossá váltak, és bár a károk mértéke általában megmarad a kellemetlenségnek számító szinten, a bankokba vetett amúgy is sérülékeny bizalom tovább gyengül ezek hatására. A legtöbbször a weboldalak túlterhelésére irányuló támadások azonban kivédhetőek, de fontos a védelem pontos, összehangolt megszervezése, és egy szakmailag jól felkészült IT-szakembergárda alkalmazása - a témáról az americanbanker.com írt.
Több millió tonna magyar gabona hasznosításáról, felvásárlási árakról, ukrán és orosz piaci nyomásról, áfacsalók trükkjeiről, a nemrég bevezetett fordított áfa hatásáról, élelmiszerár-robbanásról, a tervezett földtérvény várható hatásairól, spekulációról, a hazai árutőzsde súlytalanságáról, és a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról beszélgettünk Kócza Zsolttal, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Tegnap este az Anonymous csoport magyar Facebook oldalán bejelentette, hogy a Provident, a Közgép, és a hirado.hu után a következő célpontja az OTP lesz. A terrorelhárítási központ is felmerült, mint lehetséges célpont, azonban nem történt az oldal működésében fennakadás.
Teljes körű online webáruház építő megoldást ajánl WebshopÉpítő néven a Magyar Telekom mikro, kis- és középvállalkozások számára. Az október végén bevezetett felhő alapú szolgáltatás havi díjas alapon érhető el, akárcsak a telekommunikációs és informatikai szolgáltatások.
A harmadik negyedévben a cégértékesítési piac komoly visszaesést mutatott Európában mind a tranzakciós számát, mind az értékét illetően. Seres Béla, a Deloitte vezető partnere szerint az M&A piac alapvetően hangulatvezérelt, igaz historikusan rekord összegű likviditáson ülnek a cégek, azonban annyira nagy a bizonytalanság, hogy több évre előre tervezni szinte lehetetlen, így nem is várhatunk az M&A piactól nagyobb élénkülését. A szakember a Portfolio.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy a régiónk két részre szakadt, a lengyel és a cseh piac nagyon jól teljesít, viszont a magyar piac leszakadóban van. Seres Béla szerint vannak tranzakciók, azonban nagyon kevés olyan esettel találkoznak, amikor egy jól működő, sikeres cég értékesítésére kerül sor, amelyért a vevők sorban állnak. A kedvezőtlen gazdasági környezet mellett a tranzakciók sikerességét gátolja hazánkban a szabályozói környezet és az állami befolyás növekedése is, vannak például olyan befektetők, akik fekete listára tették az országot.
Ezen a héten kedden választják meg az Egyesült Államok következő elnökét. A hét, de talán az év hátralévő részének egyik legfontosabb eseménye különleges izgalmakat tartogat, hiszen a két jelölt - a még hivatalban lévő demokrata elnök Barack Obama és republikánus kihívója Mitt Romney - több területen, így a gazdasági kérdésekben is igencsak különböző tervekkel kampányol. Míg Obama kitart a Bush-éra adókedvezményeinek kivezetése mellett, adóemelésben és a kiadások lefaragásában gondolkodik, addig Romney többek között az adók csökkentését és a gazdaság élénkítését támogatja. A két jelölt közül inkább Romney-t nevezhetjük piacbarátnak, hiszen a személyi jövedelemadót, a kamatadót, a nyereségadót és az osztalékadót is csökkentené, ezek a lépések pedig komoly lökést adhatnának a tőkepiacoknak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit ígér Obama és Romney.
Főbb megállapításaink:
Obama programja
szigorú költségvetési politika mentén államadósság-csökkentést indíthat el
további támogatásban részesítené az alternatív energia cégeket
az egészségügyi rendszer átalakításának folytatásával helyzetbe hozhatja az egészségügyi szolgáltatókat
Romney programja
a nyereségadó, az osztalékadó és a kamatadó csökkentésén keresztül általában kedvez a tőkepiacoknak
a Dodd-Frank törvény és a Volcker-szabály hatályon kívül helyezésével kedvez a pénzügyi szektornak
egyértelműen a fosszilis energiahordozók felhasználásának növelésére épít
kedvez a védelmi szektor vállalatainak, hiszen erősebb hadsereget és a védelmi kiadások emelését célozza meg
az üzemanyag-fogyasztás csökkentési szabályok felpuhításával kedvezhet az autógyártóknak
