Magyarország 2024 júniusában súlyos pénzügyi büntetést kapott az Európai Unió Bíróságától (EUB) a menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az ítélet szerint az ország nem biztosította a menedékkérők jogainak megfelelő érvényesítését, és jogellenesen akadályozta a menekültkérelmek benyújtását.
A magyar kormány álláspontja szerint az ítélet politikailag motivált, és azt igazságtalannak tartja, ezért inkább jogi lépéseket tesz, nem változtat a hazai törvényeken.
Bár a kabinet szerint a büntetést a kötelező befogadás elutasítása miatt szabták ki, valójában ezt az Európai Bizottság és az EUB nem követeli meg. Az ítéletek értelmében a kormánynak csak azt kellene lehetővé tennie, hogy az országon belül is kezdeményezhetők legyen a menekültügyi eljárások, amelyek elutasítására továbbra is lehetősége van a hatóságoknak.
A szankció pénzügyi szempontból is jelentős terhet ró az országra: Magyarországnak egy 200 millió eurós átalánybírságot kellett volna befizetnie, emellett pedig napi 1 millió eurós büntetést kapott, amíg nem tesz eleget a bírósági döntésében foglaltaknak és módosít a hazai jogszabályokon.
Mivel a kormány nem fizette be az összeget, a bírság halmozódik, és 90 naponként az Európai Bizottság elkezdi végrehajtással kiegyenlíteni az összeget.
Az Európai Bizottság jelezte, hogy a bírság összegét levonhatja bármilyen uniós forrás kiutalásából, így az agrártámogatásokból, a 2014-2020-as és a 2021-2027-es költségvetés kohéziós transzfereinél is.
Kiköveteltük a választ Brüsszeltől
A brüsszeli végrehajtó testület viszont eddig nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy melyik forráskészletnél hajtották be a bírságösszegeket, így a Portfolio közérdekű adatigénylésben kért tájékoztatást.
Az Európai Bizottság így közölte, hogy eddig a 200 millió eurós átalányösszeg mellett három hónapnyi napi bírságot is levont, összesen 293 millió euró (120 milliárd forint) értékben, valamint hogy
a 2021–2027-es kohéziós források utalásainál hajtották végre a levonásokat.
Az uniós testület azt is közölte, hogy késedelmi kamatokat is felszámolták, amelyek az EU-s jogszabályok szerint az EKB alapkamatán felüli 8 százalékos terhet jelentenek. Mivel októberben 3,5 százalékos kamatszintnél kezdték meg a végre hajtásokat ez összesen 11,5 százalékos büntető kamatot jelentett a levonáskor a számításaink szerint.
Így összesen mintegy 325 millió euró (131,5 milliárd forint) levonására volt jogosult a Bizottság.
Mostanra pedig a napi bírságokból – a már behajtott tételekkel együtt – már több mint 250 millió euró gyűlt fel összesen. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós források egy részét már nem Magyarország fejlesztéseire, hanem az uniós jogszabályok megsértéséért kiszabott büntetés fedezésére fordították.
Orbán Viktor miniszterelnök már többször is azt mondta, hogy a magyar kormány nem hajlandó a migrációs vitában semmilyen engedményt tenni az Európai Bizottságnak. Ha ezt az elköteleződését fenntartja a kabinet, akkor idén 365 millió eurót veszíthet az ország, valamint kamatfüggő büntetőtételt is levonhatja Brüsszel. A mostani FRA-árazásokkal számolva az átlagosan 10,65 százalék körüli büntetést jelent, így több mint 403 millió eurónyi forrást veszíthet a magyar büdzsé december végéig. Viszont itt attól függően, hogy milyen transzferekből tudja levonni a Bizottság a végrehajtást, elképzelhető, hogy az agrárpénzeket érinti majd a büntetés.
az N+2 szabály miatt – ha a jogállamisági vitákat 2025-ben sem rendezik –, akkor az év végével újabb 1,04 milliárd eurónyi kohéziós forrás válik örökre elérhetetlenné.
Alig van már mozgástér pályázatok kiírására
A fentieket is figyelembe véve érdekesen áll a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források helyzete. A teljes 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből több mint egy 1 milliárd eurót tehát tavaly év végén végleg elveszített a magyar kormány, mivel a kondicionalitási – köznyelvi nevén jogállamisági – eljárásban 2022 óta nem tudott megállapodásra jutni a Bizottsággal.
Így az új közös költségvetés n+2 szabálya értelmében a befagyasztott 10,5 milliárd euróból a ciklusra járó összeg közel hetedét elveszítette.
Magyarország uniós támogatásainál egyébként is szűkös a mozgástér: a kormány már alig tud új uniós támogatásokat kiírni, hogy azok mögött biztos fedezetet tudhat. A pályázat.gov.hu kormányzati oldal adatai szerint a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus keretében már csak minimális forrás érhető el, mivel a befagyasztott és levont összegek jelentősen csökkentették az elérhető keretet, míg a felszabadított 12,2 milliárd eurónyi elérhető rész nagy részét már lefedték pályázatokkal.
A jelenlegi állás szerint a befagyasztott kohéziós alap teszi ki a legnagyobb részt, 9,6 milliárd eurót, amihez már jön az 1 milliárd eurós n+2 szabály szerinti levonás is, míg a helyreállítási alapból (RRF) is 6 milliárd euró zárolás alatt áll.
Ha az elérhető és elérhetetlen pénzek megoszlását nézzük (a földalapú agrártámogatásoktól eltekintve), akkor összegszerűen így néz ki a helyzet:
Papíron ezekre a kormány úgy is kötelezettséget vállalhat, hogy azokat befagyasztva tartja az Európai Bizottság, azonban ennél az a kockázat fenyeget, hogy a 2027-es költségvetési ciklus végéig nem térítik meg ezeket Brüsszelből. Ha pedig ez megtörténne, akkor az uniós költségvetési hiányszabályok miatt ezek a tételek az adott év költségvetési deficitjét növelnék a teljes le nem fedett összeg mértékéig.
A migrációs bírság levonása viszont rövidtávon is pénzforgalmi hatásokkal jár: a végrehajtás alá kerülő összegek már befogadott számlák ellenértékét jelentenék, tehát ezeket a kormány már kifizette, vagy vállalta, hogy kifizeti a különböző operatív programos pályázatok győzteseinek. Tehát minden egyes levonás – ha nem is drasztikus mértékben –, de csökkenti a kormányzati „készpénzállományt”.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
