Csányi Sándor az InfoRádiónak adott mai interjújában megosztotta kilátásait a magyar gazdaságról, beszélt a bankszektort érintő esetleg különadóról, az ársapkáról, valamint egyebek mellett kitért az orosz-ukrán háború hatásaira is.
Az Európai Bizottság szerdán felhatalmazta Johannes Hahn költségvetésért és az igazgatásért felelős uniós biztost, hogy írásbeli értesítést küldjön Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról - közölte Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos.
A cikkünk címében feltett kérdésre egyelőre nincs válasz, a már megjelent statisztikák mozaikdarabjaiból azonban néhány következtetés már levonható arról, milyen kezdeti hatást gyakoroltak az év eleji állami juttatások a megtakarítások piacára.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárat érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk első részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még messzebb vannak a nyugdíjas kortól, így kicsivel nagyobb kockázatot is hajlandóak vállalni a magasabb várható hozamért cserébe.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
Az angolszász országok nemcsak hatalmas vagyont halmoztak fel, de rugalmasságuk és helyzetfelismerésük révén képesek arra, hogy a válságokból is a lehető legjobban jöjjenek ki. Ez a részvénypiacon egyértelműen látszik az utóbbi hetekben, ahol a brit, kanadai, ausztrál és amerikai ETF-eken a technikai elemzés szemüvegén keresztül vizsgáljuk meg a további kilátásokat.
Először erős félelem és túladottság, aztán kisebb megnyugvás jellemezte a befektetési piacot márciusban. A Portfolio havi portfólió-ajánlóiban a hazai szakemberek inkább a biztonságra törekednek most, jelentősebben emelkedett a pénzpiaci befektetések súlya, míg a részvényektől inkább távol tartják magukat. Sok még a lehetséges kockázat, a portfóliómenedzserek úgy látják, a háború hatása hosszabb távon is elhúzódik, miközben a világ jegybankjai is kényes helyzetben vannak: szigorítaniuk kellene, de ha túl nagyot lépnek, könnyen recesszió lehet a vége.
Az orosz-ukrán háború csak rátett még egy nagy lapáttal a sok esetben már tavaly elkezdődött árupiaci áremelkedésekre, az ebbe a piacba fektető magyar árupiaci alapok pedig sokat profitáltak már most is: van olyan alap, amely március végén 40% feletti hozamnál jár, de a 30% körüli teljesítmény sem ritka. Kérdés persze, meddig tart még ki az árupiacok jó szereplése, érdemes azonban különválasztani a nyersanyagokba és aranyba fektető alapokat.
Az emelkedő infláció és a korábbinál magasabb hozamkörnyezet biztosítási piacra gyakorolt hatásairól volt szó a Portfolio mai Biztosítás 2022 konferenciájának második szekciójában, amelyet Kuruc Péter, az EY szakértője moderált.
A 2008-as gazdasági válság kirobbanásában komoly szerepe volt az értékpapírosításnak nevezett eszköznek, melynek lényege, hogy a bank a nála levő hitelek egy csoportját „becsomagolja” és értékesíti, így továbbadva a kockázatot. Ez a megfelelő szabályozás mellett a banki kockázatkezelés egyik remek eszköze, azonban ennek szabályozási háttere 2008-ban még hiányzott, a következmények ismertek. Azóta azonban nemcsak, hogy megtörtént a terület szabályozása, de az európai bankhatóságok szorgalmazzák is az eszköz meghonosítását, mert kiválóan alkalmas lenne a korona-válság miatt bajba jutott cégek megsegítésére.
Elképesztően összetett, sok tényezős, és bizonytalan folyamatról van szó, amikor a világ karbonsemleges működéséről beszélünk. Számos társadalmi, gazdasági, politikai, technológiai, környezeti szempontot, érdeket, és érdekellentétet kell úgy meghatározni és kezelni, hogy végeredményben jobb és élhető maradjon a világ mindenki számára. A nettó zéró átmenet gazdasági és szociális lehetőségeiről és kihívásairól, a pénz szerepéről, a sokszor vitatott közlekedés és az épületek ETS rendszerbe való becsatornázásának veszélyeiről, illetve előnyeiről, a háború okozta következményekről és a következő 2-3 év változásairól kérdeztük Martin Portert, a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) brüsszeli ügyvezető elnökét; a CLG Europe szenior stratégiai tanácsadóját.
Amíg a világ befektetői az orosz-ukrán konfliktusra és annak hatásaira figyelnek, illetve emellett a magas infláció, az emelkedő kamatok, és energiaárak árnyékában inkább az eladói oldalon voltak jelen mostanság, addig van egy hatalmas régió, amelyik szépen felülteljesít és hosszú szenvedés után jelenleg a vezetők közé tartozik. Ez Latin-Amerika, ahol nemcsak vidám az élet és finomak az ételek, de a piaci szereplőknek a gazdagon fűszerezett részvények is nagyon ízlenek. A technikai elemzés egyelőre alátámasztja az ottani tőzsdéken tapasztalható optimizmust.
A forint piaca már a háború előtt sem volt eseménytelen, hiszen az infláció emelkedése, a kamatemelési ciklusok beindulása, a növekvő adósságállomány és számos egyéb kockázat a tavaly ősz és a mostani tél folyamán is jelentős hatást gyakoroltak az árfolyamra. Ezek azonban eltörpülnek ahhoz a mozgáshoz és volatilitáshoz képest, amit a hazai fizetőeszköz elszenvedett az orosz támadás kezdete óta. Bár a piaci szereplők a megszokott módon reagáltak a nagyobb rizikójú környezetre, hiszen gyengülés következett be a régiós devizákban, ennek mértéke a vártnál magasabb volt. Ezt a forint kurzusa egy szintén erős korrekcióval reagált le, így nem csoda, ha a mozgást követő, vagy abban érdekelt befektetők megszédültek a viszonylag hirtelen és durva mozgásoktól. A nagy kérdés az, hogy enyhül-e a nyomás a forinton, vagy továbbra is hektikus piactól kell-e tartanunk: technikai elemzésünkben ennek lehetőségeit vizsgáljuk.
Az orosz-ukrán válság miatt a keleti piacokra nagyon érzékeny magyar részvénypiac hatalmas esést szenvedett el az utóbbi hetekben. Ennek mértéke még annak tükrében is meglepő, hogy a BÉT blue chip-jei már a háború kitörése, sőt veszélye előtt is gyengélkedtek. Az elmúlt napok ugyanakkor már az emelkedés és az optimizmus jegyében teltek. A nagy kérdés az, hogy ez valójában csak a csökkenő trend technikai korrekcióját jelenti, vagy a hírek tükrében azt láthatjuk, hogy valós esély van a korábbi csúcsokhoz való gyors visszatérésre. Gyors technikai elemzésünkben ezt szeretnénk eldönteni.
Ahogy az orosz-ukrán háborúban, úgy a hazai befektetési alapok háza táján sem lehet túl sok javulásról beszámolni a hozamok terén, sőt. Azok az alapok, amelyek rendelkeznek orosz-ukrán kitettséggel, az elmúlt napokban tovább növelték veszteségeiket. Jó hír legalább, hogy akik árupiaci alapokban ülnek, azok most nagyon jól jártak.
Miközben a kelet-közép-európai régió néhány kockázati tőkével finanszírozott startupja rendkívül sikeres unikornissá vált, a régió kockázati tőkealapjainak mérete messze elmarad az európai átlagtól. Az állam (beleértve az EU-transzfereket) szerepe az alapokban viszont kiugróan magas. Az állami alapkezelők nagy tőkekínálatot biztosítanak a startupok széles köre számára, a cégek közötti szelekciót azonban nem kizárólag piaci szempontok alapján végzik. Valójában tehát duális gazdaság működik a startupok piacán, ahol a startup cégek egy része a piacról próbál megélni, s távol tartja magát az állami támogatásoktól, míg egy másik része az állam segítségével próbál boldogulni. A válság időszakában az állami alapoktól piaci mérlegelés nélkül kapható mentőcsomagok ezt a helyzetet tartósíthatják. A járadékvadász viselkedés előtérbe kerülése megakadályozza a startupok hatékony működését, nemzetközi mércével sikeressé válását, s ezzel párhuzamosan fékezi a globális kockázati tőke bekapcsolódását az érintett országok fejlesztéseibe. Mindezt csak fokozza, hogy az orosz-ukrán háború következtében az egész régió veszít tőkevonzó képességéből.
A geopolitikai történések és gazdasági hatások miatt úgy tűnik, egy időre be kell rendezkedni az elszálló inflációra. Ezzel párhuzamosan azonban elindultak felfelé a kamatok is a világban, ami végső soron plusz hozamként tud lecsapódni a hazai ingatlanalapokba fektetőknél. Incze Zsombor, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője a Portfolio-nak adott interjúban arról is beszélt, indokolt-e a magasabb likvid arány tartása az ingatlanalapokban, valóban visszaesett-e a magyarok kereslete a termék iránt, milyen devizában érdemes megtakarítani és milyen hosszabb távú hatása lehet a koronavírusnak a portfóliók átrendezésére.
Több mint 13 milliárd forintnyi magyar unit-linked biztosítást érint az orosz-ukrán háború, ugyanis a hazai biztosítók eszközalapjaiból is jó párat fel kellett függeszteni az orosz kitettségek miatt. Vannak olyan eszközalapok, amelyek továbbra is kereskedhetőek, és vannak, amelyeknél nem tudni, mikor áll helyre a forgalmazás. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mely biztosítói eszközalapokat érinti a felfüggesztés, és megnéztük, milyen lehetőségeket ad ilyen helyzetekre a törvény az ügyfeleknek.
Az Európai Bizottság szerdán felvázolta azt a nagyon jelentős támogatást, amelyet az EU az ukrajnai háború elől menekülők és az őket fogadó uniós országok megsegítésére bocsát rendelkezésre.