Keresett kifejezés: 《中华人民共和国兵役法》2021年10月1日起施行 规定 | Találatok száma: 5467 Új keresés
A tavalyi utolsó negyedévben sem sikerült javítania a hazai építőipari szektornak, az előző negyedévekhez képest csökkent a megkezdett kivitelezések összértéke, így összességében alacsony számokat hozott 2023. A tavalyi Aktivitás-Kezdés mutató nem érte el a 2500 milliárd forintot – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Göd levegőjét jelentős mértékben terheli a Samsung akkumulátorgyára - derül ki abból az adatsorból, amit az Átlátszó kért ki.
Az elmúlt nagyjából egy év tőzsdei sztorija, hogy hét részvény, a Csodálatos Hetes néven emlegetett csoport vezeti az amerikai tőzsdék emelkedését. Ahogyan ez a sztori tovább folytatódik, úgy erősödnek azok a hangok, amelyek lufiról beszélnek. Legújabban Michael Hartnett, a BofA stratégája készített friss elemzést "A lufik rövid története" címmel, amelyben a történelmi példák segítségével helyezi el a Csodálatos Hetest, mint lufit, és arra keresi a választ, hogy mi kellene a lufi kidurranásához.
2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?
A külföldi működőtőke beáramlás szempontjából a legjelentősebb ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a MIPIM ingatlanfejlesztési kiállításon Cannes-ban, március 12-15. között. Idén a kiállítás fókuszában a zéró kibocsátás, a fenntarthatóság, a karbonsemlegesség áll, amelyre a magyar standon felvonultatott ipari, iroda és hotelfejlesztések jó példával szolgálnak.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban állandóan felmerül, hogy Oroszország egyszerűen túl nagy és túl népes ahhoz, hogy egy anyagháborút elveszítsen. Az kétségtelen, hogy Moszkva – minden számítás szerint – ellenőrzi a legtöbb területet a világon, viszont a lakosságszám tekintetében még éppen befér az első tízbe. A jövőben viszont ez is megváltozhat, a vezetés pedig már belátta, hogy tennie kell valamit a születésszámok felpörgetéséért.
Magyarország legmodernebb és az egyik legnagyobb kombinált ciklusú gázturbinás erőművét vásárolta meg a Veolia Gönyűn, amely a rendszerszintű kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások piacának legnagyobb szereplője, illetve képes a teljes hazai villamosenergia-hálózat kiesése esetén hálózatvisszaindulási, ún. black start szolgáltatásra is – emelte ki a tegnap bejelentett adásvételi tranzakcióról közleményében a Veolia Invest Hungary. Maga a tranzakció egyébként várhatóan 2024. harmadik negyedévében zárul le, miután a szükséges hatósági engedélyeket is megszerzi a vevő.
Jelentős pozitív szabályozási módosulások történek év elejével a jellemzően iparvállalatok energiaigényének kiszolgálását célzó nagyobb úgynevezett on-site erőművek létesítésének megkönnyítése érdekében. A jogszabályváltozások lendületet adhatnak a hosszú távú vállalati villamosenergia-adásvételi szerződések (cPPA) keretében megvalósuló, elsősorban naperőművek hazai piacának, ami gazdasági és klímaszempontból egyaránt kedvező fejlemény. A szegmens Magyarországon egyelőre több ok miatt gyerekcipőben jár, és az így telepített kapacitás mindössze 100 és 200 MW között alakul, de szakértők szerint ennek a helyzetnek nem csak az energiaéhes ipar kiszolgálása miatt, hanem azért is mindenképpen változnia kell, mert a jókora tervezett új naperőművi (és energiatároló) kapacitás, illetve termelésének piacra vitele egyébként nem tűnik biztosíthatónak.
A brexithez vezető 2016-os népszavazás óta több elemzés taglalta az Egyesült Királyság várható – majd nem túl meglepő módon bekövetkező – makrogazdasági alulteljesítését a hasonló fejlettségű államokhoz képest. Kovács Krisztián kollégám tucatnyi kiváló írásban közvetítette a meglepő fordulatokban bővelkedő tragikomédiát. Jelen rövid elemzés keretei között én magára a kilépéshez vezető folyamatra és annak hátterét adó politikai cirkuszra nem is térek ki, csak a gazdasági következmények rövid összefoglalására törekszem.
Hamarosan megjelenik a bankok új európai tőkekövetelmény-szabályozása, amelynek egyik fő kérdése, hogy az európai szabályok mennyiben térjenek el a bázeli ajánlásoktól. Bár az előbbi kidolgozása során a fő vezérlőelv az volt, hogy minél kevesebb legyen az eltérés, de a tervezetben, illetve a már hatályos előírásokban számos olyan példát láthatunk, ahol az EU szabályrendszere szigorúbb vagy megengedőbb lesz, mint a bázeli ajánlások. A legfontosabb várható eltéréseket és azok indokait foglaltuk össze.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Az MNB 10-10 millió forint bírságot szabott ki az Erste Bankra és az MBH Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán feltárt hiányosságok miatt. A vizsgált piaci szereplők többek között a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata kapcsán vétettek hibákat. A feltárt problémák ugyanakkor nem érintik az intézmények megbízható működését.
Hamarosan tilos lesz az Európai Unió tagállamai számára, hogy műanyaghulladékot exportáljanak nem OECD-országoknak, Európában azonban nem áll rendelkezésre elegendő újrahasznosítási kapacitás, az újrahasznosított nyersanyag iránti kereslet pedig alacsony, mivel jelenleg jóval olcsóbb elsődleges, "szűz" nyersanyagból csomagolóanyagokat gyártani, mint újrahasznosított anyagokból.
Az utóbbi napokban az amerikai belpolitika középpontjába került Joe Biden amerikai elnök életkora és szellemi frissessége. Múlt héten hozták nyilvánosságra azt az ügyészi jelentést, amely a Biden tulajdonában lévő titkosított dokumentumokkal kapcsolatosan készült, ez pedig földrengésként rázta meg a demokrata elnök újraválasztási kampányát. Eszerint Biden emlékezőképessége ugyanis „jelentősen korlátozottnak tűnik”. A politikus jelöltsége csak ettől a jelentéstől talán még nincs veszélyben, de a novemberi választásokig még bármi megtörténhet. Nem kizárt, hogy a választáshoz közelítve még valamelyik vészforgatókönyv is valósággá válik majd, sőt az is lehet, hogy nem Biden lesz a demokrata zászlóvivő jelölt.
Új elemekkel bővítette az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) katalógusát az Energiahivatal, így a splitklíma-berendezések fűtési célú alkalmazásával, a professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők cseréjével, valamint az energiatakarékosabb tehergépjárművek alkalmazásával elérhető energiamegtakarítást is el lehet már számolni – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egy másik rendeletmódosítást is kiadott, amely nyomán egyszerűsödött a nagyfogyasztók által kötelezően telepítendő almérőkkel kapcsolatos szabályozás – mutatott rá a MEKH a közleményében.
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miként lehetne módosítani a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, és miként lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszere a Nők40 kivezetésének valódi megoldása.
2024. február első két hetének középhőmérséklete országos átlagban 8,1 Celsius fok volt, ami rendkívüli mértékben, 7,6 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot és közel 3 fokkal az eddigi legenyhébb február 1-14. időszakot, ami a 2016-os volt a XX. század eleje óta - írja a HungaroMet Zrt.
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak.
A Microsoft nemrégiben bemutatta a Majorana 1 nevű kvantumchipet, amely forradalmi áttörést hozhat a kvantumszámítás...
Megkértem hitelügyintézős Gáborunkat, hogy írjon röviden egy cikket arról, hogy mire számítson az, aki most akar...
A 2023. évi 0,3 százalékos visszaesés után a GDP újabb, 0,2 százalékos csökkenése folytán tavaly folytatódott...
Rég volt akkora kisbefektetői felfordulás a hazai piacon, mint most, amikor kifutnak a PMÁP-ok és több ezer milliárd... 
A globális minimumadó nemcsak egy új adószabály, hanem egy összetett megfelelési kihívás is az érintett vállalatok... 
Az ingatlanpiac alakulása számos közgazdasági és makrogazdasági tényezőtől függ, amelyek összjátéka határozza...
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
Kínai munkakultúra és megfigyelő állam testközelből.
